Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-19 / 90. szám, kedd

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2016. ÁPRILIS 19. EB-TÖRTÉNET 13 Második NSZK-arany, utolsó csehszlovák fellángolás Amíg 1976 előtt a korábbi sikeres Eb­szereplés, úgy az 1980-as Európa-baj- nokság előtt az argen­tin világbajnokságon való részvétel adott reményt a magyar labdarúgó-váloga­tottnak és a szurko­lóknak ahhoz, hogy bizakodva tekintse­nek a selejtezők elé. I gaz, a csoportellenfelek kö­zött Finnország és Görögor­szág mellett ott volt a nagy mumus Szovjetunió, még­sem Nyikita Szimonyan együttese okozta a legnagyobb fejtö­rést. Baráti Lajos a sikertelen világ- bajnoki szereplés után lemondott, így a kvalifikációnak már Kovács Ferenc vezetésével fűtött neki az együttes. 1979-es távozásáig 8 mér­kőzésen 2 győzelem, 4 döntetlen és 2 vereség volt a mérlege: hiába sike­rült a szovjetek ellen pozitív mérleg­gel előrukkolnia (2-0, 2—2), a finn­országi 2-1-es, majd a görögországi 4-1-es vereség mindent eldöntött. A csoportból se a szovjetek, se a ma­gyarok nem juthattak tovább, de a görögök se váltották meg a világot a nyolcas döntőben. Az 5. csoportban a csehszlovákok helyzete könnyebb volt, a Zdenék Nehoda, Antonín Panenka és a je­lenlegi szlovák kapitány, Ján Kozák vezette együttes öt győzelem mel­lett csak Franciaországban kapott ki, ez elég is volt az Eb-részvételhez. .Az 1976-os Európa-bajnoki arany kinyitotta előttük a futballvilág ajtaját. Mindenki azt akarta tud­ni, mi a mi titkunk. Semmi ext­rát nem tettünk, csak magaslaton készültünk” - nyilatkozta Jozef Vengloš, aki Václav Jezektől vette át A győztes gólt fejelő Horst Hrubesch (balra) és Manny Kaltz ünnepelnek az Európa-bajnoki trófeával Dino Zoff (olasz) - Claudio Gentile (olasz), Karlheinz Förs­ter (német), Gaetano Scirea (olasz), Hans-Peter Briegel (német), Jan Ceulemans (belga), Marco Tardelli (olasz), Bernd Schuster (német), Hansi Müller (német), Karl-Heinz Rummenigge (német), Horst Hrubesch (német). az irányítást, és a legjobbak között tartotta a csapatot. Huligánok Torinóban Az 1980-as Eb volt az első olyan kontinenstorna, ahol nem négy, hanem nyolc csapat indult, és a há­zigazda alanyi jogon részese lehetett a viadalnak. A rendezésre Görögor­szág, Hollandia, Svájc, az NSZK, Anglia és Olaszország pályázott, vé­gül az UEFA utóbbi kettő közül az olaszoknak szavazott bizalmat. A lebonyolítási rendszer szerint két négyes csoportban körmérkőzése­ket rendeztek, és az első helyezettek vívtak döntőt, a másodikok pedig a bronzéremért csatázhattak. A viadal nem váltott ki nagy lelkesedést a szurkolókból, az olaszok meccseire még csak-csak kilátogatott 40—50 ezer szurkoló, de például a cseh­szlovák-görög meccset mindössze 4726 néző látta Rómában. A látvány sem volt egetverő, a túl­ságosan védekező taktika miatt a csoportkörben három mérkőzés gól nélküli döntedennel, három pedig 1-0-s végeredménnyel végződött. Ráadásul a szervezőknek meg kellett küzdeniük két olyan problémával is, amely 36 évvel később is fenye­get: a német válogatottat biztonsá­giak őrizték, a futballhuliganizmus pedig betette lábát az Európa-baj- nokságra. A torinói Anglia-Belgi- um mérkőzésen a rohamrendőrök