Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-14 / 86. szám, csütörtök
8 KULTÚRA 2016. április 14. I www.ujszo.com RÖVIDEN Kalligram-est Budapesten Budapest. Ma mutatja be a 23. Budapesti Nemzetközi Könyv- fesztiválra megjelent kiadványait a Kalligram Könyvkiadó Budapesten. A Szlovák Intézetben 18. OO-kor kezdődő est nyitóakkordjaként a Hrapka Tibor könyvborítóiból megrendezett kiállítást nyitja meg Barnás Ferenc író. A következőkben a friss fordításköteteké a főszerep. A könyvfesztiválra Peter Juščák .. .és ne feledd a hattyúkat! című regénye, Monika Kompaníková Az ötödik hajó című regénye, Balia Az apa nevében című elbeszéléskötete, Pavel Vilikovský Első és utolsó szerelem című elbeszéléskötete jelent meg a Kal- ligramnál. A nem fikciós irodalomból Abrahám Barna: Megmaradni vagy beolvadni? - A szlovákság polgárosodása a 19. század második felében című kötetét, valamint Szarka László A multietnikus nemzetállam 1918-1992 című könyvét mutatják be. (ú) Tárlat az irodalmi kapcsolatokról Budapest. Dunán innen, Dunán túl: Szlovák-magyar és magyar- szlovák párbeszédek a fordításirodalomban címmel nyílik kiállítás holnap 13.OO-kor az Országos Széchényi Könyvtár Ars Librorum kiállítóterében. A tárlat, amely a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatokat kívánja bemutatni, a szlovák irodalmat kiemelt vendégként bemutató 23. Budapesti Nemzetközi Könyv- fesztiválhoz kapcsolódik, és április 30-ig tekinthető meg. A kiállítás anyagát az OSZK, a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár, a budapesti szlovák szereplést koordináló Irodalmi Tájékoztató Iroda, valamint a Comenius Egyetem magyar tanszéke állította össze. (ú) Oravecz kapta az Aegon díját Budapest. Oravecz Imre Távozó fa című, a Magvető gondozásában megjelent verseskötete kapta a 2016-os Aegon Művészeti Díjat, amelyet tegnap adtak át Budapesten. Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész, a zsűri elnöke kiemelte: a Távozó fa olyan üzenetet hordoz az emberi életről, hogy azt mindenféle ideológiától mentesen kellene megélni, nem pedig úgy, mint egy álmot, utazást vagy önmegvalósítást. „Oravecz Imre egész életművére jellemző, hogy egy eltűnt életformát képes dokumentálni, másrészt olyan emberi dokumentumokat létesít, amelyek ritkaságszámba mennek az élő magyar irodalomban. Legutóbbi verseskötetének műfaját nevezhetjük új öregkori lírának”-tette hozzá Kulcsár Szabó Ernő. Idén minden eddiginél több, 104 szépirodalmi művet jelöltek a kiadók a díjra. A zsűri elnöke elmondta: a műveket nyelvművészeti, tematikai jelentőség, valamint az innovatív erő, az újító eredetiség szempontjából értékelték. (MTI) Mesés szomszédolás Szlovák szerzők gyerekkönyvei a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kinalataban JUHÁSZ KATALIN Egy hót múlva, április 21-ón kezdődik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melynek idán Szlovákia a díszvendége. A kiadók a legkisebb olvasókról sem feledkeznek meg, több gyerekkönyv fordítását időzítették a fesztiválra. Miből lesz a siker? Alexandra Salmela Mimi és Liza (Mimi a Liza) című kötete az utóbbi évek egyik legnagyobb szlovákiai gyerekkönyvsikere, amelyből mesefilmsorozat és rádiójáték is készült. A történetek főszereplője Mimi, a félénk, vak kislány és barátnője, a nyughatatlan Liza, akik együtt fedezik fel a világot. Liza első látásra szinte mágikus képességekkel rendelkezik, amelyek által furcsa és vicces helyzetekbe kerül. Fokozatosan derül ki, hogy ilyen képességei minden nyitott és őszinte kislánynak vannak. Mimi a „csukott szemek” világában tökélyre fejlesztett, különleges adottságaival ejti ámulatba barátnőjét, ráadásul azt állítja, hogy ezzel a tudománnyal minden vak és gyengén látó ember rendelkezik. Mimi megtanítja Lizának, hogy a sötétben nem kell félni, Liza pedig megmutatja Miminek, hogyan kell füllel és kézzel megkülönböztetni egymástól a színeket. Szintén Alexandra Salmela a szerzője a Zsiráfrnama és a többiek (Žirafia mama) című kötetnek, amely Polgár Anikó érzékeny tolmácsolásában jelenik meg magyarul, ugyancsak a Scolar kiadó gondozásában. A zsiráfcsalád mindennapjainak bemutatásán keresztül a szerző ötletesen ábrázolja a gyerekek problémáit, akik igyekeznek megérteni a felnőttek fura és értelmezhetetlen nyelvét. Mi lakik az óceán mélyén? Monika Kompaníková egy felnőttek számára írt regénnyel és egy mesekönyvvel, a Mélytengeri mesékkel (Hlbokomorské rozprávky) is képviseli a szlovák irodalmat a budapesti könyvfesztiválon. „A tenKatarína Kerekesová, Katarína Molákovd, Alexandra Salmela Mimi&IJtEfc] Az egyUtük szeme nyitva van, a másiké csukva. Együtt látnak igazán. KMűvi gerfenéken - úgy, ahogy idefenn, nálunk, a földön - végeláthatatlan tájak terülnek el, homokdűnékkel fedett síkságok, sűrű rétek, melyeket meleg áramlatok fodroznak, koral- lokkal és tengeri rózsákkal benőtt „hegyek, forró vizet lövellő tenger- alatti vulkánok. Sziklák, elsüllyedt hajók roncsai, elveszett városok, tűzhányók és mély árkok. És a legmélyebb árok mélyén, több mint tízezer méter mélységben, a Csendesóceán északi szélén, ott, ahova nem jut el napfény, búvár, tengeralattjáró, sőt még japán gyöngyhalász sem - hát ott már egyáltalán nincs semmi. Csak sötét és hideg. Brrrr! Képzeld csak el! Még ha ez nincs is teljesen így. Még a legfeketébb és leghidegebb sötétségben is rálelhetünk életre.” MÉLYTENGERI MESÉK Melyik gyerek ne jönne izgalomba egy ilyen érzékletes leírástól? A szerző izgalmas és vidám történeteken keresztül mutatja be a tengeri élőlényeket. A fordítás Pénzes Tímea munkája, a kötet a Naphegy Kiadó gondozásában jelenik meg. Ki rajzol a legszebben? Jana Juráňovának szintén két könyve jelenik meg magyarul, a kisebbek a Boszimesék Újbanyavárról (Ježibaby z Novej Baby) címűnek örülhetnek. A történet főhőse három különleges banya, akiknek egy különleges problémát sikerül megoldaniuk az újbanyavári lakótelepen. Ráadásul eközben sikerül úgy tenniük, mintha csak ártatlan macskák lennének, akik a szemeteskonténerekben keresgélnek. A fordítás Bolgár Katalin munkája, a kötet a pozsonyi Phoenix Polgári Társulás gondozásában jelent meg. Az illusztrációkat egy pozsonyi művészeti alapiskola diákjai készítették, akik olyan ügyesek voltak, hogy 2005-ben ez lett az év legszebb gyerekkönyve Szlovákiában. Hol terem a paradicsom? Garajszki Margit, a jelenleg Pozsonyban élő magyarországi szerző saját meséskönyvét, a Bobulát (Bobuľa) fordította le magyarra. A kötet kiadója a Terra Recognita. Bobula városi kislány, akinek a nagypapája termeszti a legfinomabb epret a világon. Egy nap Bobula édesanyja befekszik a kórházba, hogy ott a doktor bácsi világra segítse a kislány húgocskáját. Bobula addig a nagyszüleinél lakik, s a falusi élet egzotikus kalandjai várják. Az alföldön járunk, ahol az emberek zöldséget és gyümölcsöt termesztenek, amit aztán eladnak a városi piacon. Bobula is nagyszüleivel tart, hogy eladják a paradicsomot, és életében először pénzt keressen, amit aztán