Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-09 / 82. szám, szombat

8 KULTÚRA 2016. április9. | www.ujszo.com MOZIJEGY Kimaradunk a drámából Lehetett volna jó alkotás az Em­lékek őrzői, ha Marie-Castille Mention-Schaar nem egy tanme­sét, hanem filmet akar készíteni. Igaz történeten alapul ez a közép­iskolában játszódó francia film, és nem is tartogat meglepetéseket - a lehető legkiszámíthatóbb, már az első percben sejti a néző, mi lesz a befejezés. Persze, az iskolai té­májú mozik nagyjából mind ha­sonlók: hangoskodó gyerekek az osztályteremben, csöndes tanárnő a tábla előtt, a káoszból kellene rendet teremteni. Arról szól ez a száz perc, miként történik meg az utóbbi. Nos: rettenetesen didak­tikusán. Pedig pont az lenne ér­dekes, miként lesz a különönöző nemzetiségű gyerekekkel teli osztályból közösség, hogyan kezdenek közelíteni a holoka­uszthoz. A tanárnő ugyanis úgy akarja motiválni a tanulókat, hogy benevezi őket egy versenyre, így elkezdenek megismerkedni a borzalmakkal, emlékkiállításokra mennek, végül még a stáblista előtt ráébrednek, hogy az európai múlt valahogy mégis összehozza őket. így, leírva valószínűleg megindí­tónak tűnik a film, és a téma való­ban fontos, de a megvalósítás egészen ügyetlen. Az Emlékek őrzői túl van írva és túl van be­szélve, a rendező folyton ostobá­nak tekint minket, mindent a szánkba rág. A játékidő jelentős részében olyan mondatok hang­zanak el, hogy „szerintem sok mondanivalótok lenne”, meg hogy „bízom bennetek”. Éppen ez az oka, hogy nem leszünk a dráma részesei. Látjuk, hogy az összes fiatalnak megvan a maga problé­mája, tele vannak dilemmákkal és kérdésekkel, azonban kimaradunk az egyéni sorsok valódi megis­meréséből, mivel a rendező látha­tólag csak azt szeretné tudatosítani bennünk: a múlt képes összeko­vácsolni, a rendetlen osztályból hipp-hopp rendes varázsolható. Az nem igazán érdekli Marie- Castille Mention-Schaart, hogy ez mennyire közhelyes. De közhe­lyes itt minden, főleg a főszereplőt játszó Ariane Ascaride alakítása, így hát elég egyszerű megvonni az Emlékek őrzői mérlegét: fontos téma, rossz film. Gera Márton Emlékek őrzői. Franda film­dráma, 2014.105 perc. Rendez­te: Marie-Castille Mention- Schaar. Szereplők: Ariane As­caride, Ahmed Dramé, Noémié Merlant, Geneviéve Mnich. Az iskolai témájú mozik mind hasonlók: hangoskodó gyerekek az osz­tályteremben, csöndes tanárnő, s a káoszból kellene rendet teremteni (Képarchívum) RÖVIDEN Máris jön DVD-n a Saul fia Budapest. Számos extrával, két­féle házimozis kiadásban - kétle- mezes DVD-kiadványként és há­romlemezes, Blu-ray változattal kiegészített limitált kiadásban - is megjelenik jövő héten Nemes Je­les László Saul fia című Oscar- díjas filmje. A két DVD-lemezes kiadvány április 15-től kapható, 25 ezer példányban kerül forga­lomba. Az első DVD a filmet, va­lamint Nemes Jeles László rendező-forgatókönyvíró, Erdély Mátyás operatőr és Krasznahorkai Balázs, a rendező munkatársának audiokommentárját tartalmazza. A második lemezen az extrák kö­zött szerepel mások mellett a ren­dező Türelem című rövidfilmje, egy kimaradt jelenet és egy kö­zönségtalálkozó is az alkotókkal. Az április 18-án a boltokba kerülő díszdobozos, háromlemezes ki­adás limitált, 3000 példányban készült. A korlátozott számú dísz­kiadás különlegessége a Blu-ray változat mellett egy 35 milliméte­res kocka a film eredeti kópiájából, valamint egy 28 oldalas füzet a Saul fia történelmi hátteréről és művészeti koncepciójáról. (MTI) Indul Tolnai Ottó életműsorozata Budapest. Életműsorozatot indít Tolnai Ottó műveiből a Jelenkor Kiadó; a sorozat első darabjaként a napokban jelent meg a Kossuth- díjas szerbiai magyar író, költő és műfordító először 1980-ban ki­adott, Világpor című verseskötete. A jugoszláviai magyar irodalom egyik csúcsteljesítményének tar­tott kötet megjelenésekor a még szorosan záró vasfüggöny miatt nem válhatott a magyarországi irodalmi kánon részévé. Tolnai Ottó a könyvről szólva elmondta: a Világport ma is az egyik legfon­tosabb kötetének tartja., Az a fajta nyelvi izgalom, amely jellemző volt rám, itt tetőzött ebben a kö­tetben és itt állt össze egésszé, az én zenémmé, az én dalommá” - fogalmazott. Hozzátette: a kötet új kiadására készülve őt magát is meglepte, hogy a Világpor imagi- náción és asszociációkon alapuló radikális nyelvi játéka, összetett szerkezete mennyire működőké­pes. A Szabadka melletti Palicson élő szerző megjegyezte: most is jugoszláv írónak tekinti magát, ahogy például Danilo Kis és még pár másik szerző tette. (MTI) A felfedezés öröme Az Értékek - Tudományos játék című kiállítás Érsekújvárban Játszani hív a Thain János Múzeum időszaki kiállítása (Marta KasáSová felvételei) TALLÓSI BÉLA Április 23-ig látható az órsekújvári Thain János Múzeumban az Értékek - Tudományos játék című interaktív kiállítás, amelynek célja, hogy a bemutatott játékokkal s főleg azok kipróbálásával a látogatóval megértesse a természeti törvényeket, valamint a fizikai és kémiai jelenségeket. 1995-ben a besztercebányai Beata Puobišovának a winterthuri Techno- ramában, vagyis a svájci Csodák Pa­lotájában megtetszett egy gömbölyű dobókocka, és vett egyet öt svájci frankért. Ezzel a fekete-fehérminiatür darabocskával megalapozta azt a gyűjteményt, amelynek egyes darab­jai most Érsekújvárban láthatók. Ahogy gazdagodott a kollekció, Puobišová asszony megalapította a Tudományos Játék Polgári Társulást, amely összeállította a Tudományos játék - meglepetés, öröm, ismeretek című kiállítást. A Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeumában mutatták be évekkel ezelőtt, s mivel nagy érdek­lődés kísérte, több helyre is elvitték idehaza. Azóta több tematikus játék­kiállítást is rendeztek, amelyek szin­tén járják az országot. A társulás kül­földön is utaztat kiállításokat, jelen­leg kettő vándorol, egy Mexikóban, egy pedig Oroszországban. Beata Puobišová folyamatosan gyarapítja a játékbirodalmat. Külföl­di, köztük ázsiai útjairól mindig hoz egy-egy érdekes darabot; a Thain Já­nos Múzeumban is láthatók egzoti­kus játszóeszközök. A gyűjte­ménybe csak olyan tárgy kerülhet be, amely megfelel a tudományos játék követelményének. Vagyis olyan minőségi játék, amelynek működése valamilyen természeti törvényen vagy fizikai jelenségen alapszik. Az elsősorban a három évnél idő­sebb gyermekeket és szüleit, az alap- és középiskolás tanulókat és tanárai­kat váró érsekújvári kiállítás három részből áll. Egy panelekből összeál­lított, az alapvető emberi értékekkel foglalkozó tárlatból. A művészet, al­kotás, hit, emberség, barátság, sza­badság stb. témáról szóló panelokon műalkotások reprodukciói láthatók, valamint nagy emberek híres mon­dásai olvashatók. Ezt az egyik terem­ben olyan játékok egészítik ki, ame­lyek működésbe hozásával, az álta­luk történő kísérletezéssel a fizika - mechanika, optika, hanghatások stb. -jelenségei szemléltethetők. Megis­merhető itt a katapult működése, ki­próbálható a hátrafelé látó szemüveg, van olyan kirakós, amelynek ha meg­felelően illesztjük egymáshoz a koc­káit, felhangzik a rajta látható állat hangja. A másik teremben csoporto­sított játékokkal, fejtörőkkel, kira- kókkal tesztelhető, mennyire va­gyunk képesek megsaccolni bizo­nyos értékeket: a hőmérsékletet, az idő múlását, a távolságot, valaminek a súlyát stb. Olyan eszközök is van­nak közöttük, amelyek a logikai ké­pességeket és a fizikai ügyességet te­szik próbára. Értékes, hasznos, rengeteg isme­retet szórakoztatva nyújtó kiállítás ez - ahol öröm és felfedezés a játék. Egy dzsesszlegenda Somoiján Somorja. Április 13-án, szerdán lép fel Somorján Dudás Lajos klarinétművész, nemzetközi­leg elismert dzsesszzenász, akit Philipp van Endert német gitáros kísér. A hetvenes évek óta Németor­szágban élő Dudás Lajos idén ün­nepli 75. születésnapját, jubileumi koncertkörútjának egyik állomása Somorja, ahova Bécsből érkezik és ahonnét Budapestre indul tovább. Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában és a Zeneakadémia tanárképzőjén vé­gezte. A 60-as években először a Ne­buló együttesben játszott szaxofo­non, stúdiózenészként pedig gyakran dolgozott Tabányi Mihály, Körmen­di Vilmos és Martiny Lajos zeneka­raival. 1982-ben Urban Blues című kompozíciójával elnyerte a Monacói Dudás Lajos képes a klarinétot a kor­társ dzsessz hangján megszólaltatni (Képarchívum) Nemzetközi Dzsesszzeneszerző Verseny első díját. Később olyan sztárokkal lépett fel, mint Albert Mangelsdorff, Karl Berger, Barbara Dennerlein vagy Tommy Víg. Dudás azon kevesek egyike, akik a swingkorszak divatos hangszerének számító klarinétot képesek a kortárs dzsessz hangján megszólaltami. Bach-feldolgozástól a mainstreamen át az avantgárdig sok stílust ölel fel a diszkográfiája. Briliáns módon szövi egybe a bop nüanszait a népzenével, a kortárs komolyzenével és avant­gárddal. Joachim-Emst Berendt, a dzsesszről szóló, The Great Jazz Bo­ok című alapmű szerzője könyvében külön kiemelte Dudás játékának ér­zékenységét. _ A koncert helyszíne a Németh- Šamorínsky István Művészeti Ala­piskola, a kezdési időpontja 18.30, a belépés ingyenes. (juk)

Next

/
Thumbnails
Contents