könnygázzal fékezték meg a felbő­szült brit hordát, az első félidő így öt perccel előbb befejeződött. Van Moer és a belga csoda Az A csoportban az NSZK egy tehetséges új generációval - Bernd Schuster,. Hans-Peter Briegel, Horst Hrubesch, Hansi Müller, Karl- Heinz Rummenigge - érkezett, és miután a csehszlovákokat, majd a hollandokat is legyőzte egy-egy gól­lal, a görögök ellen egy laza 0-0 is elég volt a döntőhöz. A második helyet a csehszlovákok úgy szerezték meg, hogy bár 1-1-et játszottak Hollandiával, két góllal verték a görögöket (3-1), míg a ri­vális csupán eggyel (1-0). A másik ágon a házigazda Olaszor­szág (a bundázás miatt eltiltott Pa­olo Rossi nélkül), a kétszeres arany- labdás Kevin Keeganre, illetve a kétszeres BL-győztes Liverpoolra és Nottingham Forestre építő Anglia, valamint a Kubala László vezette Spanyolország tűnt esélyesnek, vé­gül Guy Thys Belgiumja minden­kit meglepett. A kapuban Jean-Marie Pfaff ne­vét ekkor tanulta meg Európa, a védelemből Eric Gerets és Wal­ter Meeuws emelkedett ki, a kö­zéppályán René Vandereycken, elöl Francois Van der Elst és Jan Ceulemans villogott. A legnagyobb sztárnak azonban egy 35 éves, kopaszodó középpályás, a Beringen játékosa, Wilfried Van Moer számított. Guy Thys egyik legnagyobb húzása az volt, hogy négy és fél év mellőzés után visz- szahozta a keretbe, és vele stabillá vált a játék, mind védekezésben, mind támadásban. Nem véletlen, hogy az 1980-as Aranylabda-vá- lasztáson a 4. lett, csak Karl-Heinz Rummenigge, Bernd Schuster és Michel Piatini előzte meg. A vitatott büntető: üli Stielike, a Real Madrid ásza rúgja fel Francois Van der Eistet a döntőben „Hat-hét évet dolgoztunk azért, hogy ilyen csapatunk legyen. Ad­dig is voltak jó játékosaink, de az Eb-n Ceulemans, Gerets és Vandereycken már közösen, fe­gyelmezetten együtt dolgozott a si­kerén. Azt hiszem, ez volt minden idők egyik legjobb belga csapata, szíwel-lélekkel harcoltunk, kicsit olyanok voltunk, mint az 1992-es Európa-bajnok Dánia” - emléke­zett vissza Pfaff kapus. Hrubesch volt a hős Az Eb-történelem utolsó bronz­meccsét Csehszlovákia nyerte, talán azért, mert a válogatottnak annyira feküdtek a büntetők. Az olaszok el­leni helyosztó 1—1-es döntedennel zárult Nápolyban, a hosszabbítás sem hozott döntést, így következ­hettek a tizenegyesek. A kilencedik körig mindenki biztos lábbal be­rúgta (az ötödik körben a négy év­vel korábbi hős, Panenka is), akkor Collovati rontott, Barmos viszont nem hibázott, higgadtsága bronzér­met ért a címvédőnek. A győztes csapatnak volt egy ma­gyar játékosa is, az Európa-bajnok Gogh Kálmán, aki később Auszt­riában játszott és edzősködött, és 1995-ben egy autóbalesetben ott is hunyt el. A döntőben az NSZK szerzett vezetést Horst Hrubesch távoli bombájával, ezt a 72. percben egy vitatható büntetőből kiegyenlítet­ték a belgák: Üli Stielike a 16-oson kívül szabálytalankodott Francois Van der Elsttel, de a román Nicolae Rainea játékvezető büntetőt ítélt, René Vandereycken viszont nem aggódott az ítélet jogosságán. A bel­gák már a hosszabbításra készültek, amikor a 88. percben Karl-Heinz Rummenigge beadását Hrubesch bólintotta a hálóba. A nyugatnémetek 1972 után má­sodszor lettek Európa-bajnokok, Csehszlovákia viszont ezen a néven többet Eb-döntőbe se jutott. Printz László VI. Európa-bajnokság 1980 Olaszország Nyolcas döntő (1980. június 11-22.) A csoport: NSZK-Csehszlovákia 1-0 (0-0) © 57. K.