Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-16 / 88. szám, szombat
8 KULTÚRA 2016. április 16. | www.ujszo.com RÖVIDEN Sztárdömpinget ígér idén Cannes Cannes. Amerikai sztárok - köztük Steven Spielberg, George Clooney, Julia Roberts, Jodie Foster, Kristen Stewart, Sean Penn és Jim Jarmusch -, valamint nagy visszatérőnek számító európai rendezők, például a belga Luc és Jean-Pierre Dardenne, a brit Ken Loach és a spanyol Pedro Almodóvar is meghívást kapott a 69. cannes-i fesztivál hivatalos programjába -jelentették be a szervezők. „Idén soksztáros fesztivál lesz”-jegyezte meg Thierry Frémaux művészeti igazgató. A világ egyik legrangosabb fdmes seregszemléjét május 11. és 22. között rendezik meg, az 1869 benevezett film közül a hivatalos programba 49 alkotás kapott meghívást, ezek közül húsz versenyezhet az Aranypálmáért. Steven Spielberg versenyen kívül mutatja be A barátságos óriás című családi filmjét, Sean Perm viszont a versenybe tér vissza rendezőként az afrikai humanitárius kérdésekről szóló The Last Face című szerelmi történettel, amelynek főszerepeit Charlize Theron, Javier Bardem és Adele Exarchopoulos alakítja. A cannes-i fesztivál május 11-én Woody Allen legújabb filmjének, a Café Society című alkotásnak a bemutatójával veszi kezdetét. (MTI) Woody Allen új filmje nyitja a fesztivált (Képarchívum) Az Avatar ötödik része 2023-ban London. Négy folytatás készül James Cameron Avatar című háromdimenziós sci-fijéhez, az ötödik rész 2023-ra várható. A BBC News tegnapi cikkében felidézte, hogy Cameron korábban három folytatást emlegetett. Az Oscar-díjas rendező azonban most arra hivatkozott, hogy túl sok mindent kell elmesélnie ahhoz, hogy beleférjen három epizódba. Az Avatar minden idők legsikeresebb filmje lett: 2,7 milliárd dolláros bevételre tett szert 2009-es bemutatása óta. Az első folytatás 2018-ban debütál a mozikban, a továbbiak 2020-ban, 2022-ben és 2023-ban várhatók - ismertette Cameron a San Diegó- i CinemaCon szórakoztatóipari vásáron csütörtökön. A rendező arról beszélt, hogy igazán nagyszabású filmes folyamatba vágtak bele. „Az utóbbi néhány évben négy forgatókönyvíróval dolgoztunk Avatar világának megtervezésén: a szereplők, élőlények, a környezet és az új kultúrák megalkotásán” - mondta, és azt ígérte, hogy a sorozat messze meghaladja majd az eredeti film világát, „egy igazi epikus história” készül. (MTI) A rácsodálkozás élménye Az egyszemélyes Lírai Színház alapítója, Jakubecz László Ady-esttel „fertőz" JUHÁSZ KATALIN Jakubecz László hangját mindenki ismeri, aki az elmúlt öt évben hallgatta a Pátria rádiót. Azt azonban kevesen tudják róla, hogy diplomás színész, a verseket pedig olyannyira szereti, hogy másokat is igyekszik megfertőzni ezzel a betegséggel. Teszi ezt az általa alapított, egyelőre egyszemélyes Lírai Színházzal. Három évvel ezelőtti József Attila- estjével sok helyen megfordult, a napokban pedig id. Reiter István hegedűművésszel, a Szlovák Filharmónia volt koncertmesterével közösen mutatta be az Ady Endre éjszakái című műsort, amely félúton van a színház és az előadói est között. Pillanatképek a pozsonyi bemutatóról (Bodon Lea felvételei) Úgy vettem észre, hogy téged legalább annyira érdekelnek maguk a költők, mint a verseik. így igaz, mindig is kíváncsi voltam, milyen emberek bújnak meg a költemények mögött, hogyan éltek, mi motiválta őket. És mivel szerintem ez másokat is érdekel, elhatároztam, hogy megpróbálom közelebb hozni ezeket az embereket mai olvasókhoz, nem utolsósorban a fiatalokhoz. Én egyszerű munkáscsaládból származom, és bár a szüleim mindig is sokat olvastak, a vers sze- retetét nem otthonról hozom. Olyan szerencsés vagyok, hogy Juhász Róbert személyében remek gimnáziumi magyartanárom volt, aki megmutatta a versekben rejlő értékeket, és úgy megszerettette velem a költészetet, hogy egész tinédzserkorom a poézis bűvöletében telt. Ezt az élményt, a rácsodálkozás élményét igyekszem továbbadni másoknak. Van igény manapság tájainkon verses-zenés előadói estekre? Magam is meglepődtem, mennyire! Az Ady-müsor viszonylag friss, mégis jó pár helyen felléptünk már vele, például Prágában és Pozsonyban is. És nagyon sok fiatal jött el, ami külön öröm számomra. Igyekeztem úgy összeállítani az estet, hogy ne legyen túl hosszú, beleférjen egy órába, mert ennél tovább már nehéz fenntartani a közönség figyelmét magvas gondolatokkal. A versek között Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című legendáriumából hangzanak el részletek. Egy kortárs és barát szemszögéből is megismerhetjük a költőt. Ezeket a prózai részeket illusztráltad a versekkel, vagy a költemények listája állt össze előbb? Sokáig olvasgattam Ady verseit, sőt újságcikkeit és egyéb írásait is. Összegyűlt úgy száz vers, ezt lecsökkentettem harmincra, majd tíz— tizenkettőre, amelyeket már Reiter Istvánnal közösen választottunk ki. Nem a legismertebb Ady-versek ezek, van köztük olyan is, ami még az Új versek című kötet előtt íródott, és a Csinszkához írt költemények közül sem a tankönyvekben szereplő Őrizem a szemed került be, hanem a De ha mégis? című. A kiválasztott versekhez kerestem aztán részleteket Krúdy könyvéből. Ő nemcsak Adyról írt érdekesen, hanem a kor szellemiségéről, divatjáról, szokásairól is, arról a miliőről, amely a költőt körülvette. Az egy szál gitáros József Attila- esteden saját megzenésítések hangzanak el, most viszont próza váltakozik hegedűszóval. Hogyan került képbe a zenésztársad? Éreztem, hogy most is kellene egy kis zene a műsorba, épp a hangulatfestés miatt. Már a válogatás elején megkérdeztem Reiter Istvánt, aki egyébként akkoriban lett az apósom, hogy van-e kedve egy közös projek- tez. Igent mondott, nagy örömömre, mert szerintem ő maga is amolyan krúdys figura. A műsorban van egy kis komolyzene, népzene, sőt a pesti mulatók világát is fel tudja idézni a hegedűjével. Rengeteg apró, finom vizuális ötlet színesíti a műsort. Ezekről általában a rendezőt szokás kérdezni, de most nyilván ez is te voltál... Igen, igyekeztem a látványra is figyelni. Mivel a díszlet és a jelmez meglehetősen minimalista, még a ruhafogas és a kalapom is nagy hangsúlyt kap a színpadon, azaz jól megnézik az emberek. Ezért arra gondoltam, hogy ha már úgyis ott vannak a tárgyak, akkor miért ne Játszanának”. Amikor például Adynak a Csinszka édesapjához írott gyönyörű leánykérő levele hangzik el, egy felöltőhöz beszélek. A kalapból néhány pillanatra tükör lesz, amelyben nézem magam, az esernyővel pedig a szerelmi vihart érzékeltetem. Túlzásokba sem akartam esni, úgyhogy a minimumra mérsékeltem az ilyesfajta gesztusokat. Hiszen itt a szöveg a legfontosabb. Mire készül legközelebb a Lírai Színház? És egyáltalán, hogyan képzeled ennek az egyszemélyes teátrumnak a működését? Mindenképp másokkal együttműködve, elsősorban zenészekkel. Már ki is néztem magamnak két fiatal népzenészt, akik a következő műsorban közreműködhetnének. A nevüket még nem árulom el, azt azonban igen, hogy Petőfi és Arany levelezése adja majd az alapot, és ehhez válogatok verseket. A magyar költészet nagyon erős, anyagban nem lesz hiány. Nagy álmom egy Pi- linszky-est, és egyszer majd szeretnék kortárs szlovákiai magyar költők verseiből is összeállítani egy estet, mert őket aztán tényleg kevesen ismerik. Vágyaim netovábbja azonban Heinrich Bölltől az Egy bohóc nézetei, amelyet monodrámaként szeretnék színpadra vinni, Viszockij- dalokkal kiegészítve. Egy fickó kiborgként ébred, majd felismeri, hogy törölték az emlékeit, és elkezd menekülni a gonoszok elől, akik valamiért üldözik... (Képarchívum) MOZIJEGY Őrültek filmje Hihetetlen, ami a vásznon zajlik, és hihetetlen ennek az orosz akciómozinak az alapötlete is, de a Hardcore Henry azért így is egy kifejezetten rossz film. A koncepció, amit Ilya Naishuller rendező megálmodott, elképesztő: forgassunk le egy teljes filmet úgy, mintha videojátékot készítenénk, vagyis egy pillanatig se mutassuk a főszereplő arcát, lásson a néző mindent belső nézetből. First person shooter mód - így hívják a gyakorlott játékosok, az egyszerű néző viszont csak annyit érzékel, hogy már az első jelenet után szédül, és legszívesebben menne is ki a mosdóba. Mert ebben a kilencven percben egy pillanatra sincs megállás, az egyik percben egy helikopterben ülünk, ami zuhan, majd hősünk a mozgólépcsőn akarja megállítani ellenfelét, végül felrobbantunk néhány autót, miközben egy motoron száguldunk. Nagyjából negyedóráig valóban sokkoló, amit látunk, amiben részünk van. Aztán elmúlik a varázs, és jön az imalom, mivel minden jelenet ugyanarra a sémára épül: őrült és felfoghatatlan dolgok történnek a vásznon, az ember pedig teljesen összezavarodik a látványtól. Sajnos, a látvány mögé nem sikerült tartalmat tenni: mintha lenne valami sztori, de arra nem sikerült rájönnöm, van-e bármiféle értelme, hogy egy fickó kiborgként ébred, majd felismeri, hogy törölték az emlékeit, és elkezd menekülni a gonoszok elől, akik valamiért üldözik. A történet előrehaladtával sem leszünk sokkal okosabbak, és valószínűleg a forgatókönyvíró sem gondolta komolyan a cselekményt. Nyilvánvaló, hogy ez a szerelmi szállal is megbolondított (összekuszált) történet a látványnak szeretne alájátszani, csak hát a film így két szék között a pad alá esik: épkézláb sztorija nincs, a karakterek fapofával jönnek velünk szembe, és még azt sem lehet mondani, hogy a látvány elveszi a hátán a filmet. Ugyanis ami egy darabig érdekes, az fél óra múlva inkább kellemetlen és hányingert okozó élmény. És pontosan ez a Hardcore Henry tanulsága: egy jó ötletből még nem lesz film. Vagyis hát: nem leszjó film. Gera Márton Hardcore Henry. Orosz-amerikai akciófilm, 2015,90 perc. Rendezte: Ilya Naishuller. Szereplők: Ilya Naishuller, Tim Roth, Sharl- to Copley, Haley Bennett, Danila Kozlovsky, Andrei Dementiev, Darya Charusha.
