Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-13 / 85. szám, szerda
6 I KULTÚRA 2016. április 13. | www.ujszo.com A festészet ünnepe Június 5-ig tart Rudolf Fila kiállítása a Pozsonyi Városi Galériában Rudolf Fila: Gorgófő (Caravaggio tiszteletére) 1977, olaj, vászon; magángyűjtemény (Fotó: GMB) FÜLVIDÉK Jónás Vera elszabadul Játékosan vad, innovatív, de egyben hű is a már megtalált,, jónás- verás” hanghoz. Megjelent a magyar Suzanne Vega második albuma Tiger, Now! címmel. A cím- és egyben programadó dal szaggatottságával, feszült ritmusával, merész gitáreffektjeivel és persze Vera kieresztett hangjával remek indítás, azonnal bevezet ebbe az új, harapósabb hangzásvilágba. Következik a depresszív Ordinary, amely fokozatosan vált keményebb hangzásra, a végén jön a már-már katartikus, a fájdalmat világba kiáltó vadulás. Egy laza, könnyed, a debütáló albumot megVERA JONAS EXPERIMENT idéző „egyszálgitáros” dal (Find Your Keys) után máris érkezik a következő meglepetés, egy Szabó Lőrinc-vers feldolgozása (Szél hozott, szél visz el). A játékos- scattelős indítás után a korábban Halász Judit és Koncz Zsuzsa által is előadott Bródy János-dalokból dögös rocksláger kerekedik, rögtön csúcsrajáratva a lemezt. Pedig hol van még a vége! Dzsesszes és rockos elemeket vegyít a kissé borongós Say Good- bye, majd következik a pörgősebb Over & Over Again, hogy előkészítse a terepet a forgószélszerü, RÖVIDEN Wroclaw, a könyvfőváros Varsó. Jo Nesbo norvég krimiíróval ünnepli a világ könyvfövárosa (World Book Capital) címet a lengyelországi Wroclaw, amely jelenleg Európa egyik kulturális fővárosa is egyben. Április 22. és 24. csörömpölős, punkos-torzított Walk Away-nek. Ez is jól áll az énekesnőnek, akárcsak a feldolgozások: a Beatles-féle Michellejá- tékos, minimalista újragondolása egy igazi kis csoda. Az akusztikusgitár-alapú Where Was I visszaidézi az előző album hangulatát, de meglepetéseket is tartogat, főleg amikor a csendes lezárás helyett hirtelen a húrokba csapnak. Egyik személyes kedvencem a meditativ, ellazulós, trip-hopos Only Girl, amelyben az elektronika dominál, majd a dal második felében a háttérben megszólal az akusztikus gitár is, tökéletes harmóniát teremtve. Az albumot a Wanted című EP-ről már ismert Send Y our Love zárja, az elektronikus és rockos hangzás elegyítése, a vokálok egymásba játszása teszi egyedivé az utolsó dalt. A Jónás Véra Experiment - melyben a jelenlegi felállás szerint az énekes-dalszerzőt Fenyvesi Márton gitáros, Csizmás András basszusgitáros és G. Szabó Hunor dobos kíséri - 2013 -bán robbant be a magyar könnyűzenébe energikus, játékos és eredeti stílusával. Ekkor jelent meg első lemezük, a jobbára akusztikus, félig popos, félig dzsesszes hangvételű Game, majd egy évre rá a Wanted című EP. Á zenekart meghatározó játékos kísérletezés az új albumtól sem áll távol. A Tiger, Now! eklektikussá- ga ellenére egységes, kiforrott anyag, sokszínű, fantáziadús dalokkal. Aki kedvet kapott hozzá, ingyenesen meghallgathatja a Spotify zenei portálon. Kacsinecz Krisztián Vera Jonas Experiment: Tiger, Now! Launching Gagarin Records & Management, 2016. Értékelés: 9/10 között tucatnyi irodalmi program váija az érdeklődőket, például a Shakespeare-nek szentelt Az európai irodalom éjszakája elnevezésű fesztivál is. Jo Nesbo április 23-án teszi tiszteletét a városban. A sztárszerző műveiből 27 millió példány fogyott világszerte, ebből egymilliót a lengyel olvasók kapkodtak el. (MTI) TALLÓSI BÉLA A Pozsonyi Városi Galéria Pálffy-palotabeli kiállító- termeiben június 5-ig látható A festészet ünnepe című tárlat, melyet Rudolf Fila alkotásaiból rendeztek. Ivan Jančár, a galéria igazgatója sajtótájékoztatón elmondta, ez a Fila-óletművet bemutató eddigi legnagyobb kiállítás. Az összeállítás a művész legjellemzőbb alkotásait vonultatja fel, érintve valamennyi alkotói korszakát. Rudolf Fila a huszadik századi szlovák képzőművészet ikonikus alakja. A Pálfíy-palota teljes második és harmadik elmeletét elfoglaló tárlaton több mint százhúsz alkotás prezentálja a múlt évben elhunyt jelentős szlovák alkotó munkásságát. Ivan Jančár ismertetése szerint Fila autonóm alkotó volt, aki semmilyen olyan művészeti csoporthoz - mint pl. a Galanda-csoport - nem tartozott, amellyel könnyebben érvényesülhetett volna, munkásságát pedig átütőbben prezentálhatta volna. Mindig a saját útját járta, maga kereste azt a sajátos irányt, amelyet képviselt az absztrakt megnyilvánulástól kezdve az art informelen keresztül a maga által megteremtett műfajig, a testképekig (telovky) és az ún. átfestésekig (régi alkotók munkájába nyúlt bele, hozzátéve saját üzenetét). Rudolf Fila végtelenül művelt és képzett alkotó volt, pedagógusként képzőművészek több nemzedékére hatott. Tanárként - harminc évig tanított a nagy hírű Pozsonyi Iparművészeti Szakközépiskolában - és erős személyiségű alkotóként egyéni utat járva is úgy hatott a hazai képzőművészet alakulására, ahogy senki. Vállottá, hogy a képzőművészetben is úgy kell, illetve kellene az értékeket megkülönböztetni, mint a zenében. Ott ugyanis elég korán megtanuljuk elválasztani az operettet az operától. Arra törekedett, hogy ezt megértesse a diákjaival is, akik körében nagyon népszerű volt. Nem véletlenül: sikerült elérnie, hogy az iskola a normalizáció időszakában is a szabad gondolkodás oázisa lehetett. „Absztrakt képeivel Fila szembehelyezkedett a hivatalos irányzattal, és örök konfliktusban állt a szocialista realizmussal. Ha nem a múlt rendszerben élt volna, sokkal nagyobb sikereket érhetett volna el külföldön. Svájcból kapott kiállítási ajánlatot, de a kijutást az illetékesek nem tették számára lehetővé. 1988- ban a pozsonyi Umelkában állított ki. Tárlata olyan szenzációnak számított, hogy a megnyitóra hatszáz emberjött össze, nem fértek be az épületbe” - mondta Jan Kukal, a kiállítás társrendezője, aki a múlt század hatvanas éveitől ismerte a művészt, s munkásságának egyik legavatottabb szakértője. Bár Svájcban nem állíthatott ki, „kijutott” Európába. A normaliziós időszakban látta Fila munkáit Eti- enne Comevin francia művészettörténész, aki a párizsi Sorbonon a szlovák festő munkásságáról írta disszertációját. Nagyon sok magángyűjteményben található Fila-alkotás. Talán azért, mert van valami abban, amit egykor Pavel Vilikovský író jelentett ki Fi- láról, abból az amerikai mondásból kiindulva, hogy a vándornak ott az otthona, ahol szögre akasztja a kalapját. „Nekem ott az otthonom - mondta Vilikovský -, ahol falra akasztok egy Fila-képet.” A festészet ünnepe című kiállítást még a művész segítségével 2013-ban kezdték szervezni. A kiállított alkotásokat-melyek az 1959-től 2014-ig terjedő időszakból származnak - öt hazai galéria és 24 magángyűjtő kölcsönözte a tárlatra. Négy nép zenészei egy közös koncerten A budapesti Fonó Zenekar (Képarchívum) Ma este kiderül, mennyire illik egymáshoz a szlovák, a bolgár és a magyar népzene, illetve mennyire passzol e három „szegmens" egy félig cseh, Miig szlovák világzenei produkcióhoz. A World mušie nielen po slovensky (Világzene nem csak szlovákul) című est összeállítói kissé keverik ugyan a fogalmakat, de mentségükre legyen mondva, hogy ez az első ilyen jellegű próbálkozás Pozsonyban. A fővárosban székelő kulturális intézetek ugyanis általában egymástól szigorúan elszigetelve, saját állandó közönségüknek szerveznek népzenei rendezvényeket. Pedig az „árukapcsolás” ebben a műfajban szinte kínálja magát, hiszen aki kíváncsi saját népének folklórjára, az általában más népekére is nyitott. Ebből a szempontból a mai négyes koncert egyszerre számít forradalmi újításnak és evidens kezdeményezésnek. Helyszín az Ateliér Babylon, egy remek koncertterem a város szívében, a kezdés időpontja 19 óra, a belépő összege pedig rendkívül baráti: nyolc, azaz koncertenként két euró. Ennyiért a szomszédos gyors- étteremben sem lehetjóllakni. Kezdjük a leginkább világzenei produkcióval. A Pacora trió hazánk egyik legnagyobb büszkesége, a tavalyi budapesti WOMEX-en is zajos sikert arattak, főleg Stano Palúch egyszerre dzsesszes és népi hegedűjátékának köszönhetően. A fiúk sokfelé, sokakkal kollaboráltak már, ezúttal egy morva énekesnő és hegedűs, Jitka Šuranská mellett zenélnek, ami nemcsak két nemzet, hanem legalább két zenei stílus össze- borulásának is tekinthető. A magyar színeket a budapesti Fonó Zenekar képviseli, amelynek tagjai az ország különféle régióiból, illetve Szlovákia és Ukrajna magyarlakta területeiről származnak. A népzene oktatását és kutatását is hivatásszerűen művelik, emellett gyűjtéssel is foglalkoznak, melynek tapasztalatait zenei arculatuk kialakításában hasznosítják. Három lány alkotja a bolgár Evri- dikát, amely az archaikus, polifon éneklés hagyományaiból merít. Mindhárman tagjai a sokkal népesebb és híresebb Angelite kórusnak, amely Bulgária zenei nagykövetének számít, több Grammy-díj tulajdonosa, és persze beutazta az egész világot. A bolgár lányok olyan sztárokkal is dolgoztak már együtt, mint Phil Collins vagy Bobby McFerrin. A hazai pálya előnyeit a Tmki együttes élvezheti a mai este folyamán. Szintén hölgyek, szintén népviseletben énekelnek, de egészen más stílusban. Horehronie címmel tavaly jelent meg első albumuk. Mivel a Felső-Garam mentijellegzetes énekstílus épp mostanában igyekszik felkerülni az UNESCO Világ- örökségi listájára, mindenképp érdemes meghallgatni ezt a remek formációt. (juk)