-H. Rummenigge Csehszlovákia: Netolička - Barmoš, Ondruš, Jurkemik, Gogh - Kozák, Štambachr, Panenka - Vizek, Nehoda, GajdQšek (66. Masný). Szövetségi kapitány: Josef Vengloš Hollandia-Görögország 1-0 (0-0) © 65. Kist (büntetőből) NSZK-Hollandia 3-2 (1-0) © 20., 59., 67. K. Allofs, illetve 79. Rep (büntetőből), 87. W. van de Kerkhof Csehszlovákia-Görögország 3-1 (2-1) © 5. Panenka, 26. Vizek, 62. Nehoda, illetve 14. Anasztopulosz Csehszlovákia: Sémán - Barmoš, Ondruš, Jurkemik, Gogh - Kozák, Berger (23. Lička), Panenka - Vizek, Nehoda (74. Gajdäšek), Masný. Csehszlovákia-Hollandia 1-1 (1-0) © 16. Nehoda, illetve 59. Kist Csehszlovákia: Netolička - Barmoš, Ondruš, Vojáček, Gogh - Kozák, Jurkemik, Panenka (89. Štambachr) - Vizek, Nehoda, Masný (66. Lička). NSZK-Görögország 0-0 A csoport végeredménye: 1. NSZK 5 pont, 2. Csehszlovákia 3 (4-3), 3. Hollandia 3 (4-4), 4. Görögország 1. Besöpört: Anglia-Belgium 1-1 (1-1) © 25. Wilkins, illetve 29. Céulemans Olaszország-Spanyolország 0-0 Olaszország-Anglia 1-0 (0-0) © 79. Tardelli Belgium-Spanyolország 2-1 (1-1) © 16. Gerets, 65. Cools, illetve 36. Quini Anglia-Spanyolország 2-1 (1-0) © 19. Brooking, 61. Woodcock, illetve 48. Dani (büntetőből) Olaszország-Belgium 0-0 A csoport végeredménye: 1. Belgium 4 pont (3-2), 2. Olaszország 4 (1-0), 3. Anglia 3,4. Spanyolország 1. A harmadik helyért: Olaszország-Csehszlovákia 1-1 (0-0,1-1,1-1), 11-esekkel 8-9 © 74. Graziani, illetve 48. Jurkemik Csehszlovákia: Netolička - Barmoš, Ond­ruš, Vojáček, Gogh - Kozák, Jurkemik, Panenka - Vizek (64. Gajdäšek), Nehoda, Masný. 11-esek: Causio (1-0), Masný (1-1), Altobelli (2-1), Nehoda (2-2), G. Baresi (3-2), Ondruš (3-3), Cabrini (4-3), Jurkemik (4-4), Benetti (5-4), Panenka (5-5), Graziani (6-5), Gogh (6-6), Scirea (7-6), Gajdäšek (7-7), Tardelli (8-7), Kozák (8-8), Collovati (8-8), Barmoš (8-9) Döntő (1980. június 22.): NSZK-Belgium 2-1 (1-0) © 10., 88. Hrubesch, illetve 72. Vandereycken (büntetőből) Róma, Stadio Olimpico, 47 860 néző Vezette: Rainea (román) NSZK: Schumacher - Kaltz, Stielike, K.-H. Förster, Dietz, Schuster, H. Müller, Briegel (55. Cullmann). K.-H. Rummenigge, Hrubesch, K. Allofs. Szövetségi kapitány: Jupp Derwall Belgium: Pfaff - Gerets, Meeuws, Millecamps, Renquin, Vandereycken, Van Moer, Cools, Mommens, Van der Elst, Ceulemans. Szövetségi kapitány: Guy Thys. A döntő góllövőlistájának élmezőnye: 3 gólos: Klaus Allofs (NSZK) 2 gólos: Horst Hrubesch (NSZK), Kees Kist (Hollandia), Zdenék Nehoda (Csehszlovákia) A teljes torna (1978-80) góllövőlistájának élmezőnye: 7 gólos: Kevin Keegan (Anglia) 6 gólos: Klaus Fischer (NSZK) 5 gólos: Klaus Allofs (NSZK), Marián Masný (Csehszlovákia), Francois van der Elst (Belgium) Tudta? j c Horst Hrubesch csak azért került be az NSZK keretébe, mert Klaus Fischernek az Eb előtt eltört a lába. _______________________í___________________________________________________________________________________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents