Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-22 / 93. szám, péntek
6 | KÜLFÖLD 2016. április 22.1 www.ujszo.com RÖVIDEN B-52-es bombázó a dzsihádisták ellen Obama ma Európába látogat Szaúd-Arábia attól tart, kiderül az igazság a 2001. szeptember 11-i merényletek hátteréről Bagdad. Első ízben vetette be a B-52 Stratofortress típusú stratégiai nehézbombázóját az amerikai hadsereg az Iszlám Állam terrorszervezet iraki állásai ellen - tudatta Steve Warren ezredes, az USA vezette nemzetközi koalíció szóvivője. Egy ilyen nehézbombázó precíziós bombákat dobott le az iszlamis- ták egyik lőszerraktárára, az észak-iraki Moszultól kb. 60 kilométerre délre. Warren hangsúlyozta, a korábban Vietnamban és Afganisztánban alkalmazott szőnyegbombázás már a múlté, az USA vezette koalíció többi gépéhez hasonlóan precíziós bombázásra használják a repülő monstrumokat. (MTI) Talán kiadható lesz Szavcsenko pilóta Moszkva. Az ukrán igazságügyi minisztérium azzal a kéréssel fordult az orosz tárcához, hogy juttassa el neki az Oroszországban elítélt Nagyija Szavcsenko ukrán helikopterpilóta átadásához szükséges dokumentumokat. Az orosz fél szerint a pilótanő átadásához szükség van egy ukrán bírósági döntésre, majd egy orosz bíróságnak kell döntenie a kiadatásról. Petro Poro- senko ukrán elnök kedden közölte, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel lezajlott telefonbeszélgetésben egyeztették Szavcsenko elengedésének tervét, amely Szavcsenkónak a Kijevben első fokon elítélt két orosz katonára, Alekszandr Alekszandrovra és Jevgenyij Jerofejevre történő kicserélésén alapul. (MTI) Dolgoznak Maduro elnök leváltásán Caracas. A többségben ellenzéki képviselőkből álló venezuelai parlament elfogadta első olvasatban az alkotmányos reform tervezetét, amely hatról 4 évre rövidítené le az elnöki mandátum időtartamát, és megszüntetné a korlátlan újraválaszthatóság lehetőségét. Ajelenlegi alkotmány szerint népszavazással visszahívható az államfő, ha átlépte elnöki mandátuma felét. Az országot katasztrofális válságba kormányzó Nicolás Madurót 2013- ban választották meg hat évre elnökké, és még 6 hónapot kellene várni ahhoz, hogy visszahívható legyen, de a törvény 3 hónapra rövidítette le ezt az időt. (MTI) Kína legújabb rakétáját tesztelte Peking. Kína közvetetten megerősítette, hogy újabb tesztet hajtott végre legújabb nagy hatótávolságú interkontinentális rakétájával. A The Washington Free Beacon című lap azt írta, Kína április 12-én ismét tesztelte a Dongfeng-41 kódjelű új ballisztikus rakétáját. Ä kínai külügyminisztérium azt írta, semmi kivetnivaló nincs a rutinszerűen végrehajtott kísérletekben kínai területen, a tesztek nem irányulnak semmilyen ország ellen. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Rijád/London. Közel-keleti és európai körútja első állomásaként Szaúd-Arábiába érkezett Barack Obama amerikai elnök. Obama látogatására árnyékot vet az öböl-menti államok és Washington között kialakult feszültség, amit a térséggel kapcsolatos amerikai politika váltott ki. A legtöbb öböl-menti monarchia csalódott Barack Obama elnökségében, amelyet olyan időszaknak tartanak, amikor az Egyesült Államok kivonult a térségből, több teret engedve az ősellenségük, Irán befolyásának kiterjesztésére. Ugyanakkor Obama látogatásával az öböl-menti térség uralkodóit Washington támogatásáról akarja biztositani. Az elnök rijádi látogatásának alkalmával tegnap a Perzsa(Arab)-öböl menti arab monarchiák együttműködési tanácsának találkozóján vett részt, amelynek napirendjén a térség biztonsági kockázatai: Irán, illetve az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezet szerepeltek. Obamát John Brennan, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója is elkísérte szaúdi útjára. Obama szerint nyilvánosságra kerülhet több, eddig titkosított dokumentum, ami új részletekkel szolgálhat a 2001. szeptember 11-i merényletek hátteréről. A kérdés azért is kényes, mert éppen most van a szenátus előtt egy törvényjavaslat, ami megnyitná a lehetőséget az amerikaiaknak, hogy egy külföldi államot pereljenek. Szaúd- Arábiában nem örülnek a fejleményeknek, mert a dokumentumban érdekes utalások lehetnek a szaúdi szálakra. A mindeddig titkosított 28 oldalon sokak szerint a terroristák, illetve az Al-Kaida és több szaúdi tisztviselő közötti szálakról lehet olvasni. Bob Graham volt amerikai szenátor, aki látta a dokumentumokat, arról beszélt, hogy álláspontja szerint a szaúdi kormányzat segítette a szeptember 11-i merényleteket elkövető géprablókat. Szaúd-Arábia sajtóhírek szerint máris közölte, hogy 750 milliárd dollár értékű tőkekivonást hajt végre, amennyiben az amerikai kongresszus átengedi a titkosítást feloldó jogszabályt. Az amerikai elnök ma Londonba látogat, ahol a tegnap 90. születésnapját ünneplő II. Erzsébet királynő vendégül látja szűk körű vacsorán. Barack Obama vasárnap kezdődő németországi látogatása alkalmából Barack Obama amerikai elnök és Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi uralkodó. Ri- jád mostanában hűvös kapcsolatottartfenn Washingtonnal. (SiTA/AP) német-amerikai-brit-francia-olasz csúcstalálkozót tartanak hétfőn Hannoverben. Angela Merkel kancellár Francois Hollandé francia államfőt, David Cameron brit és Mat- teo Renzi olasz miniszterelnököt is meghívta Hannoverbe, ahol az amerikai elnökkel közösen megnyitja a nemzetközi ipari vásárt -jelentette be Christiane Wirtz helyettes kormány- szóvivő. A megbeszélés témáiról csak annyit mondott, hogy az ötök „a nemzetközi politika sok aktuális kérdéséről” tárgyalnak majd, és egész biztosan szóba kerül a szíriai és a líbiai helyzet. Mint mondta, az amerikai elnök nem jár havonta Európában, és németországi látogatása jó alkalom egy eszmecserére európai állam- és kormányfőkkel. A kormányszóvivő rámutatott, a formátum nem új, az öt ország vezetői a világ legfejlettebb iparú államait és az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozóin többször folytattak külön egyeztetést. (MTI.Ma.hu) A Zaventem reptéren dolgozott az egyik merénylő A belga hatóságok azt gyanítják, mégsem Mohamed Abrini az a „kalapos férfi", aki a brüsszeli Zaventem repülőtéren márciusban végrehajtott terrortámadás elkövetőivel együtt látható a reptér biztonsági kameráinak felvételein. Brüsszel. Brüsszelben vádat emeltek a tavaly novemberi párizsi merényletek egyik fő felelősének tartott Salah Abdeslam ellen rendőrök elleni lőfegyveres támadás miatt is, amelyet a márciusi 22-i brüsszeli merényletek előtt egy héttel követett el. A lövöldözésben négy rendőr megsebesült. A belga hatóságok kételkednek Mohamed Abrini vallomásának igazságtartalmában, és attól tartanak, az iszlamista fedezni próbálja egy szökésben lévő társát, az „igazi kalapos férfit”. A kételyek nemcsak amiatt támadtak, hogy Mohamed Abrini elfogása után szinte azonnal elismerte, ő látható a felvételeken a két öngyilkos merénylő mellett, hanem azért is, mert állítását nem támasztják alá bizonyítékok. így a helyszínen még mindig nem találtak DNS-nyomokat vagy ujjlenyomatokat, holott a kalapot és szemüveget viselő férfi a két merénylővel ellentétben nem viselt kesztyűt. Ezért a belga hatóságok intenzív nyomozást folytatnak a brüsszeli