Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-05 / 78. szám, kedd
KÜLFÖLD Kezdődik a visszatoloncolás Menedékkérelmek tömeges benyújtásával késleltetnék kitoloncolásukat a migránsok Csöbörből vödörbe. A görög Leszboszról visszaviszika menekülteket. (JASR/ap) 8 I_______________________ RÖVIDEN Tűzpárbaj a Kongói Köztársaságban Brazzaville. Heves összecsapások törtek ki tegnap a Kongói Köztársaság fővárosában, Brazzaville-ben rendőrök és ellenzéki milicisták között. A rendőrség a Nindzsák nevű milícia tagjaival csapott össze. Ez a milícia volt a legjelentősebb kormányellenes erő a Kongói Köztársaságban az 1998-99-es polgárháborúban. A szervezet 1999- ben tűzszüneti megállapodást kötött a kormánnyal, de a 2000- es években újra fegyvert fogott, és beleszólást követelt a katonai és a politikai döntésekbe. (MTI) An-Nuszra Front: lelőtték a szóvivőt Damaszkusz. Légi csapás végzett vasárnap Abu Firásszal, az an-Nuszra Front szélsőséges szervezet szóvivőjével az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban - közölte az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) szíriai emigráns szervezet. Az OSDH szerint az orosz vagy szíriai légi csapásban Firász fia, valamint az an-Nuszra és a Dzsund al- Aksza nevű isz- lamista csoport 20 fegyverese is meghalt. A szóvivő az 1980-as években Afganisztánban harcolt, és Oszama bin Ládennel, az al- Kaida nemzetközi terrorhálózat alapítójával is együttműködött. Szíriában február végén lépett hatályba az orosz-amerikai megállapodáson alapuló fegy- vemyugvás. Az ENSZ által terrorszervezetként nyilvántartott csoportokra, így az an-Nuszrára és az Iszlám Államra nem vonatkozik a fegyverszünet. (MTI) Tálib támadók több rendőrt megöltek Kabul. Legkevesebb hat rendőr meghalt, amikor konvojukat tálib felkelők támadták meg Afganisztán északi részén, Balh tartományában. Abdul Manón Ra- úfi, a rendőrség helyi vezetője elmondta: a rendőrök egy tálib- ellenes akcióból tértek vissza, amikor megtámadták őket. A rendőrtiszt szerint a tálibok egyik vezetője is meghalt a tűzharcban. 2014 óta, a NATO vezette nemzetközi katonai küldetés vége óta a tálibok a korábbinál több támadást hajtanak végre az afgán biztonsági erők ellen. (MTI) Az Iszlám Állam kivégezte 15 tagját Rákká. Az Iszlám Állam dzsi- hádista szervezet kivégezte saját 15 tagját Rákká mellett: ez volt eddig Szíriában a legnagyobb tömeges gyilkosság, amelyet a szélsőségesek saját harcosaik ellen követtek el - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) emigráns csoport. Ä gyilkosságokra azután került sor, hogy a dzsi- hádisták letartóztatták 35 tagjukat az iszlamisták szíriai fellegvárának számító Rakkában. Az Iszlám Állam egyik vezetőjeként ismert Tuniszi szerdán halt meg egy légi csapásban. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Berlin. Tegnap megérkezett az első visszatoloncolt menekülteket szállító két hajó a görög Leszbosz szigetéről a nyugat-törökországi Dikili városába. Megérkezett Németországba a szíriaiak első csoportja az EU-török megállapodás keretében. Papíron minden készen áll a visszatoloncolásra, ám hiányoznak a szakemberek, a migránsok dühösek, az emberi jogi szervezetek fel vannak háborodva. Az Európai Unió meg akarja fékezni a migránsáradatot, ezért kötött a menekültek visszaküldéséről paktumot Törökországgal. A megállapodással Törökországot gyakorlatilag biztonságos harmadik országnak nyilvánították. A felsorolt zökkenők ellenére tegnap a folyamat elkezdődött. Leszboszról Dikilibe Az Európai Unió határvédelmi ügynöksége (Frontex) által bérelt, Leszboszról és Hiószról indult török katamaránokon összesen 202 pakisztáni, bangladesi és szíriai migráns, valamint ugyanennyi rájuk felügyelő rendőr tartózkodott. A kikötőben felállított sátrakhoz vezető szakaszon a hatóságok fehér ponyvákkal korlátozzák a láthatóságot. A török oldalon először egészségügyi vizsgálat alá vetik a menekülteket, majd ujjlenyomatot vesznek tőlük, fényképet készítenek róluk, valamint rögzítik személyes adataikat. Dikili felett helikopterek köröztek, a kikötőben nagy számban voltak jelen a készenléti rendőrség erői, páncélozott vízágyúk és mentőkocsik kíséretében. Volkan Bozkir európai ügyekért felelős török miniszter a Habertürk hírtelevízió élő adásában úgy nyilatkozott, hogy a nem szíriai menekülteket - így a tegnap érkező migránsok túlnyomó többségét is - először az északnyugat-törökországi Kirklareli tartomány egyik táborába szállítják, majd a szükséges ügyintézés lebonyolítását követően hazájukba küldik Azerbajdzsán tegnap ismét lőtte Hegyi-Karabahot - állította az örmény védelmi minisztérium. Jereván. Jereván szerint az azeri hadsereg az éjszaka folyamán a feleket elválasztó vonal teljes szakaszán aknavetőkből és más fegyverekből hevesen lőtte Hegyi-Karabah lakott területeit és a hadsereg állásait. Arc- run Oganeszján, az örmény védelmi tárca szóvivője közölte, korábban a hegyi-karabahi erők megsemmisítettek három azeri harckocsit. Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló irodája (OCHA) közölte, a hétvégi összecsapásokban 30 katona és három civil meghalt, valamint több mint kétszázan megsebesültek. A tegnapi harcokban az örmény hadsereg 170 katonája halt meg — jelentette az Interfax orosz hírügynökség. Az OCHA szerint Hegyi-Karabahnak a harcok által érintett településein kb. 14 400 ember él. Az irodanem rendelkezik adatokkal a terület infiatovább őket. Ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő eljárások, Törökország csak bizonyos ideig tudja vendégül látni a gazdasági menekülteket - nyomatékosította. Bozkir kiemelte, hogy a Görögországból visszatoloncolt menekültek 70%-a azonban szíriai lesz, akiket a délkelettörökországi Osmaniye város közelében található táborokban helyeznek el, a szíriai határtól mintegy 40 km-re. Az ott tartózkodó menekültek közül küldenek majd Európába szíreket, pontosan annyit és akkor, amennyi és amikor Törökországba érkezik - tette hozzá. Közölte, Törökországjelenleg 11 ezer embert képes pótlólag elhelyezni, és ezt a keretet a közeljövőben 17 ezerre szeretnék növelni. Megérkezett tegnap reggel Törökországból Hannoverbe a szíriai menekültek első, 24 fős csoportja, amely az Európai Unió és Törökország közötti márciusi megállapodás keretében legálisan utazhatott be Németországba - közölte a német rendőrség. A menekültek egy menetrend szerinti repülővel érkeztek Isztambulból. Déltájban megérkezett egy második, 16 fős csoport is. Máig jönnek a migránsok Menedékkérelmek tömeges bestruktúrájában esett károkról és a kimenekített emberek számáról. Az azerbajdzsáni védelmi tárca bejelentette, egyoldalúan leállítja a katonai hadműveleteket Hegyi-Karabahban, Örményország azonban „információs csapdának” tartja ezt. Örményország elismeri Hegyi-Karabah Azerbajdzsántól való függetlenségét, ha tovább fokozódik az azeri fél harci tevékenysége - jelentette be tegnap Szerzs Szargszján elnök. Örményország és Azerbajdzsán az 1980-as évek vége óta konfliktusban áll egymással Hegyi-Karabah hovatartozása miatt. A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig zajló háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Karabah függetlenségét, de ezt csak néhány ország ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének nyújtásával késleltetnék kitoloncolásukat a leszboszi migránsok - közölték a görög hatóságok. Zaharula Cirigoti, a görög rendőrség migrációval foglalkozó részlegének vezetője elmondta, először fel kell dolgozni a menedékkérelmeket, mielőtt bárkit is visszaküldhetnének Törökországba. Az Európai Unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) helyi tisztségviselői hangsúlyozták: a megnövekedett papírmunka miatt egyre sürgetőbb lenne, hogy az ígéreteknek megfelelően uniós menedékjogi szakértőket küldjenek Görögországba. Az elmúlt 24 órában 339 migráns érkezett Törökországból az égei- tengeri görög szigetekre, míg vasárnap 514-en tették meg ugyanezt az utat - közölte tegnap a menekültekkel foglalkozó görög válságstáb. Szombaton 566, pénteken 339, míg csütörtökön 377 menekült érte el Európa területét. A válságstáb becslései szerint a balkáni útvonal lezárása miatt 52 ezer migráns és menedékkérő rekedt Görögországban. Az Egei-tenger keleti medencéjének szigeteire körülbelül 5000 migráns és menekült érkezett március 20-a óta, azóta, hogy életbe lépett az EU-török megállapodás. Ettől a tekinti a karabahi enklávét, ahogyan lényegében Örményország is. A háborús állapotokat az 1994 óta érvényes, Moszkvában kötött fegyver- szünettel kívánták rendezni, azt azonban mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbá váltak az 2016. április 5. | www.ujszo.com naptól kezdve érvényes az az elv, hogy minden Törökországból illegálisan beutazó embert vissza kell küldeni. Az EU maximum 72 ezer szírt akar Törökországból beengedni. Remények szerint az eljárás elveszi az emberek kedvét attól, hogy csempészek segítségével átkeljenek a török partokról a tengeren Görögországba. „Nem jöhet mindenki" A visszaküldésre kiszemelt emberek többségükben a szíriai polgár- háború elől menekültek. Mások az afgán tálibok elől szöktek meg. A biztonsági hatóságok attól tartanak, ezek az emberek ellenállást fognak tanúsítani. Az idegek a pattanásig feszültek a migránsok körében. Állandóak az összetűzések a különböző nemzetiségű emberek között. Miként reagálnak az új helyzetre a csempészek? Jelenleg ingadozások tapasztalhatók. Tény azonban, hogy lényegesen kevesebb menekült érkezik, mint az előző egy hónapban. Az embercsempészek már alternatív útvonalakat keresnek, s Olaszország jön szóba. Néhány nappal ezelőtt lefüleltek egy csempészbandát Nyugat-Görögországban. Fejenként hétezer euróért reptettek migránso- kat egy kis nyugat-görögországi repülőtérről egy Léccé városának (Dél-Olaszország) közelében fekvő repülőtérre. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tegnap azt mondta, „nem jöhet mindenki automatikusan, aki jönni akar”, de aki be akar vándorolni Európába, önmagában ezzel a szándékkal még nem tanúsít törvénysértő, bűnöző magatartást, továbbá elfogadhatatlan „gyanúsítottként” kezelni mindazokat, akiknek ilyen szándékai vannak. Az EP elnöke úgy vélte, hogy az EU területére irányuló menekülthullám miatt nem keletkezett volna válság, ha kezdettől fogva valamennyi uniós tagállam együttműködött volna. Ennek az együttműködésnek az első jeleit azonban csak a legutóbbi uniós csúcson lehetett tapasztalni, amelyen elfogadták az EU-Törökország megállapodást a válságkezelésről. összetűzések a két ország fegyveres erői között. Baku kilátásba helyezte, diplomáciai megoldás híján képes és hajlandó erővel is visszafoglalni Hegyi-Karabahot, mire Örményország tudatta, hogy semmilyen azeri katonai akciót nem hagy megválaszolatlanul. (MTI) Súlyos harcok a kaukázusi Hegyi-Karabahban Keménykedés Karabahért. 22 év béke után újra kitör a háború? (tasr/ap)