Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-19 / 90. szám, kedd

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2016. ÁPRILIS 19. FC BARCELONA H varrni Dos Santos (LA Galaxy) is távozni kényszerült. A tizennégy hónapos transzfer-stop után 2016 januárjában az FC Barcelona nem kevesebb, mint hetvenhét játékos regisztrációs kérelmét nyújtotta be a FIFA-hoz. A majdnem hat hó­napja vásárolt Arda Turan és Aleix Vidal így végre bevetésre készen várhatták az új esztendőt. Az azóta eltelt időszakban a török középpályás tizennégy, míg az uni­verzális - a spanyol válogatottban is bemutatkozó - szélső kilenc, mérkőzésen szerepelt, s a látottak alapján túlzás nélkül állíthatjuk, a távozók és az érkezők kvalitásai közt óriási a szakadék. Arda Turan előző klubjában, az Adético Madridban központi szerepet kapott a támadások elin­dításában, a védelmek széthúzásá­ban, illetve, ha arra volt szükség, a befejezésekben is. Bár fizikai és technikai adottságai vitathatadanul kiválóak, és tudása alapján megfele­lő láncszemnek tűnt Luis Enrique Barcelonájába, ott egy teljesen más pozícióban kellett helytállnia. A török legnagyobb erénye, hogy bátran, s legfőképp gyorsan képes jó döntéseket hozni. Az FC Barce­lonában azonban sokkal nagyobb nyomás alatt kellett játszania. Nem szabad labdát veszíteni, nem szabad lelassítani az akciókat, ráadásul tö­kéletesen tisztában kell lennie hol, mikor és melyik pozíciót kell fel­vennie, hogy a csapat játéka olajo­zottan működjön. A közvélemény és a katalán szaksajtó eddig - tel­jesen jogosan - erős kritikával illeti a török vendégjátékost, akinek úgy fest, nagyon nehezen megy a beil­leszkedés az új rendszerbe. Aleix Vidal esete egy kicsit talán egyszerűbb. Az ifiként többek közt a La Masiát, a Real Madridot és az Espanyol akadémiáját is megjáró villámgyors szélső az Európa Liga­győztes Sevillától került a katalán városba, de sem Dani Alvest, sem az üstökösként berobbanó, szinte bármely poszton bevethető saját nevelésű Sergi Róbertot nem tudta kiszorítani a csapatból. Xavi és Pép Guardiola egykori ked­vence, Pedro Rodríguez távozása is jóval nagyobb sebet ejtett az FC Barcelona csapatán, mint azt bárki hitte volna. A karmester és a firtó- bolond támadó, akinek a legutóbbi szezonban már csak mellékszerep jutott az MSN triumvirátusa mel­lett, elévülheteden érdemeket szer­zett az elmúlt néhány év Barnájának sikereiben. Mára érződik csak iga­zán a hiányuk. Leállt a gólgép Az FC Barcelona legutóbbi hat gól­jából három pontrúgást követően született, ami a csapat játékstílusára Luis Enrique viszonya megváltozott a játékosaival » Vége a költekezésnek Az új elnök Josep Maria Bartomeu a 2015-ben megnyert választások során komoly szigorításokat vezetett be a klub pénzügyeit illetően - többek között limitálta az átigazolásokra szánt összegeket is. Amennyiben a klub vezetősége átlépné ezt a költségvetést, az FC Barcelo­na új, módosított alapszabály­zatának értelmében azonnal lemondásra kényszerülne az egész vezetőség, és azonnali hatállyal új választásokat kellene kiírniuk, egyáltalán nem jellemező. A Barca leggyengébb pontja tehát jelen pilla­natban - szürreális módon - a világ legjobbjának tartott támadóhárma­sa. A tridente - ahogyan Spanyolor­szágban nevezik őket - elveszítette élességét, a csapat pedig a játékstílus változása miatt elveszítette azt a tu­lajdonságát, amelyet szükség esetén Pép Guardiolával bármikor képesek voltak előrántani a kalapból. Messi öt mérkőzés maradt gólképtelen, de a gólpasszokkal is adós maradt. Az MSN szórta a gólokat, de a szezon kritikus részére elfogyott Neymarnál szintén a fizikai és pszi­chikai kimerültség jelei mutatkoz­nak, Luis Suárez pedig egyedül még akkor is kevés arra, hogy a szezon­nak ebben a szakaszában cipelje a Barcelonát, ha - köszönhetően sárga lapjainak - egy mérkőzéssel többet pihenhetett, mint társai. Az Európa-szerte csak MSN-ként ismert támadószekció hiányosságai természetesen dominóeífektusként hatnak a csapat további részeire is. Mivel nem képesek gólt lőni, meg­tartani a labdát, azaz nem képesek dominálni a mérkőzéseken, a Barca védelmén és középpályáján is jóval nagyobb a teher, amihez nincsenek hozzászokva. A barcelonai véde­lem egymás után hat mérkőzésen kapott gólt, azaz a Gérard Piqué által dirigált védelem nagyjából egy hónapja nem volt képes kapott gól nélkül lehozni mérkőzést. Messi Az ötszörös argentin aranylabdás Suárez érkezésével újra a pálya jobb oldalára került, ahol anno a karri­erjét is kezdte Frank Rijkaard ke­zei alatt az első csapamái. Mindig benne volt egy mérkőzést eldöntő megmozdulás, legyen az gól, vagy gólpassz. Csapattársai bármikor A távozók - köztük a Chelsea-hez igazoló Pedro - nagyon hiányoznak a csapatból Gérard Piqué a végkimerülésig futballozik, és a védelmen megnövekedett nyomást már nem tudja vezérként kezelni (Fotók: TASR/AP, SITA/AP, képarchívum) számíthattak rá, az utóbbi időben azonban a fizikai túlterhelés miatt ő is beleszürkült a mezőnybe. Jóval ke­vesebb a labda nélküli mozgása, jó­val távolabb helyezkedik a kaputól, s a védekezésből sem képes kivenni a részét olyan szinten, ahogyan azt tőle megszokhattuk. A Villarreal el­len megvívott mérkőzés óta terjeng a spanyol sajtóban az a pletyka, hogy Messinek hetek óta izomproblémái vannak. Nagyjából három hete fel is kereste Olaszországban élő táplálko­zási tanácsadóját, s a bennfentesek szerűit az következő kérdést tette fel: „Miért érzem magam rosszul a bőrömben?” Van aki szerint ez csak puszta ki­fogás, esedeg kitaláció, de tény, hogy amikor az argentin utoljára - körülbelül egy éve - Veronában járt kivizsgáláson, valóban komoly fizikai gondjai voltak, és segítségre volt szüksége. Bármi is az igazság, vitathatadan, hogy Leo Messi az el­múlt öt mérkőzésen messze tudása alatt teljesít. Luis Enrique A Barcelona mestere köztudottan egy rendkívül határozott, kemény edző, aki igyekszik megfelelő tá­volságot tartani játékosaival. Tiszta elképzelései vannak a labdarú­gásról, amelyet képes rendkívül egyszerűen és érthetően kommu­nikálni játékosoknak, hogy azok átültethessék azt a zöld gyepre. A tavalyi szezon óta azonban meg­változott valami a csapat és Luis Enrique között. Az egykori Real Madrid és Barcelona játékos a klub beosztottjainak elmondása szerint sokkal közelebb került játé­kosaihoz, így jóval bensőségesebb kapcsolatot ápol velük, mint vala­ha. Megszűnt az eddig jól bevált „főnök-beosztott” viszony, ami változásokat okozhatott a játéko­sok hozzáállásában is. A tavalyi évben január környékén a spanyol sajtó a Messivel történő összezör- renése miatt már-már menesztette is az FC Barcelona kispadjáról, de többek között az akkor még ott játszó Xavi közbenjárásának is kö­szönhetően a felek rendezni tudták viszonyukat. Luis Enrique többé nem cserélte le Messit, Messi pe­dig a pályán hálálta meg neki a bizalmat. Taktikailag az andalúz edző sokak szerint elmarad nagy elődje, Pép Guardiola tudásától. Látva az el­múlt év sikereit, ez vitára adhat okot, de tény: Luis Enrique más­hogyan közelíti meg a labdarúgást, mint a Bayern jelenlegi mestere. Míg Guardiola a labdabirtoklási fö­lénynek rendeli alá csapata játékát és minden játékosát, Luis Enrique nem fél kockázatot vállalni, és ha kell, feladni a Barca ezen elvét. Fő feladata, hogy játékosainak megte­remtse a tökéletes körülményeket, leginkább fizikálisán, hisz olyan kvalitású játékosok kreativitását és sebességét, mint mondjuk az ereje teljében lévő Messi, Neymar, Iniesta és Busquets együtt, kevés csapat képes kivédekezni. A Barcát egész éven át sújtó sérülések mi­att erre Luis Enrique egyszerűen képtelen volt, s csapata a legrosz- szabbkor veszítette el lendületét. A tudás persze még mindig ott lapul Iniestáék mellényzsebében, kérdés, maradt-e még elegendő energiájuk annak előcsalogatására. A liga és Spanyol Kupa elhódítása gyógyírként hathat majd a jelen­leg kissé csalódott FC Barcelona szurkolókra, s amennyiben sike­rül, bátran nevezhetjük majd a 2015/2016-os szezont sikerekben gazdag évnek - a BL-kiesés ellenére. Dobai Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents