Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-16 / 88. szám, szombat

6 I KÜLFÖLD 2016. április 16. | www.ujszo.com RÖVIDEN Offshore-botrány: távozik a miniszter Madrid. Lemondott posztjáról Jósé Manuel Soria spanyol ipari, energiaügyi és turizmusért fele­lős miniszter, miután a sajtó megírta, hogy két, külföldi adó- paradicsomban bejegyzett off- shore cég igazgatója volt. „A po­litika olyan tevékenység, amely­ben minden pillanatban példát kell mutatni. Ha nem így törté­nik, vállalni kell a felelősséget” - fogalmazott Soria, aki a minisz­teri poszt mellett lemondott par­lamenti mandátumáról és a kon­zervatív Néppárt (PP) kanári­szigeteki elnökségéről is. (MTI) Közös fellépés az adóelkerülés ellen Washington. Az adóelkerülés elleni közös globális fellépésben állapodott meg az Európai Unió öt legnagyobb gazdasága. Né­metország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország pénzügyminisz­terei a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Washingtonban zajló közgyűlésén jelentették be a kezdeményezést, amelynek fő eleme az információmegosztás erősítése és kiterjesztése. George Osbome brit pénzügyminiszter kijelentette: a közös fellépéssel az öt ország „újabb pörölycsapást mér” mindazokra, akik „a pénz­ügyi rendszer sötét zugaiba” próbálják törvénysértő módon kimenekíteni vagyonukat az adókötelezettségek elől. (MTI) Reptér: lemondott a belga miniszter Brüsszel. Lemondott Jacqueli­ne Galant belga közlekedési miniszter, miután komoly bírá­latok érték az ellenzék részéről, amiért figyelmen kívül hagyta az Európai Bizottság jelentéseit, amelyekben a belgiumi repülő­terek biztonságának megerősí­tésére szólítottak fel. A bizal­mas, de ellenzéki pártok által nemrégiben nyilvánosságra ho­zott bizottsági jelentésekben ar­ra hívták fel a figyelmet, hogy az ország repülőtereinek biztonsá­ga terén súlyos hiányosságok tapasztalhatók. A jelentések jó­val a brüsszeli Zaventem nem­zetközi repülőtéren március 22- én végrehajtott kettős robbantá­sok előtt készültek. (MTI) Eljárás a német műsorvezető ellen Berlin. A német kormány a török kormány kérésére felhatalmazza az igazságszolgáltatást a török államfőt sértegető német televí­ziós műsorvezető elleni eljárás megkezdésére, ugyanakkor kez­deményezi az ezt lehetővé tévő jogszabály megsemmisítését - jelentette be a német kancellár. Angela Merkel kiemelte: a fel­hatalmazás a külföldi országok intézményeinek és képviselői­nek megsértése miatti büntető- eljárás megindítására nem jelenti azt, hogy a kormány bűnösnek mondaná ki az érintett Jan Böh­mermannt, a ZDF neo köztele­vízió műsorvezetőjét. (MTI) Az unió jövője forog kockán Tegnap kezdődött a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás hivatalos kampánya A britek kilépéséttámogató szórólap. Két hónapon átfolyik a győzködés. (SITA/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Tegnap elkezdődött a brit EU-tagságról június 23- ára kiírt népszavazás valójá­ban már hónapok óta folyó kampányának 10 hetes hiva­talos időszaka. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) veszélyes­nek tartja, ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból. A hivatalos kampánykezdet je­lentőségét az adja, hogy a brit vá­lasztási törvények alapján a válasz­tási bizottság által valamely vokso­lás, referendum hivatalos kampány­csoportjaivá nyilvánított szerveze­tek a szavazás időpontjáig költség- vetési juttatásokra, a televíziókban ingyenes politikai hirdetési lehető­ségre és kampányanyagaik díjtalan postázására jogosultak. A választási bizottság e heti döntése értelmében a további brit EU-tagságot pártoló kampány hivatalos szervezete a Bri- tain Stronger in Európe (Nagy- Britannia erősebb Európában) nevű csoport, a