Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-11 / 83. szám, hétfő
101 AUTÓ-MOTOR 2016. április 11. | www.ujszo.com A SZÉLVÉDŐ BALESETBEN JAVÍTÁSA, I KÁROSULT AUTÓkI MP160012 A Continental szerint bízunk a biztonságban éves az Octavia DEMECS PÉTER Nem igazán használjuk az autókban a biztonsági rendszereket, ám megbízunk bennük - derül ki a Continental gumiabroncsgyártó legújabb felméréséből. Például a parkoló asszisztens rendszert a sofőrök 73 százaléka ismeri, de csupán 12 százalékuknak van az autójában. Az autó közvetlen környékét figyelő kamerákat a sofőrök 68 százaléka ismeri, de csak 8 százaléka használja. Ami érdekes, hogy a megkérdezett sofőrök 56 százaléka soha nem hallott a felfújható biztonsági övékről, illetve a head-up kijelzőről. A szlovákiai autókban a modem technológiák közül a leggyakrabban az adaptív sebességtartóval és a gumiabroncs nyomásellenőrző rendszerével találkozunk. A sofőrök többsége szerint (42%) a volán mögött leginkább a fáradság vonja el a figyelmet az útról, második helyre került az agresszív sofőrök magatartása (32%), harmadikra pedig a telefonálás (27%). Sok sofőrt zavar a hangos zene vagy a hangoskodó gyerek az autóban. A Continental szerint fontos, hogy az autóba szerelhető biztonsági elemeket és a rendszereket a lehető legtöbben ismerjék, ezért is csatlakozott az NCAP szervezet „Stop the Crash” kampányához, melynek célja, tájékoztatni a sofőröket arról, hogyan segíthetnek elkerülni a baleseteket ezek a rendszerek. A szlovákiai sofőrök leggyakoribb balesetmegelőző intézkedései közé tartoznak a bekapcsolt biztonsági övék, a nyári és téli gumiabroncsok használata, illetve a gyermekülések használata - tudta meg felmérésben a Continental. További fontos intézkedést, mint például a gépkocsi rendszeres szervizelését viszont a sofőrök 18 százaléka nem tartja fontosnak. Idén 20 DEMECS PÉTER Pozsony. Pontosan két évtizeddel ezelőtt mutatták be a világnak a Škoda Octavia első generációját. Húsz év alatt a márka legsikeresebb modellje lett, az összes Škoda közül épp Octaviából kelt el a legtöbb, változatainak valamelyikét több mint ötmillió ember vásárolta meg. Az Octavia fejlesztését 1992-ben kezdték meg, körülbelül egy évvel azután, hogy a Skoda a Volkswagen konszern része lett. Az autó teljesen új platformra épült, melynek fejlesztése a konszernen belül a modell tervezésével párhuzamosan zajlott. Az autó emlékezetes dizájn- ja Dirk van Braeckel főtervező munkájának eredménye. Húsz évvel ezelőtt is hatalmas hangsúlyt fektettek a passzív és az aktív biztonságra, az elülső légzsákok már ebből az autóból sem hiányoztak. A praktikus lifiback egyik aduásza a csomagtér nagy ajtaja volt, mely kényelmes hozzáférést biztosított az 528-ról 1328 literre tágítható csomagtérbe. Három motorral indult Az érdeklődők az eladás kezdetén, 1996-ban két benzines négy- hengeres, illetve egy dízel erőforrás közül válogathattak. Alapkínálat volt az 1,6 MPI 55kW teljesítményű motor, az igényesebbek az 1,8-as 20 V erőforrást is megrendelhették 92 kW teljesítménnyel. A modem 1,9 TDI dízelmotor 66 kW teljesítménnyel volt elérhető, fogyasztása 5,1 liter volt 100 kilométeren. A motorkínálat később bővült, például az 1,8-as 20 V Turbo/110 kW vagy az 1,9 SDI/50 kW erőforrásokkal. Az első Octavia Combi 1998-ban jelent meg a genfi autószalonon, árusítását ugyanazon év májusában kezdték meg. Ez a változat főleg az európai piacokon aratott nagy sikert. A kínálatot 1999-ben egészítette ki a kombi négykerék-meghajtású változata. Honnan ered a név? A gyártó 1959 és 1964 között gyártott modelltípusára utal, amelyből több mint 364 000 kelt el. Ez volt a Škoda nyolcadik modellje, amelyet 1933-tól piacra dobtak, ezért az Octavia elnevezés, amely latinul nyolcat jelent. Az első Škoda Octaviát a