Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-13 / 85. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. április 13. VÉLEMÉNYÉS HÁTTÉR Ezért nem lesz reform Vagy a pénz, vagy a politikai akarat hiányzik, vagy mind a kettő M ély, rendszerszintű változtatásokra ez a kormány aligha képes. A fő ok az, hogy a kasszán a Smer ül és hiányzik a politikai akarat. Ezt a koalíciós partnerek részéről sem a jó szándék, sem a miniszterek és vezető hivatalnokok felkészültsége nem tudja felülírni. Nézhetünk bármerre, ahol megreformálásra szoruló terület van, a kép egyértelmű. Kezdjük az egészségüggyel. Elengedhetetlen lenne a nagy állami kórházak adósságrendezése és az újabb adósságok felhalmozódásának megakadályozása. Ez csak az állami kórházak részvénytársasággá való átalakításával és magánosítása révén érhető el. Itt rögtön falakba ütközünk, mert a Smer részéről két okból sincs politikai akarat: először is ideológiailag ellenzi a privatizációt és már túl sok energiát fektetett a választók agymosásába a profitorientált egészségügy ellen, másodszor meg épp a Smer körüli, illetve az azt finanszírozó érdekcsoportok elemi érdeke, hogy az állami kórházakba politikai alapon kinevezett vezetés (túlárazott) megrendelésekkel lássa el őket. Szóval lehet Drucker miniszter úr jó válságmenedzser, ezzel az alapvető problémával nem tud mit kezdeni. Folytathatjuk az oktatási tárcával, ahol a halaszthatatlan reformok alapfeltétele ajelentős forrásbevonás (nem csak) a pedagógusok béremelésére. A kasszán viszont a Smer ül, s aligha fog másként viselkedni, mint az elmúlt négy évben, különösen, ha nem az övé a minisztérium. Ehhez szorosan kapcsolódik a romapolitika, ami jórészt szintén oktatási kérdés. Kellenének a roma asszisztensek, az egész napos oktatás, a nulladik évfolyamok, a közösségi házak a roma telepeken/gettók- ban stb. De ez elég sok pénzbe kerülne, és a Smer részéről harmadrendű ügy, sosem volt prioritás, valószínűleg most sem lesz. Lehet Ravasz Ábel jóhiszemű, rátermett és felkészült roma kormánybiztos jó ötletekkel és koncepciókkal (szerintem az), a kasszán a Smer ül... Az igazságszolgáltatás rendbetételére aligha képzelhetünk el Lucia Žitňanskánál felkészültebb embert. A jó jogszabályok gyakorlatba ültetése azonban a rendőrségen, az ügyészségen és a bíróságokon múlik, ezek meg vannak pakolva a Smer jelöltjeivel, akiknek az egyik fő feladata, hogy minden ügyet eltussoljanak, ha túl magasra nyúlik. Nem engedhetik ki az ellenőrzést a kezükből, mert a végén még magas rangú sme- res politikusok is az „áldozatok” (helyesebben a börtönbe kerülő vétkesek) között lennének. Vagy itt van a Híd szívügye, a déli régiók felzárkóztatása. Ez elképzelhetetlen az R7-es és R2-es gyorsforgalmi utak megépítése nélkül, csakhogy az uniós alapok pénzei már le vannak osztva más autópályaszakaszokra. V agy vegyük a köz- igazgatást. A nyolc, mesterségesen kialakított megye kevés, vissza kéne térni a történelmi régiókhoz (12-16 megyével), a 79 Mečiartól örökölt járás meg túl sok, legalább tizenötre semmi szükség, de aligha lesz politikai akarat... És mehetünk tovább a postaládacégeken és a közbeszerzéseken át egészen a veszteséges barnaszénbányák állami támogatásáig, mindenhol hiányzik vagy a pénz, vagy a politikai akarat, esetleg mindkettő. Vagyis bármilyen mélyreható reform szinte kizárt. Bizony mondom * néktek, könnyebb a tevének ^ a tű fokán átmenni, mint a cicának a piázán keresztül isten országába jutni vasárnapidat A Harrach rossz tanácsadó (Cartoonizer) Öregbítők VERES ISTVÁN M indig sajnáltam az élsportolókat. Persze előfordult jó párszor, hogy izgultam, szurkoltam az eredményeikért, és persze meghatódtam, amikor például Kovács Ágnes elsírta magát a dobogó tetején, vagy amikor kiderült, hogy ilyen nincs, és mégis van. De nem gondolom, hogy ezekért a pillanatokért megéri tönkremenni. Nyilván sokan olvassák, nézik, vagy hallgatják a Kiss László úszóedzővel kapcsolatos fejleményeket, figyelik az esettel, esetekkel kapcsolatban kialakult vitákat, és sokan beszélgetnek arról, jó-e élsportolónak lenni. Szerintem nem jó, és ezt így gondoltam tíz éve is, tehát nem Kiss László ügye a fő érv, az inkább csak lábjegyzet a témához. Nem vagyok sem sportszakértő, sem sportoló. Még azt sem állíthatom, hogy rendszeresen követem valamelyik sportág eseményeit. Valahogy nem hiszek a sportban. Nem is a csalások, a dopping vagy a korrupció miatt, inkább azért nem, mert én nem várom el senkitől, hogy a szabadidejét, és úgy az egész életét, de főleg a gyerekkorát feláldozza azért, hogy én a képernyő előtt jól szórakozzak. Mert ugye az van, hogy élsportolóinktól elvárjuk, hogy öregbítsék a nemzet meg az ország hírnevét. Hogy az egész világ láthassa, milyen jók is vagyunk mi. Aranyérem, ezüstéremjöhet, ez a dolgok rendje. Aki meg nem jutott dobogóra, arról inkább ne is beszéljünk, ránk hozta a szégyent. Közben a sport alapvetőenjó dolog. Focizni jó, teniszezni jó, diszkoszt vetni jó. Mindenkinek sportolnia kellene valamit. Az ebédjegyek mellé sportjegyeket is adnék az alkalmazottaknak, állami hozzájárulással, legyünk már egészségesebbek. Legyen már több pálya meg tornaterem. Sokféle sport van, mindenki megtalálhatja a neki valót. Egy verseny viszont már ■politika. Helyi, országos, nemzetközi. Ott már nem azért sportolnak, mert sportolni jó, hanem hogy eredményeket érjenek el, és öregbítsék az öregbítenivalót. Legyen már kire büszkének lenni. Aztán amikor évek, évtizedek múlva kiderül, mi a siker titka, elcsodálkozunk, mit kell a gyerekeknek végigszenvedniük. Mert ha valakiből élsportoló lesz, akkor az elsősorban a szülei döntése, hisz már kisiskolás korban el kell kezdeni a kemény edzéseket. Szerintem nem éri meg. I 7 Érinthetetlenek MARIÁN LEŠKO R égi igazság, hogy semmit sem szabad elhinni addig, amíg azt hivatalosan nem cáfolják. Szlovákiában ezt úgy lehet kiegészíteni, hogy bizonyos információkat akkor kell igazán komolyan venni, ha Robert Fico „képtelen híresztelésnek” nevezi azokat. Ezt mondta ugyanis a faliújságtenderről, az útdíj rendszerre kiírt pályázati botrányról, a szén-dioxid-kvóta-eladási botrányról és más ügyekről, amelyek ma már mind-mind a szlovákiai korrupciós botrányok aranyalapját képezik. Fico most éppen Ladislav Baštemák ügyeit tartja „képtelen híresztelésnek”. Ha üzletemberek üzleti szempontból megmagyarázhatatlan dolgokat tesznek, akkor mérget vehetünk rá, hogy ott valami bűzlik. A Rent and Wash (!) cég, akit Peter Hrkotáč képviselt, hét luxuslakást vásárolt a pozsonyi Five Star Residence-ben. A lakásokat Ladislav Baštemák cége, a BL-202 adta el neki, mégpedig tizedannyi áron, mint amennyiért vásárolta. Baštemák 2012-ben csillagászati összeget, 12 millió eurót fizetett a hét lakásért, hogy aztán egyenként 200 ezer euróért adja el azokat. Érthetetlen, ugye? Ahogy a Denník N oknyomozó újságírói írták riportjukban, „Baštemák tehát hét lakást vett körülbelül a valós piaci ár tízszereséért, hogy aztán néhány hónap múlva óriási veszteséggel, tizedáron adjon túl rajtuk”. Abszurd, felfoghatatlan „üzleti húzás”, de egy magyarázata azért van: „az áfa-visszatérítés miatt srófolták fel mesterségesen az árat”. De láss csodát, az adóellenőrzés és a rendőrségi vizsgálat során nem sikerült áfacsalásra utaló dolgokra bukkanni. Pedig sok-sok évig dolgoztak rajta. Olyan sokáig, hogy azalatt Hrkotáč és Baštemák szép kényelmesen eladhatta a Rent and Wash meg a BL-202 céget is küllőidre, persze a könyveléssel együtt - az egyik cég Budapestre, a másik Romániába vándorolt. Az abszurd történet újabb fejezete 2013-ban kezdődött, amikor a pénzügyőrség feljelentést tett áfa-visszaigénylési csalás miatt. Az illetékes nyomozónő 2014-ben azzal zárta le a vizsgálatot, hogy nincs ok a büntetőeljárás megindítására. Amikor idén márciusban az újságírók újra felmelegítették az ügyet, Dušan Kováčik speciális ügyész utasítást adott az újbóli kivizsgálásra. Ugyanakkor megvédte az ügyet korábban lezáró nyomozónőt, amikor azt mondta, neki „nem álltak rendelkezésére az újságírók információi”. Az újságírók tehát több információt tudtak szerezni, mint a nyomozónő, holott velük egyetlen érintett sem állt szóba, a hatóságoknak pedig minden törvényi és nyomozati eszköz a rendelkezésére áll. Erre szintén csak egyetlen lehetséges magyarázat van: a nyomozás célja az volt, hogy nehogy véletlenül valamit kinyomozzanak. Az abszurditások sorába illeszkedik a pénzügyőrség igazgatójának kijelentése is. František Imrecze személyesen akarja felügyelni az ügy kivizsgálását, „hogy minden gyanút eloszlassunk”. Hát, voltak idők, amikor a nyomozás célja még az volt, hogy valamit kiderítsenek, és nem az, hogy minden gyanút eloszlassanak. Minden abszurd és bizarr, amit a pénzügyőrség, a rendőrség és az ügyészség a Bastemák-ügyben tesz vagy nem tesz. Az egész akkor nyer értelmet, ha számításba vesszük, hogy Baštemák a tulajdonosa annak a lakásnak, amelyben Robert Fico kormányfő lakik, hogy Robert Kaliňák szomszédja volt, hogy Ján Počiatek szomszédja Donovalyn, és közeli barátja Martin Glváčnak, a parlament alelnökének. Túl közel áll az érinthetetlenekhez ahhoz, hogy egy büntetőeljárásnak tegyék ki őt. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Eltűnt hatezer kiskorú menekült Németországban eltűntként tartanak nyilván csaknem hatezer kiskorú menekültet - írta a Berliner Morgenpost. A belügyminisztérium nyilvántartása szerint 2015-ben 8006 kiskorú menekült tűnt el, de 2171 előkerült. Jelenleg 5835 felnőtt kísérő nélküli kiskorú menekültet tartanak nyilván eltűntként. Többségük Afganisztánból, Szíriából, Eritreából, Marokkóból és Algériából érkezett. Az ellenzéki Zöldek szerint szomorú, hogy a kormány nincs riadókészültségben, aggasztó, hogy a kormány nem veszi komolyan a prostitúcióra kényszerítés és a kizsákmányolás egyéb formáinak veszélyét, amely az eltűnt kiskorúakat fenyegeti. Az Europol januári becslése szerint több mint tízezer, kísérő nélkül útra kelt kiskorú menekült tűnt el Európában az utóbbi másfél-két évben, minden második Olaszországban. Valószínűleg nem mindegyikük került bűnözők markába, biztosan vannak olyanok is, akik megtalálták a családjukat. (MTI) Offshore: a CIA-hoz is vezetnek szálak Az amerikai Cl A környezetéhez sorolható személyek is szerepelnek a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárogtatott dokumentumokban - írta a Süddeutsche Zeitung. Az iroda ügyfelei közé tartoztak vagy tartoznak olyan emberek, akik érintettek a Cl A számos fedett külföldi befolyásolási műveletében, köztük a nyolcvanas évek egyik legnagyobb amerikai botrányában, az Irán- kontra ügyben. Á CIA fegyvereket szállított az embargóval sújtott Iránnak, a pénzből anicaraguai baloldali kormány ellen harcoló gerillákat támogatta. A CIA környezetéhez sorolható az izlandi Loftur Jóhannesson, aki az amerikai ügynökség megbízásából több válságövezetbe szállított fegyvereket, például Afganisztánba. Az iratokban szerepelnek hírszerzési vezetők Kolumbiából, Ruandából és Szaúd-Arábiából. Köztük van a szaúdi hírszerzés néhai vezetője, Kamal Adham sejk, a CIA első számú térségi partnere. (MTI)