kilépésért folytatott kam­pány hivatalos szerveződése a Vote Leave (Szavazz a távozásra) nevet viselő koalíció. A választási törvé­nyek alapján a két szervezet egy­aránt 600 ezer font állami költség- térítéshez jut, és összesen 7 millió fontot költhet kampánycélokra. Da­vid Cameron konzervatív párti mi­niszterelnök február 20-án jelentette be, hogy június 23-án tartják a nép­szavazást a brit EU-tagság jövőjé­ről. A bejelentés közvetlen előzmé­nyeként sikerült egyezségre jutni Brüsszellel és az EU-társállamokkal a London által igényelt uniós sza­bályozási reformokról. A kormány azt a hivatalos álláspontot képviseli, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja. Az egyes kabinettagok azonban meggyőződésük szerint, szabadon dönthetnek arról, hogy milyen aján­lást fogalmaznak meg. A kormány és a bennmaradást pártoló kampány; csoport legfőbb szövetségese a brit üzleti szféra, amely rendre a Brexit, azaz a kilépés súlyos kockázataira hívja fel a figyelmet. A Brit Ipar- szövetség legújabb tanulmányában közölte, hogy az évtized végéig akár 100 milliárd font veszteséget is okozhatna a brit gazdaságnak az or­szág távozása az EU-ból. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a globális növekedésre nézve is ve­szélyesnek tartja, ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból - han­goztatta Christine Lagarde, a nem­zetközi pénzügyi szervezet vezér- igazgatója. Az IMF vezérigazgatója hosszú házassághoz hasonlította az uniós tagországokat összekötő kap­csolatokat, és úgy fogalmazott, hogy a házasságok nehézségein is mindig párbeszéddel lehet túljutni. Az IMF szerint a közelgő referendum önma­gában is komoly bizonytalanságot okoz, ezért érezhetően rontotta a brit hazai össztermék idei növekedési ütemére adott előrejelzését. Újra koreai kardcsörtetés Veszélyben a brazil elnök Észak-Korea újabb kísérletet próbált végrehajtani közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával, de a kilövés ku­darcot vallott. Peking szerint nem volt bölcs dolog Phenjan újabb rakétakísérlete. Szöul/Peking. A rakétát tegnap a keleti partvidékről lőtték volna ki a Japán-tengerbe, Kim ír Szén néhai államalapító születésnapján. 2012- ben ugyanezen a napon a jubileum alkalmával nagy hatótávolságú ra­kétával hajtottak végre kísérletet, amely ugyancsak sikertelen volt. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint 3 ezer kilométeres hatótávol­ságú Musudan rakétával hajtották végre az elvetélt kísérletet. A Mu­sudan rakétát először 2010-ben mu­tatták be egy phenjani katonai pará­dén, de egyszer sem tesztelték még. A kommunista országnak feltehető­en mintegy 50 ilyen rakétája van, amely eléri Japán bármelyik pontját, de az USA okinavai és guami tá­maszpontját is. Peking szerint nem volt bölcs do­log a ballisztikus rakéta kilövésével való újabb észak-koreai kísérlete­zés. Függetlenül attól, hogy a kilö­vés sikertelen volt, a lépést meggon­dolatlannak tartja a Hszinhua kínai állami hírügynökség kommentárja, amely szerint az ész nélküli kard­csörtetés sehova sem vezet. A Hszinhua úgy véli, mindezek tete­jébe az erőfitogtatás a provokációk és szankciók ördögi körét eredmé­nyezi, amelyből nem jelentenek ki­utat az atomfegyverek. A kínai hír- ügynökség negatív értékelése azért figyelemreméltó, mert Peking Észak-Korea gyakorlatilag utolsó támogatója. (MTI, ú) Brazíliaváros. A brazil legfelső bíróság tegnap meghiúsította Dil- ma Rousseff államfő utolsó pró­bálkozását annak a szavazásnak a megakadályozására, amelyen az alsóház arról dönt, hogy a költség- vetési törvények megsértésének gyanújával megalapozottan indít­ható-e eljárás az elnök ellen. Az ál­lamfő jogi tanácsadója, Jósé Edu- ardo Cardozo által benyújtott kér­vényt a testület hajnalig tartó ülés végén 8:2 arányban visszautasítot­ta, utat engedve ezzel a kong­resszus alsóháza vasárnapra terve­zett voksolásának. Az utóbbi évti­zedek legkomolyabb gazdasági válságával és széles körű korrup­ciós botránnyal küszködő államfő népszerűsége egyre csökken. A hét közepére három párt is kihátrált a kormánykoalícióból, és a legfelső bíróság mostani döntésével nőtt az esélye Rousseff alkotmányos le­váltásának. Ha az 513 képviselő legalább kétharmada, 342 igennel voksol, akkor az indítvány a felső­ház elé kerül. A brazil sajtó szerint Rousseff ellenzéke mostanra biz­tosította ezt a többséget. A felső­házban már elég az egyszerű több­ség ahhoz, hogy meginduljon az eljárás az államfő alkotmányos le­váltására. A vizsgálat fél évig is tarthat, er­re az időre Rousseffet az alelnök, Michel Temer helyettesítené már májustól. A volt baloldali gerilla, Rousseff leváltása véget vetne a mögötte álló, főleg a szegény réte­gek által támogatott Munkáspárt 13 éves uralmának, amely brazilok millióit emelte ki a nyomorból. A Munkáspárt arra figyelmeztetett, hogy a demokratikus úton megvá­lasztott elnök megbuktatása ká­oszba döntené Latin-Amerika leg­nagyobb gazdaságát. (MTI) Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője kockás és fekete szalagot köt egy oszlopra a pedagógussztrájk kezdetekor a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. Tegnap reggel tiltakoztak a magyar tanárok, szakszerveze­tek, egészségügyi dolgozók, jelképként bevetették a kockás és a fekete ruhát is. A „fekete ruhás nővér”, Sándor Mária és csapata a kórházakra fekete sza­lagokat rakott. Ezeket a demonstráció kezdetéig több helyről leszedték. Most kevésbé volt erős az országos tiltakozás, mint az előző demonstrációk. Nem csoda: kezd átláthatatlanná válni a tüntetések sora, a tanárok nagy része jövő szerdára koncentrál, a kormány pedig taktikát változtatva bekeményített. (MTI) Tűzharcok Karabahban Jereván. Azeri tűzben meghalt egy hegyi-karabahi katona - közöl­te tegnap az Örményország támo­gatását élvező, Azerbajdzsántól el­szakadt Hegyi-Karabah védelmi minisztériuma. A szakadár terület védelmi tárcája szerint a katona csütörtök este vesztette életét az azerbajdzsáni erők tüzében. Baku csütörtökön hasonló közleményt adott ki: a területen zajló összecsa­pásokban meghalt egy azeri kato­na. Azerbajdzsán védelmi tárcája a halálesettel kapcsolatban jelezte, az örmény katonai és politika vezetést terheli a felelősség a véres provo­kációért Hegyi-Karabah határán, és az azeri válasz megsemmisítő erejű lesz. Az örmény védelmi minisz­térium közölte, az április elején ki­újult harcokban mindeddig 97 ka­tona, civil és önkéntes vesztette életét az örmény és hegyi-karabahi oldalon. Azerbajdzsán arról szá­molt be, hogy az április 2. és 5. kö­zötti időszakban 31 azeri katona és 4 azeri civil halt meg. Baku azóta nem frissítette a harcok halálos ál­dozatainak számáról szóló adatait. Moszkva közreműködésével ápri­lis 5-én tűzszünetben állapodtak meg a konfliktusban érintett felek, miután szokatlan hevességű fegy­veres összecsapások robbantak ki április 2-ra virradóra Hegyi- Karabah Azerbajdzsánnal közös határán. A fegyvemyugvást annak életbe lépése után azonban több­ször megsértették, amivel egymást vádolták a szemben álló felek. A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah az 1990-es évek elején - Örményország támogatá­sával vívott - háborúban szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó összecsapásokban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kény­szerültek menekülésre. A tarto­mány parlamentje 1996-ban kiki­áltotta Hegyi-Karabah független­ségét, de ezt még Örményország sem ismerte el. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents