Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-18 / 89. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2016. április 18. KULTÚRA Cronenberg sötét labirintusában A kanadai rendező kiállítása július közepéig várja a turistákat Prága szívében, az Óvárosi téren I 7 SZABÓ G. LÁSZLÓ Evolution. Fejlődés. Ez a címe annak a nagyszabású prágai kiállításnak, amely napjaink egyik legfantáziadúsabb f ilmrendezőjánek szellemi világába ás alkotáműhelyábe enged izgalmas betekintést Prágában, az Óvárosi téren álló Kőharangos-házban. Kanadai a rendező, hetvenhárom éves. Egyetemistaként először biokémiát tanult, később angol szakos hallgatója lett a torontói egyetemnek, de már első filmjeit (Transfer, Stereo) is sci-fi elemekkel színesítette. Videodrom című, 1982-ben forgatott, ma már klasszikusnak számító mestermüve idegesítő utópia a televízió és a reklám erőszakos behatolásáról az emberi testbe. Első kasszasikerét azonban mégsem ezzel, hanem A léggyel érte el David Cronenberg. Azzal a filmmel, a- melyben egy megszállott tudós saját magán folytatott kísérletei révén a szemünk előtt változik léggyé. Horror a javából, rettentünk meg 1986- ban, és ugyanezt mondhatjuk ma, harminc évvel később is. A légy nem öregszik, csak a „gazdája”, a Két test, egy lélek, a Meztelen ebéd, a Pillangó Urfi, a Karambol, az eXistenZ, a Pók és a Gyilkos ígéretek alkotója, ez az őrült zseni, minden idők egyik legelszántabb rémisztgetője, akinek még a kiállítása is sokkoló, sőt veszedelmes látnivaló. David Cronenberg, a véres báró, a telepatikus thriller gigásza, a médiaguru. Filmes nagykönyvbe illő levél a prágai galéria falán. A feladó Martin Scorsese, az Oscar-díjas amerikai pályatárs. „Kedves David, láttam A legyet, borzasztóan tetszett. De ami még ennél is érdekesebb: mélyen megérintett.” Nem ez az írásba adott gratuláció a kiállítás legértékesebb tárgya. A Cronenberg-rajongók népes tábora számára már az elmúlt hetekben is egyfajta zarándokhellyé vált a Kőharangos-ház, hiszen szigorúan őrzött falai között e bizarr életművű alkotó csodálatra méltó, ám nem egy esetben eszelős játékaiból több tucat eljutott a száztomyú városba. Több David Cronenberg, a véres báró (Képarchívum) Egy felejthetetlen rekvizitum: innen jött a légy (Fotó: GHMP) Valami, amit a Meztelen ebéd szabadított ránk (Fotó: GHMP) mint háromszáz tárgy, a mozivászonról ismerős, dermesztő rekvizitum, rajzok, fényképek, jelmezek, naplójegyzetek, eddig sosem látott filmrészletek segítenek kiigazodni, egyenes útra lelni egy fékevesztett elme szürreális vízióinak sötét labirintusában. Mintha rémálmokkal küzdenénk, nyugtalanító látomásokkal, a testi elváltozások ijesztő jeleivel. Hol másutt mondhatnánk, ha nem éppen itt, az Óvárosi téren, kőhajításnyira Josef K. alteregójának fészkétől: Kafka ehhez képest smafü! A három részből álló tárlat idő- és témarendi sorrendben követi nyomon Cronenberg alkotói fázisait. Elsőként azokat a tárgyakat, rendezői feljegyzéseket, skicceket vonultatja fel, amelyek a művész korai alkotásaihoz (Stereo, Shivers, Crimes of the Futures) kötődnek, majd egymás után akár tízszer is megnézhetjük az Agy- furkészek című telepatikus thriller legemlékezetesebb képsorát, a szétrobbanó fejeket. A Videodromból is azt a maszkot láthatjuk, amely lehetővé tette James Woodsnak, a történet főszereplőjének, hogy a videokazettát a saját testébe helyezze bele. Itt a légy feje is A