Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-28 / 98. szám, csütörtök

HASZNOSTANÁCS 8 I Adásvétel lépésről lépésre 1. Ha találunk egy megfelelő lakást, menjünk el és nézzünk szét a környéken! Nézzük meg a közlekedési viszonyokat, ki la­kik a szomszédságban? 2. Nézzük meg, hogy milyen állapotban van a ház kívülről, mi­lyen állapotban van a tető, a fa­lak, az ablakok, az ajtók, milyen a ház tájolása, milyen a környeze­te, vannak-e fák a közelében! Utána egyezzünk meg egy meg­tekintésben az eladóval. 3. A házba lépve azonnal érezni fogjuk, ha penészes, do­hos szag van bent. Penészes in­gatlant ne vegyünk! 4. Nézzük meg a burkolatokat, falakat, plafont! Ha beázás nyo­mait látjuk, kérdezzünk rá, mi­kor és hogyan ázott be, kijavították-e a tetőt? Menjünk fel a padlásra, nézzük meg, van- e szigetelés - ha általunk is fel­fedezhető durva hibákat látunk, ne vegyük meg! 5. Kérdezzünk rá, hogy ki a tu­lajdonos, hányán vannak, min­denki tud-e arról, hogy eladják az ingatlant, mindenki egyetért-e az eladással? 6. Tud-e mutatni az eladó az ingatlanról tulajdoni lapot, tudja- e igazolni, hogy jogosult a többi tulajdonos nevében az eladásról tárgyalni? Az egész ingatlant akarják-e eladni, vagy csak egy részét? Az udvart kizárólagosan használja-e az eladó, vagy osz­tozni kell másokkal, esetleg vannak-e garázsok, amikben ga­rázsbérlők vannak, kinek fizet­nek bérleti díjat? 7. Kérjünk el néhány közüzemi számlát, mert így kiderülhet, hogy a takarékosnak mondott ingat­lanban tényleg olyan alacsony-e a fűtési költség, és persze azt is lát­hatjuk, nincs-e valamelyik szol­gáltatónál nagy elmaradás. 8. Nézzünk szét az ingatlanpi­acon, érdeklődjünk, a vételár megfelel-e az ingatlan szokásos forgalmi értékének? Arra is fi­gyeljünk, a vételárért tulajdonjo­got kapunk-e, vagy csak a bérleti jogot akarja az eladó átruházni? A szövetkezeti lakások esetében csak a bérleti jogot ruházhatják át. 9. Ha minden megfelelő, pró­báljunk alkudni! Komoly érték­csökkentő tényező, ha például a ház ikerház, vagy több tulajdo­nossal kell egyezkedni, ha a te­lek osztatlan közös tulajdonban és használatban van több tulaj­donos között, ha az ingatlant hi­tel terheli, és várni kell a banki tehermentesítésre. 10. Ha meg tudtunk állapodni az árban, akkor beszéljük meg, hogy ügyvédhez fordulunk, és ott folytatjuk az eljárást az ő irányí­tásával és segítségével. Úgy szo­kás, hogy a vevő választja és fi­zeti az ügyvédet. 11. Ne adjunk pénzt az eladó­nak, csak ügyvéd előtt, a szer­ződés aláírása után! A másik fél­nek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségválla­lás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződés­ből egyértelműen kitűnik! 2016. április 28.1 www.ujszo.com Ne csak a lakást, a környezetét is alaposan nézzük meg (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Lakás, családi ház adásvétele ÖSSZEFOGLALÓ Az ingatlanvásárlás mindenki életében fontos lépésnek számít. Lakást, házat általá­ban csak egyszer, legfeljebb kétszer vesz az ember életé­ben, s mivel az utóbbi években nőtt az ingatlanok értéke, az adásvétel nagyobb kockázat­tal jár. Összeállításunkban az ingatlanok adásvételével foglalkozunk. Aki nem akar a szüleivel lakni, al­bérletben élni, előbb-utóbb saját ott­hon vásárlását fontolgatja, s ilyenkor a legtöbben az összes megtakarításu­kat, teljes vagyonukat felhasználják, adósságba verik magukat. Éppen ezért nem árt az óvatosság, s mielőtt ingatlanvásárlásra adjuk a fejünket, fontos tudatosítani az esetleges koc­kázatokat, fel kell készülni azok kiszűrésére és megelőzésére. Szakemberek szerint, ha egy ingat­lan felkelti az érdeklődésünket, s mi­után felvettük a kapcsolatot az eladó­val, még mielőtt bármit is ígérnénk vagy aláírnánk, első lépésként taná­csos kikérni a tulajdoni lapot a ka­taszteri hivatalból, ebből ugyanis nyilvánvalóvá válik, hogy az ingatlan valóban annak a személynek a tulaj­donában van, aki árulja. Miután az el­adó és a vevő megegyeznek az árban és az adásvétel egyéb részleteiben, megfogalmazhatnak egy előszerző­dést, melyben kötelezik magukat, hogy a közeljövőben adásvételi szer­ződést írnak alá. A vevő általában ez­zel az első szerződéssel kötelezi ma­gát bizonyos előleg vagy foglaló ki­fizetésére, amivel kifejezi komoly ér­deklődését az adott ingatan iránt. De ez nem feltétel, a felek sokszor előleg nélkül is meg tudnak egyezni. Hogyan fizessünk „Az adásvételi szerződés megkö­tése előtt ajánlom, az érintett felek előbb egyezzenek meg arról, mi­lyen módon kell kifizetni az ár fennmaradó részét. Erre két bizton­ságos megoldás is létezik. Az egyik a közjegyzői letét. Ez esetben a ve­vő, miután kifizeti az előleget, a fennmaradó összeget átadja egy közjegyzőnek, aki letétbe veszi, s erről jegyzőkönyvet készít, amit minden érintett aláír. A jegyző­könyvben leszögezik, hogy a jegy­ző csak akkor továbbítja a pénzt az eladónak, ha felmutatja az új tulaj­doni lapot, melyen az ingatlan tu­lajdonosaként már a vevő fog sze­repelni” - magyarázza Miroslav Michalička ügyvéd. A fizetés másik biztonságos módszere, az ún. bankon keresztül történő vinkuláció. Ez úgy működik, hogy a vevő a bankban lévő számláján a vinkulációról kö­tött szerződés alapján blokkolja a vételár kifizetését. A szerződésben leszögezik, hogy a pénz ott van a vevő számláján, de a bank csak ak­kor utalja át az eladó számlájára, miután az eladó felmutatja az új tu­lajdoni lapot, amelyen tulajdonos­ként már a vevő szerepel. „Az első esetben a jegyző, a másodikban a bank garantáljad vételár biztonsá­gos átutalását. Természetesen mindkét megoldásért bizonyos il­letéket kell fizetni vagy a banknak vagy a jegyzőnek, ám ez nem olyan nagy tétel, elhanyagolható az adás­vétellel összefüggő kockázatokkal szemben”—tette hozzá Michalička. Ezt követően az eladó és a vá­sárló aláírhatja a rendes adásvételi szerződést, melyben feltüntetik, hogy a múltban már kifizettek bi­zonyos előleget, s az adásvételi ár maradék részét az új tulajdoni lap kézhez kapása után kifizetik a fen­tebb említett két módszer valame­lyikével. Ingatlanügynökség Ingatlanügynökség segítségével vagy egyedül keressünk és ve­gyünk új lakást, házat? Erre a di­lemmára nincs egyértelmű és meg­nyugtató válasz. Mindkét megol­dásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Van, aki örül, hogy az ingatlanvásárlást sikerül olcsób­ban megúsznia azért, mert szinte mindent egyedül intéz. Mások vi­szont nem győzik dicsérni, hogy az ingatlanközvetítő ügynökségnek köszönhetően időt és energiát lehet spórolni, mert az sok mindent el­intézhet helyettünk, ráadásul az ügynökség tapasztalatai egyfajta biztonságérzetet is adnak. Akik az utóbbi megoldás mellett döntenek, azoknak nem árt tudatosítaniuk, hogy az ügynökségek haszonori­entáltak, s néhány kivételtől elte­kintve szinte az összes ügynök be­vet valamilyen kisebb-nagyobb trükköt, hogy az ügyfelektől minél magasabb közvetítői díjat csikar­jon ki. Kell adót fizetni? A 2011. január 1-jétől hatályos adótörvény szerint az ingatlan el­adásából származó bevétel csak az eladástól számított 5 év elteltével mentesül az adó alól. Ha valaki ko­rábban adja el az ingatlant, adót fi­zet, melyet az ingatlan beszerzési és eladási ára közötti különbözetből számítanak ki. Le lehet vonni min­dent, amit az ingatlanba fektettünk, vagyis az ingatlant eladó személy csak a haszonból adózik. Ha olyan ingatlant ad el valaki, amelyet szü­leitől vagy házastársától örökölt, az eladásából származó bevétel men­tesül az adó alól. Feltétel azonban, hogy az ingatlan legalább 5 évig volt az örökhagyó tulajdonában. Ha nem egyenes ágon való öröklésről van szó, az ingatlan eladása esetén szin­tén van lehetőség adómentességre - attól függően, az örökös mennyi ideig birtokolta, illetve milyen hosszú ideig rendelkezett ott állandó lakhellyel. Szövetkezeti lakás Szövetkezeti lakásra nem lehet jelzáloghiteit felvenni. Aki nem ma­gántulajdonban lévő, hanem szövet­kezeti lakást akar vásárolni, annak vagy készpénzzel kell rendelkeznie, vagy ha mégis kölcsönre szorul, ak­kor egy másik ingatlannal kell ke­zeskednie. Például a szülői házat ter­heli le. Szövetkezeti lakás esetében a felek szerződést kötnek a szövetke­zeti tagsági jogok és kötelességek átruházásáról szóló jövőbeli szerző­dés aláírásáról. Az ügylet eredmé­nye nem az lesz, hogy a vásárló neve szerepel majd az új tulajdoni lapon, hanem csak a szövetkezeti tagsági jogokat kapja meg. Aki szeretné ma­gántulajdonba venni a lakást, azt ké­sőbb az adott szövetkezettel kell el­intéznie. (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: HOGYAN LEHET INGATLANT AJÁNDÉKOZN ■ MIRE FIGYELJEN, AKI HASZNÁLATI JOGOT AKAR MAGÁNAK BIZTOSÍTANI

Next

/
Thumbnails
Contents