csehországi Mladá Boleslavban található gyár 37 500 négyzetméteres csarnokában szerelték össze. A gyártást 1996 április 3-án kezdték meg, a gyár termelése az addigi évi 90 000 gépkocsiról azonnal 350 000-re ugrott. Kevesen tudják, hogy az Octavia első generációjának utolsó darabja 2010 novemberében készült el. 2010-ig 970 000 liftback és több mint 470 000 kombi kelt el az Octaviából. Ezt a sikertörténetet folytatta az Octavia második generációja is, amelyből 2004 és 2013 között 1,6 millió kelt el litfback változatban, s további 900 000 kombi változatban. Ebben a modellben jelent meg a DSG automata váltó. A harmadik generációt 2012-ben kezdték forgalmazni, s továbbra is a Škoda alappillérének számít. 2016 márciusában gyártották le az egymilliomodik harmadik generációs Octaviát. A gyártás kezdetététől, 1996-tól így már ötmillió Octavia kelt el. Az Octavia dizájnban is nagyot fejlődött az elmúlt húsz évben (Skoda felvétel) Fából faragott autót egy operaénekes A faautót Szabó Péter háza közelében, egy kisebb műhelyben készült NÉMETI RÓBERT Marosvásárhely. A Marosvásárhely melletti Koronkán élő Szabó Péter volt már operaénekes, sikeres építész, tervező és asztalos is, de legújabban egy kézzel faragott autó büszke tulajodnosaként ismerhették meg az emberek. A csodajárgány most új gazdát keres, potom 300 000 eurérárt bárki hazaviheti. Szabó Péternek, a Kolozsvári Állami Magyar Opera egykori énekesének, ha fából vaskarikát nem is, de egy gyönyörű faautót mégiscsak sikerült építenie. A csodajárgány nevéhez az alkotó felesége adta az ins- pirácót, ezért kapta a Julia Roadster elnevezést a Marosvásárhely melletti Koronkán készült járgány. „A fa megmunkálása számomra nem újdonság. Fiatal koromban 12 évig asztalosként dolgoztam, de számos házat is felépítettem, az ácsmesterség ismerete alapkövetelmény volt. Miután átkerültem az operába, abbahagytam az egészet, de több mint egy évtizednyi éneklés után ismét visszatértem a fa megmunkálásához, de már csak hobbi szintjén” - mondta lapunknak Szabó Péter. Mivel mindig is a dizájn és a formatervezés szerelmese volt, a fával való munka számára igazi kikapcsolódást jelent. „Úgy nyolc évvel ezelőtt egy hintót készítettem, majd később elhatároztam, hogy egy faautót is létrehozok. Ez egy átfogó és valóban hosszadalmas projekt kezdete volt. Először megálmodtam, majd papírra vetettem a terveimet. Rajzokat készítettem róla, majd különféle tervezőprogramok segítségével elkészítettem az első digitális makettet is. Ezután közel egy hónapon át tartó kemény munkával elkészült az első példány 1:10 méretben” - mesélte az autó tulajdonosa. Nem sokkal később Szabó hozzálátott azt életnagyságú autó építéséhez is, a szerkezet nagy része kőrisfából készült. A projekt összetettsége miatt egyre több helyre volt szükség. „A garázst is ki kellett bővíteni, hogy elféljek benne. Volt úgy, hogy kora reggeltől késő estig a műhelyben voltam. Szinte csak enni és aludni mentem be a házba. A feleségem végig mellettem állt, még akkor is, amikor már közel 20 ezer eurót költöttem a projektre” - mesélte Szabó. Az autót egyébként egy 1982-es hathengeres Ford Taunus motorja hajtja, az alvázon, a motron és a mechanikus alkatrészeken kívül szinte minden fából készült. Az ülések kézzel varrót bőrből, a kormány, a kijelzők keretei és a kapcsolók fából vannak. Az autó mechanikai részét (A szerző felvétele) az alkotó barátja, Mátyus Csaba fejlesztette ki. „Rengeteg időm és munkám van ebben az autóban, de mindezek ellenére most megválnék tőle. Egy újabb faautót szeretnék megépíteni, amit egy elektromotor hajtana, s ez már jóval több pénzbe kerülne. Ezért szeretném eladni Júliát, ám 300 000 eurón alul senkinek sem vagyok hajlandó odaadni. Egy egyedi darab, a világon csak egy van belőle” - zárta le Szabó Péter.