légyből, amellyel Cronenberg világszerte óriási sikert aratott, és a horror műfaj egyik örökzöld darabjává vált. Hátborzongató rajzok egész sorozata riogatja azokat, akik élvezettel rettegnek a zsáner kínálta vizuális desszertektől. A következő termekben a Meztelen ebéd óriás bogaraiként megszólaló írógépek hangját halljuk, és alaposan szemügyre vehetjük az eXistenZ - Az élet játék csontokból összerakott pisztolyát, de vannak itt különböző, Cronenberg által használt sebészeti eszközök is. A rendező filmes fejlődésének három szakasza három kérdéskört vet fel a kiállítás létrehozói szerint. „Ki az én teremtöm?” „Ki vagyok én?” „Kik vagyunk mi?” A válaszokat — Cronenberg reményei szerint - még a helyszínen megkapjuk. Ha pedig mégsem, akkor olvassunk Freudot, Jungot vagy Spielreint, üzeni látatlanul. Nem mellesleg a pszichoanalízis három mesterétől is láthatunk egy-egy személyes tárgyat. Freud- nak a zakója és a mellénye, Jungnak az öltönye, tanítványának, Sabina Spielreinnek pedig a csipkés blúza próbálja emberközelivé tenni a kiállítást. Beckett, Sartre, Burroughs és Ballard a rendező jegyzetlapjain van jelen. Ők azok, akik Íróként a legerősebb hatást gyakorolták rá. Megnyugtató érzés elhagyni Cronenberg elképesztően bizarr, minden „normálistól” eltérő, egyelőre szerencsére nem is létező világát. Jó kilépni a lenyűgöző Óvárosi térre, megcsodálni egy-egy ismeretlen arcot, egy szép boltívet, egy hangulatos utcát, kapualjat, beszippantani a frissen sült kürtöskalács illatát, aztán - elismerve egy öntörvényű, eredeti tehetségű alkotó nagyságát - visszahuppanni a mába, rongyos kis életünkbe. Tarolt az Eva Nová a szlovák nemzeti filmdíjak gáláján Pozsony. Kilenc jelölésből ötöt díjra váltott Marko Škop Eva Nová című filmdrámája, s azzal szuverénül uralta a Nap a hálóban szlovák nemzeti filmdíjak gáláját. Az utóbbi kót óv hazai filmes termósát ártókelő díjakat szombaton adták át a Szlovák Nemzeti Színházban. Az Eva Nová a legjobb játékfilm, a legjobb rendezés és a legjobb forgatókönyv díja mellett a várakozásoknak megfelelően a főszereplőknek is meghozta az elismerést: a címszerepet alakító Emília Vášaryová a legjobb női alakítás, Milan Ondrík pedig a legjobb férfialakítás díját vehette át a Szlovák Filmes és Televíziós Akadémia döntése alapján. Emília Vášaryová díját borítékolni lehetett: igazi jutalomjáték volt számára Eva Nová, az egykor híres színésznő szerepe, aki azzal a szándékkal tér haza az alkoholelvonóból, hogy rendbe tegye kapcsolatát felnőtt, nem ok nélkül elidegenedett fiával. Vášaryová a legjobb női alakítás kategóriájában Bandor Évával és Bárdos Judittal volt versenyben, előbbit a Gyerekek, utóbbit a Fair play című filmben nyújtott teljesítményéért jelölték a Nap a hálóban díjra. Az Eva Nová alkotócsapatának is volt magyar esélyese, Gadus Erikát jegyezték a legjobb jelmez / legjobb maszk kategória jelöltjei között, ezt a szobrot végül A hollóvá változott hét fivér című mesefilm maszkmestere, Juraj Steiner kapta meg. Jaro Vojtek Gyerekek című játékfilmje, valamint autistákról forgatott, Oly távol, oly közel című dokumentumfilmje is esélyes volt a Nap a hálóban nemzeti filmdíjra; a rendező szombaton dokufilmesként vehette át az elismerést. (as, TASR) Marko Škop rendező, valamint Emflia Vášaryová és Milan Ondrfk, az Eva Nová két főszereplője a Nap a hálóban filmdíjakkal Jaro Vojteket dokumentumfilmesként díjazták (TASR-felvételek)
