Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-05 / 78. szám, kedd

Nagy Eb-történelem: 1968, 1972 2016. április 5., kedd, XII. évfolyam, 13. szám A 232. El Clásicón minden adón volt, hogy saját közönsége élőn rendezzen mél­tó gálát a Barcelona a klubikon Johan Cruyff emléké­re, de Cristiano Ronaldo és a Real Madrid a feje tetejére állították a Camp Nou-t - a katalánoknál minden rosszul sült el, ami csak elsülhetett. „A győzelemnek örülök, viszont ami a második félidei játékunkat il­leti, dühös vagyok, aggodalommal tölt el, amit láttam az együttestől. Ha valamit el akarunk érni a jö­vőben, akkor ennél jobb teljesít­ményt kell nyújtanunk, ellenkező esetben sehová sem jutunk. Ezzel a játékkal legalábbis biztosan nem” - fortyogott még március közepén Zinedine Zidane, a Real Madrid edzője, miután nyögvenyelős mécs­esén 2-1-re brusztolták csak le a kiesőjelölt Las Palmast. Azóta két rangadót nyert a csapat: a Sevillát 4-0-ra rendezték le hazai pályán, és a szezon egyik legfontosabb ta­lálkozóján, idegenben vágtak visz- sza a Barcelonának a Bernabéuban elszenvedett megaláztatásért, ami végül Rafa Benítez kirúgásához ve­zetett. A Barca elleni 2-1-es siker egyben azt is jelenti, hogy Zidane az első edző Bernd Schuster (2007) óta, aki győzelemmel debütál az El Clásicón, és mindössze a harmadik sportoló, aki játékosként és edző­ként is megnyerte a klasszikus ösz- szecsapást - Alfredo Di Stéfano és Vicente dél Bosque után. Pedig a mérkőzés előzményei egész más forgatókönyvre engedtek kö­vetkeztemi. A Barcelona 39 vé­reden mérkőzéssel a háta mögött, remek formában, sérültek és eltil­tottak nélkül, a legerősebb kezdő­csapatával várta az összecsapást. Azt az összecsapást, amely arra volt hi­vatott, hogy emléket állítson Johan Cruyffnak, aki munkásságával le­tette a modern Barcelona alapjait. Cruyff 1973-ban világrekordnak számító 2 millió dollárért igazolt az Ajaxtól a Barcelonához. Érke­zésének szimbolikus jelentőséget tulajdonított az ország, amely Francisco Franco fasiszta tábornok vezetése alatt 1936 és 1975 között elszigeteltségben élt. Az 1970-es évek elején aztán Rinus Michels, a csapat vezetőedzője és Cruyff men­tora közös erővel megismertették Spanyolországot a totális futballal. A két zseni a legjobb időben érke­zett: Spanyolország ideológiailag is készen állt az új impulzusok befo­gadására, és ezzel egy időben a gaz­dasága is felemelkedésnek indult. Cruyff edzőként is ugyanazt az utat járta be, mint játékosként: először az Ajaxot emelte fel, aztán a Barce­lonát. A holland zseni mindig ke­reste a lehetőséget, hogy alkalmazni tudja más tudományok vívmányait is. Egy alkalommal elhívta az egyik edzésére Lo Bello operaénekest, hogy helyes légzéstechnikát oktas­son az Ajax játékosainak. Télen, amikor a pályák talaja fagyos volt, a srácok előadásokat hallgattak: egy híres asztaliteniszező arról beszélt nekik, hogyan kezeljék a stresszt, a pályamunkások mindent el­mondtak nekik a munkájukról, de egyszer meghívást kapott egy Johan Cruyffra emlékezett a közönség, Johan Cruyffra emlékezett a csapat, de a klubelvek ezúttal alulmaradtak az egyénnel szemben Zidane állta a kihívást Johan Cruyff szellemével ' ' A meccs egyik kulcsjelenete: Suárez kihasználja a lesszabályt, az akció végén majdnem gólt lő, Ramos pedig sárga lapot kap A Real öt emberrel uralta a pálya közepét, a szélekre kényszerítve a játékot P ki p» ......Jjarjí t jtjjtfg) te*) , i . __^ Cr Jit/Lí Uklíh AÚ ň-.'äwvf __ 1 j va—■- Auik Dinit , Z inedine Zidane kiszivárgott meccstaktikája (Fotók: képarchívum) reményteljes ígéret is, aki elmond­ta a játékosoknak, hol rontotta el, miért nem lett belőle semmi - tudhatjuk meg többek között a Fociológia című Simon Kuper, Ste­fan Szymanski-könyvből. Minden, amit tett, egy élet tanu­lását és gondolkodását tükrözte. Cruyff egyszer úgy nyilatkozott, hogy harmincéves koráig mindent ösztönösen csinált, de később el­kezdte megérteni, mit miért tett. Először is kihirdette, hogy a csa­pat utánpódásában már egyáltalán nem fontos, hogy megnyerjék a mérkőzéseket, a hangsúly a képzé­sen van. A sikert már nem pontok­ban mérték, az volt a lényeg, hogy a tehetséges fiatalokból felnőtt sztá­rokat neveljenek. A gyakorlatban ez nem jelentett mást, mint hogy kédábas labdarúgókat képeztek, akik mesterei voltak a labda nélküli mozgásnak, a helyezkedésnek és a passzjátéknak. A pallérozódó ifjú­ság egyre többször kapta azon ma­gát, hogy már megint valamelyik passzjátékkal múlatják az időt edzé­sen, és ezek közül is kiemelkedett Cruyff kedvence: a hat a három elleni játék. Tonny Bruins Slot, aki hosszú időn keresztül dolgozott Cruyff segítőjeként, 2011-ben így nyilatkozott a Voetbal International hasábjain: „Háromszögelés, ember- fölény kialakítása a középpályán, kis területen gyors játék - ezek jel­lemezték a csapatokat már az után- pódásban is.” Cruyff az egész Barcelonát átala­kította a legkisebbektől az első csapatig. Érkezésétől kezdve min­den korosztály 4-3-3-as taktikai formációban kezdett futballozni - abban a felállásban, amelyben az 1970-es évek nagy holland válo­gatottja is játszott. A mester azért választotta éppen a 4-3-3-at, mert véleménye szerint ez az egyeden formáció, amelynek segítségével a pálya minden pontját kontroll alatt lehet tartani labdával vagy anélkül, és ehhez a felálláshoz társította lab­datartásra épülő elveit, amelyeket játékos-edző kapcsolatán keresztül az 1900-as évek elejétől eredez­tethetünk a Bob McColl—Peter McWilliam—Vic Buckingham^ Rinus Michels “'Johan Cruyff— Pép Guardiola sorozaton keresztül. Az elvekkel a Real Madrid elleni meccsel sem volt gond: a Barcelo­na 90 százalékos hatékonysággal passzolt (680/614), kétszer annyit, mint ellenfele (304/244). A prob­lémát az jelentette, hogy a passzok jelentős része i- különösen a táma­dóharmadban - oldalra irányult, mert a Real Madrid Casemiro ve­zérletével uralma alá vonta a pálya közepét. Zidane taktikája - mely ismereden közvetítő segítségével az AS napilap szerkesztőségében landolt - remekül működött. A kiszivárgott jegyzetek szerint - ezek hitelességét tovább növeli, hogy a Real hivatalos levélpapírjára íródtak - Zidane taktikája elsősorban arra épült, hogy Iniestát és Rakiticet elszigetelje a Barca rettegett táma­dóitól. Ezzel a Real Madrid célja az volt, hogy a szélek felé kényszerítse a játékot, ahol a Carvajal-Alba és a Marcelo-Alves párharcok egyenlő esélyeket kínálnak. Zidane arra is felhívta a középpá­lyásai figyelmét, hogyan vegyék körbe Messit, ha az visszalépne a támadósorból, illetve Casemiro kapott még külön feladatot azzal, hogy a védők közé visszalépve se­gítse Ramos és Pepe dolgát Suárez átlós befutásaival szemben. Saját csapatának labdabirtoklása ese­tén Zidane azt kérte játékosaitól, hogy minél többen mutassák magukat, kérjék a labdát a Barce­lona letámadása ellen, mert csak így hozhatják ki biztosan a saját térfelükről. Ez utóbbi szintén remekül működött: a Barcelona mindössze öt labdát tudott sze­rezni az ellenfél térfelén, ami az ő mércéjükkel mérve nem sok. Mivel a Real Madrid visszahúzó­dott a saját térfelére, és elsősorban a kontratámadásokban bízott - ezzel a felfogással Zidane egyéb­ként sokkal inkább követte Jósé Mourinho csapatát, mintsem Carlo Ancelottiét - hatalmas szabad terü­letek álltak a rendelkezésükre, így a támadójátékuk Ramos kiállításával sem sérült. Sőt, ahogy azt Gérard Piqué a meccs után elmondta, a pi­ros lap elsősorban őket zavarta meg, mert nem tudták, hogyan kezeljék a helyzetet, és ezt a zavarodottságot tudta kihasználni a Real. A meccs nyerőembere így Cristiano Ronal­do lett, kapufáját és védőmunkáját is ide véve egyértelműen Messi fölé nőtt, aki viszont zsinórban ötödik El Clásicóján maradt gól nélkül. Hegedűs Henrik A REAL-EDZŐK EL CLÁSICO-DEBÜTÁLÁSA 2007 ÓTA Juande Ramos 2008 Barcelona-Real Madrid 2-0 Manuel Pellegrini 2009 Barcelona-Real Madrid 1-0 Jósé Mourinho 2010 Barcelona-Real Madrid 5-0 Carlo Ancelotti 2013 Barcelona-Real Madrid 2-1 Rafa Benítez 2015 Real Madrid-Barcelona 0-4 Zinedine Zidane 2016 Barcelona-Real Madrid 1-2 »Johan Cruyff elvei Ha nálad van a labda, nem lehet az ellenfélnél A labdatartás döntő fontos­ságú az ellenfél fárasztása érdekében A kétlábas passztechnikánál nincs fontosabb Az egyéni párharcokat meg kell nyerni, mert azokon múlik a labdabirtoklás Egy csapat inkább nyerjen 5-4-re, mint 1-0-ra, mert a sok gól kiszűri a szerencse­faktort a játékból Tudta? Nincs lesen az a játékos, aki közvetlenül szöglet, bedobás vagy kapukirúgás után kapja meg a labdát.

Next

/
Thumbnails
Contents