barátjával, Sa- fival a folyóparton elás egy fa alá... Garajszki Margit története a szórakoztatás mellett oktat és nevel is. Mi legyen a mumusokkal? Petra Nagyová-Džerengová a női regények nagyasszonya, a legnépszerűbb szlovák szerzők egyike, emellett számos gyerekkönyv írója. A könyvfesztiválra két kötete is megjelenik a Pagony Kiadónál, Mészáros Tünde fordításában. A Klára és a mumusok főhőse még nincs hatéves, de a nyári szünet után már iskolába megy. Mostohaanyjának gyermeke születik. Klára örül a testvérkének, de zavarják a mumusok, amik nem engedik, hogy egyedül aludjon az ágyában. Hogyan lehet legyőzni ezeket a lényeket? Ez a feladat vár rá és a nagypapájára. A Klára és az iglu című könyvben Klára már nem fél a mumusoktól. Nagyon szereti húgocskáját és Bobi nevű kutyusát, de néha egyedül érzi magát. És mikor Bobi hirtelen elvész, összedől a világ. Ráadásul még a nagypapája is kórházba kerül. PENGE „A teremtés kavics" Mégsem vidám dolog lemumak lenni. Garaczi László lemur- vallomásainak negyedik kötete mintha a korábbi „lazaságért” nyújtaná be a számlát. A megelőző lemur-könyvekben kitapintható volt valamiféle humor, irónia, aztán a BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA 2010-es Arc és hátraarcban már kevesebb. A Wünsch hídban már csak irónia van, de nem kimondottan a humoros fajtából („ Valaki kuncog, pedig egyáltalán nem vicces ” - 146.). A Búcsúcédulák ciklus például egészen közeljár az unipoláris depresszió klinikai kórképéhez. Mintha a próza is inkább a lelki folyamatokat jobban követni tudó (szabad)versnek adná át a helyét, a motívumok, a mondatok, a gondolatok ritmusa, a kihagyásos szerkesztésmód, a szöveggé tett események kiválasztása és tagolása leg- alábbis erre enged következtetni. És az elbeszélő alapállása is erre utal: túl a ráción, a közös alapokon, önmagába zárva, mégis önmagán túlmutatva. Az új kötetben sokkal inkább a mélabú felöljön elő a korábbi lemur- vallomásokban is fontos probléma: miképpen mutathat túl magán a magába zártság, vagy éppen az életrajziság; másfelől közelítve - a banalitás megkerülésének kérdése. „ Az élet tálcán kínálja a történeteket, befalod, kiöklendezed. Tekintélyed látványos lerombolásával parancsolsz tekintélyt, kényszerítesz látni egy válaszok nélküli világot. Az élet semmit nem kínál tálcán. ”(120. - Azt itt, a zárój elben j egyzem meg, hogy ez a rombolós tekintélyparan- csolás néha darabjaiban marad a kötetben.) És innen csak idézni kellene hosszan tovább a szöveget, hogy alapos választ kapjunk a kérdésünkre. Nehéz ellenállni: „A tárgyak látják, hogy repülsz, mint a kő. /Ennek a létmódnak a megfejtése, megértése, nyögdécselő hangokban való kifejezése a metafizika, vagyis a lényeg kilúgozása, szétporlasztása. A teremtés kavics. Nézed a keserves munkával létrehozott kavicsot, és kifordulsz, mint egy kesztyű. /Minden ebből jön. A világ képe kendőzetlenül, kifordított kesztyűbe dugott kavics. Tájékozódási rögeszme a tájékozódási képesség nullfokán. Szemmé vakart hegek. ” (120.) A lezártság érzetét kelti a keretes szerkezet, ahogy a kötet végén visszatérnek az első oldalakon olvasható motívumok. Azonban a keret és a vég sem tud kitömi a mindent újra és újra végigrágó depresszió köréből: az utolsó Jelenetben” az elbeszélőt ketten viszik át csónakban a folyón, de mintha nem találnák a túlsó partot, így zárni a kötet: „ Holnap is itt leszünk, kezdjük elölről. ”(150.) Garaczi László: Wünsch híd. Magvető, Budapest, 2015. 160 oldal. Értékelés 7/10
