Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-19 / 90. szám, kedd
12 EB-TÖRTÉNET FOCITIPP ■ 2016. ÁPRILIS 19. www.ujszo.com Panenka halhatatlanságát hozta el a hosszabbítások Eb-je Az 1972-es Európa-bajnoki döntőt követően a magyar labdarúgó-válogatott számára a következő selejtező során minimális elvárás lett volna a csoportból való továbbjutás, azonban az együttes nem tudta ezt teljesíteni. Igaz, a szövetségi kapitányi poszton is a legrosszabbkor jött egy mélypont, az egymás utáni második vb-kima- radás következményeként Illovszky Rudolf ugyanis 1974-ben lemondott, egy mérkőzés erejéig Bozsik József ült le a kispadra, az Eb-selejtezőket azonban már Moór Ede irányításával kezdte a csapat. Antonín Panenka csókolja a trófeát, amelyet az ő büntetőjével nyert meg Csehszlovákia, a titkos favorit Kevin Keegan szerint Marián Masný „a világ egyik legügyesebb szélsője" volt oór se játékosként, se edzőként nem alkotott kimagaslót, a Vasas fedezeteként az 1947/1948-as idényben ezüstérmet szerzett, edzőként pedig a Salgótarjánnal lett harmadik 1971/1972-ben. Ez normális esetben nem lenne elég a válogatott kispadjához, de ha felkérték, bolond lett volna nem elvállalni. Azt persze nehéz megmagyarázni, hogyan találta ki, hogy a luxemburgi nyitómeccsen a Pénzes Mihály-Kiss Tibor-Nagy László támadótrióval kezdjen, aztán a walesi vereséggel megrendült iránta a bizalom, a harmadik tétmérkőzése (egyben hatodik válogatott meccse), az ausztriai 0-0 után pedig már nem is marasztalták. Egy mérkőzésre Szőcs János ugrott be helyette, az egykori ZTE- edzővel itthon is kikapott a csapat Walestől, és hiába jött Baróti Lajos, Ausztria és Luxemburg hazai legyőzése kevés volt a továbbjutáshoz. Meglepetések a selejtezőben A csoportmeccsek során akadtak még meglepetések, az 5-ösben például összekerültek a vb-má- sodik hollandok, a lengyelek és az olaszok, és miután utóbbiak - egyedüliként - pontot veszítettek a finnek ellen, kipottyantak. Az 1. csoportban Csehszlovákia okozott komoly meglepetést, a kvalifikációt egy súlyos, 3-0-s angliai vereséggel nyitotta ugyan, de ezt követően négyszer nyert, és csak Portugália otthonában játszott döntetlent. Az elsőséghez persze kellett a portugálok segítsége is, akik az angolokkal oda-vissza ikszelve kiharcolták a csehszlovákok továbbjutását. A csoportkörben két vereden válogatott akadt, a címvédő NSZK és Spanyolország, a negyeddöntőben egymás ellen dönthették el, melyikük a jobb. A németek az idegenbeli 1-1 után végül otthon 2-0-ra győztek, a második gólt a Leverkusen későbbi sikeredzője, Klaus Topmöller szerezte. Jugoszlávia kiverte a walesieket, Hollandia egy hazai 5-0-nak köszönhetően Belgiumot, Csehszlovákia pedig folytatta diadalmenetét, és 4-2-es összesítéssel búcsúztatta azt a Szovjetuniót, amely először hagyott ki négyes döntőt az Eb-k történetében. Ježek csodacsapata A válogatott az 1960-as Eb-bronz és az 1962-es vb-ezüst óta arra várt, hogy végre világversenyen szerepelhessen. Ehhez 1972-ben nagyszerű edzőt talált Václav Ježek személyében. Az akkor 51 éves szakember addigra már háromszoros bajnok volt a Sparta Prahával, és bár az első négy mérkőzésén kikapott a válogatottal (Hollandia 1-2, Lengyelország 0-3, NDK 1-3, NSZK 0-3), türelmesek voltak vele. „Gondolkodó játékosokra van szükségem” — nyilatkozta, és miután Hollandiából, az ADO Den Haagtól tért haza, természetesen a kontinens legjobbjának, az Ajaxnak a játékát és taktikáját tekintette alapnak. Segítőnek a 36 éves Jozef Venglošt vette maga mellé, aki később kétszer is volt szövetségi kapitány, és ő lett az első nem brit edző az angol élvonalban: 1990-ben az Aston Villát irányította. A selejtezőcsoport megnyerése után jöttek a szovjetek, a pozsonyi 2-0-s győzelemből és a kijevi 2-2- es döntedenből Móder József három góllal vette ki a részét. Miután a válogatott az 1975-ös évet négy győzelemmel és hat döntedennel zárta, a France Football az év legjobb európai csapatává választotta. „Senki se higgye azt, hogy az NSZK, Hollandia vagy Jugoszlávia abszolút esélyes lehet. Csehszlovákiának ismét van egy hihetedenül mozgékony és hatékony csapata, amelyben olyan egyéniségek futballoznak, mint Viktor, Pivarník, Ondruš, Dobiáš, Nehoda és Pollák. Mind híres sztárok lehetnek” - írta a lap. A hosszabbítások Eb-je Az 1976-os finálénak Jugoszlávia adott otthont, ez volt az utolsó olyan Európa-bajnokság, amelyen négyes döntőt rendeztek, 1980-tól már nyolc csapat küzdött az érmekért a végső szakaszban. Ez volt az utolsó verseny, ahol a házigazdának selejtezőt kellett vívnia, négy évvel később Olaszország már alanyi jogon szerepelhetett. A torna elképesztő mérkőzéseket hozott, a két elődöntő, majd a két helyosztó is hosszabbítások után dőlt el. Csehszlovákia nyolc szlovákiai játékossal a kezdőcsapatban hatalmas meglepetést okozott Hollandia legyőzésével. Anton Ondruš fejes gólját követően a hajrában óriási öngólt vágott a bal felső sarokba, a hosszabbításban aztán előbb Nehoda fejelt gólt a 114. percben, majd Veselý szerzett nagyon okos gólt (3-1). A másik ágon 50 ezer néző őrjöngött Belgrádban, amikor a jugo- szlávok fél óra után már 2-0-ra vezettek, de aztán Heinz Flohe szépített, Dieter Müller pedig a 82. percben egyenlített, hogy a ráadásban a kölni legenda még kétszer betalálva 4-2-vel döntőbe vezesse a címvédőt. A bronzmérkőzésre már a kutya sem volt kíváncsi Zágrábban, csupán hatezren láthatták, ahogy a jugoszlávok kétszer is egyenlítenek Hollandia ellen, végül azonban Ruud Geels második gólja a vb-ezüstérmest juttatta Eb-bronzéremhez. És akkor jött Panenka A június 20-i belgrádi döntőre a Crvena zvezda stadionjában, csupán harmincezer néző előtt került sor. A szakírók Helmut Schön világbajnok csapatát tartották esélyesnek, a Nationalelf az 1974-es vb-döntő óta eltelt két év alatt csak Angliától kapott ki, az Eb-menete- lés során egészen addig kilenc mérkőzést vívott meg veredenül. Ezek után meglepetést jelentett, hogy a 8. percben Ján Švehlík bevette Sepp Maier kapuját, majd a 25. percben a nagyszombati Karol Dobiáš góljával már 2-0 volt az előny. A németek gyorsan válaszoltak Dieter Müller találatával - a kölni csatár második válogatottsága során negyedik gólját szerezte -, de úgy tűnt, ezzel megállt a németek tudománya. A nyugatnémetek azonban Bernd Hölzenbein 89. percben szerzett fejes góljával az utolsó pillanatban egyenlítettek, és miután a kétszer 15 perces hosz- szabbításban sem született döntés, következhettek a tizenegyesek. Marián Masný, Rainer Bonhof, Zdenék Nehoda, Heinz Flohe, Anton Ondruš, Hans Bongartz és Ladislav Jurkemik nem hibázott, így a negyedik sorozat utolsó kísérlete előtt 4-3-ra vezettek a csehszlovákok. Üli Hoeness azonban nem talált a hálóba, a döntés Antonín Panenkára maradt. A Bohemians Praha középpályását nem roppanAZ EB ÁLOMCSAPATA Ivó Viktor (csehszlovák) - Ján Pivarník (csehszlovák), Ruud Kral (holland), Anton Ondruš (csehszlovák), Franz Beckenbauer (német), Rainer Bonhof (német), Marián Masný (csehszlovák), Antonín Panenka (csehszlovák), Drágán Dzsajics (jugoszláv), Zdenék Nehoda (csehszlovák), Dieter Müller (német). torta össze a felelősség, és az azóta védjegyévé vált pimasz alányeséssel átverte Maiért, aranyéremhez segítve a csehszlovákokat. „Az Eb-döntő előtt két évig gyakoroltam, s először egy barátságos meccsen rúgtam így a tizenegyest, majd egy-kétszer a csehszlovák bajnokságban. Annyira jól működött a dolog, hogy két hónappal előtte eldöntöttem, ha az Európa-bajnok- ságon tizenegyeshez jutunk, ott is ezt a módszert alkalmazom majd. A döntőben aztán jöttek a büntetőrúgások, a német játékos kihagyta, majd Isten is úgy akarta, hogy én következzem. Ekkor persze már tudtam, hogyan fogom lőni, és száz százalékig biztos voltam benne, hogy be is fog menni a lövés. így történt, és ezzel lettünk Európa-bajnokok” - emlékezett vissza Panenka. Printz László V. Európa-bajnokság 1976 Jugoszlávia Az egyenes kieséses szakasz meccseinek eredményei: Negyeddöntők Jugoszlávia-Wales 2-0,1-1 Csehszlovákia-Szovjetunió 2-0,2-2 NSZK-Spanyolország 1-1,2-0 Hollandia-Belgium 5-0,2-1 Négyes döntő (Jugoszlávia, 1976. június 16-20.) Elődöntők: Csehszlovákia-Hollandia 3-1 (1-0,1-1,1-1) © 20. Ondruš, 115. Nehoda, 118. Veselý, illetve 78. Neeskens Csehszlovákia: Viktor - Pivarník, Čapkovič (106. Jurkemik), Ondruš, Gogh, Dobiáš, Pollák, Panenka, Masný, Móder (91. Veselý), Nehoda. Szövetségi kapitány: Václav Ježek Jugoszlávia-NSZK 2-4 (2-0, 2-2, 2-2) ® 20. Popivoda, 30. Dzsajics, illetve 65. Flohe, 80., 114., 119. D. Müller A harmadik helyért: Jugoszlávia-Hollandia 2-3 (1-2,2-2, 2-2) © 42. Katalinszki 42., 83. Dzsajics, illetve 27., 107. Geels, 40. W. van de Kerkhof Döntő (1976. június 20.): Csehszlovákia-NSZK 2-2 (2-1,2-2,2-2), 11-esekkel 5-3 © 8. Švehlík, 25. Dobiáš, illetve 28. D. Müller, 89. Hölzenbein Belgrad, Crvena zvezda stadion, 30 790 néző Vezette: Gonella (olasz) Csehszlovákia: Viktor - Pivarník, Čapkovič, Ondruš, Gogh, Panenka, Dobiáš (94. Veselý), Móder, Masný, Švehlík (80. Jurkemik), Nehoda Szövetségi kapitány: Václav Ježek NSZK: Maier - Vogts, Beckenbauer, Schwarzenbeck, Dietz, U. Hoeness, Wimmer (46. Flohe), Bonhof, Beer (80. Bongartz), D. Müller, Hölzenbein Szövetségi kapitány: Helmut Schön 11-esek: Masný (1-0), Bonhof (1-1), Nehoda (2-1), Rohe (2-2), Ondruš (3-2), Bongartz (3-3), Jurkemik (4-3), U. Hoeness (4-3), Panenka (5-3) A döntő góllövőlistájának élmezőnye: 4 gólos: Dieter Müller (NSZK) 3 gólos: Ruud Geels (Hollandia) 2 gólos: Drágán Dzsajics (Jugoszlávia) A teljes (1974-76) torna góllövőlistájának élmezőnye: 8 gólos: Don Givens (Írország) 6 gólos: Nyilasi Tibor (Magyarország) 5 gólos: Johan Cruyff (Hollandia), Joszip Katalinszki (Jugoszlávia), Hans Krankl (Ausztria), lan Malcolm MacDonald (Anglia), Zdenék Nehoda (Csehszlovákia) Tudta? / Az 1976-os Eb hozta a tornák történetének legmagasabb gólátlagát: 4,75 gól/meccs.