terrorista sejt egy ismeretlen tagja ellen. Öt éven keresztül a brüsszeli Zaventem repülőtéren dolgozott Najim Laachraoui, a légikikötőben március 22-én magukat felrobbantó merénylők egyike — jelentette a VTM fla- mand nyelvű belga televízió. A férfi 2012 végéig a repülőtéren tevékenykedő egyik külsős cég alkalmazottjaként dolgozott, néhány hónappal később viszont Szíriába utazott, hogy csatlakozzon a harcokhoz. A VTM szerint Laachraoui ezért jól ismerhette a repülőtéren foganatosított biztonsági intézkedéseket. Korábbi hírek szerint Najim Laachraoui 2009 és 2010 nyarán egy-egy hónapon át az Európai Parlament brüsszeli épületében látott el takarítói feladatokat diákszerződéssel. A Zaventem repülőtér alagsorában nem sokkal a brüsszeli robbantások után felfedeztek egy rejtett imaszobát, ahol a légikikötő radikális alkalmazottai találkoztak. A La Libre Belgique újság korábban azt írta, akár 50, az Iszlám Állam terrorszervezettel szimpatizáló alkalmazott is dolgozhat a repülőtéren. (MTI) Parlamenti választásokat tartanak Szerbiában A Szerb Radikális Párt kampányakciója. Seselj újra harcba hív. (TASR/ap) Tegnap kampányolhattak utoljára a szerbiai pártok a vasárnapi előrehozott parlamenti választások előtt. Várhatóan ismét a Szerb Haladó Párt alakíthat kormányt. Belgrád. A napilapok és hetilapok tegnapi száma tele van interjúkkal, fizetett hirdetésekkel, s a pártok is e napra időzítették kampányzáró rendezvényeiket. Alekszandar Vucsics miniszterelnök, a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke a Nedelj- nik hetilapnak adott interjújában felhívta a figyelmet arra, hogy az április 24-i választások után komoly változások lesznek a.pártjában, de a kormányban is. Mint mondta: nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy eddigi baloldali partnerével, a Szerbiai Szocialista Párttal (SPS) ismét koalícióra lépjen. A kormányfő azért dönthetett az előrehozott választás mellett, mert szeretné elhallgattatni az őt kritizáló ellenzéket, és megmutatni igazi erejét. Vucsics szerint a társadalomban olyan nézetkülönbségek vannak, amelyek akadályozzák a reformokat. Ivica Dacsics, az SPS elnöke és egyben Szerbia távozó külügyminisztere viszont úgy fogalmazott: a két párt között nincsenek politikai nézeteltérések, csupán személyes ellentétek. Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke leszögezte, „az érdekérvényesítéshez annál az asztalnál kell ülni, ahol a döntések születnek”, azaz ha lehetőség adódik rá, akkor a párt azokkal szeretne partnerséget kialakítani, akik a polgárok többségének támogatását élvezik. Ez jelen esetben a Szerb Haladó Pártot jelenti, és így a VMSZ várhatóan a továbbiakban is a kormánykoalíció része lesz. A választások előtti utolsó közvéleménykutatások a Szerb Haladó Párt győzelmét prognosztizálják, abban is egyetért minden felmérés, hogy a 2. legtöbb szavazatot az SPS szerzi meg. Óriásit zuhant viszont a legnagyobb ellenzéki erő, a Demokrata Párt (DS) támogatottsága, és már a 3. helyre sem elegendő a szavazatoknak az az 5-7%-a, amennyit a kutatások a Bóján Pajtié vezette pártnakjósolnak. A harmadik helyre minden bizonnyal a hágai Nemzetközi Törvényszék által felmentett Vojiszlav Seselj pártja, az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) számíthat. Seselj erős üzenetet fogalmazottmegakampány során: ha győzne, Szerbia ismét Oroszország felé fordulna, és nem foglalkozna többé az európai integrációval. Az április 24-i választásokon 50-52%-os részvételre lehet számítani, 7 szerb pártnak, ill. koalíciónak van esélye arra, hogy bejusson a 250 fős belgrádi törvényhozásba. (MTI)
