Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-09 / 82. szám, szombat

6 I KÜLFÖLD 2016. április 9. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Vegyi fegyver az iszlamistáknál Damaszkusz. Elismerte az egyik szíriai iszlamista felkelő­csoport, hogy szabályzatukat megszegve egyik dandárjuk til­tott fegyvert (valószínűleg klór­gázt) vetett be a kurd milíciáel- len Aleppóban. Ennek előzmé­nye, hogy jelentések szerint mérgesgáztámadás érte a város egyik negyedét. Az egyik leg­erősebb felkelőcsoportnak szá­mító, Törökország és Szaúd- Arábia támogatta Dzsais al- Iszlámról (az Iszlám Hadserege) van szó, amely tagja a fő szír el­lenzéki csoportokat tömörítő Tárgyalási Főbizottságnak. (MTI) Az Iszlám Állam újabb veresége Damaszkusz. Elfoglalták a szí­riai felkelők az Iszlám Állam terrorszervezet fő határátkelőhe­lyét Törökország felé. Ez újabb komoly csapás a szélsőségesekre azután, hogy pár hete elvesztet­ték a stratégiai útvonalakon fek­vő Palmürát, amelyet a kormány­csapatok vontak ellenőrzésük alá, és több parancsnokuk is el­esett légi csapásokban. A Szabad Szíriai Hadsereg által két napi harc után elfoglalt er-Rái Szíria északi határán van, Aleppó tar­tományban. Ez volt a dzsihádis- ták legfontosabb útvonala Tö­rökország felé, ahonnan erősítést és fegyvereket kaptak. Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) közölte, az év eleje óta 450 ezer rászoruló Szí­riáinak sikerült segélyeket ki­osztania, köztük 150 ezer olyan­nak, aki ostromlott területen él. Azonban így is a célszemélyek­nek csak a 32%-át érték el. (MTI) Két robbantás a Sínai-félszigeten Kairó. Legalább öt egyiptomi katona, egy katonatiszt és egy civil életét vesztette, 15-en pedig megsebesültek két robbantásban Egyiptomban, a Sínai-fél­szigeten. Rafah és SejkZuvajed városában több pokolgépet he­lyeztek el az utak mentén, ame­lyeket akkor robbantottak fel, amikor a hadsereg páncélozott személyszállító jármüvei elha­ladtak mellettük. A támadásokat az Iszlám Állam dzsihádista szervezet vállalta magára. (MTI) Líbiában erősödik a terrorszervezet Washington. Az elmúlt egy év­ben megduplázódott, mintegy 6 ezerre nőtt az Iszlám Állam ter­rorszervezet fegyvereseinek száma Líbiában, de a helyi milí­ciák igyekeznek féken tartani a szélsőségesek térnyerését - állít­ja David Rodriguez, az amerikai hadsereg tábornoka. Az amerikai haderő afrikai műveleteiért fele­lős főtisztje elmondta: az Iszlám Állam nyolc helyen vetette meg a lábát Irakon és Szírián kívül, Líbiában a legerősebb ezek kö­zül. A tábornok tudatta: két al­kalommal hajtottak végre ame­rikai gépek Líbiában légi csapást az iszlamisták ellen. (MTI) Cameron is magyarázkodik Az adóparadicsomok listájának 6 hónapon belüli összeállítását sürgeti az Európai Bizottság Buenos Airesben lemondásra szólították fel a panamázó államfőt (Sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/London. A panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodához köthető nemzetközi offshore-botrányt kirobbantó kiszivárogtaté úgy érzi, ve­szélyben van az élete. Az argentin elnök is magyaráz­kodik, David Cameron angol miniszterelnök beismerése. A panamai Mossack Fonseca ügy­védi irodához köthető nemzetközi offshore-botrányt kirobbantó kiszi­várogtató úgy érzi, veszélyben van az élete, de a Süddeutsche Zeitung bár­mi áron hajlandó megvédeni és titok­ban tartani kilétét - mondta a lap fő­szerkesztője, Wolfgang Krach. Krach hangsúlyozta, az oknyomozó újság­írás alapja a források védelme. A ti­toktartást kérő forrás egy évvel ez­előtt kereste meg a müncheni lapot azzal, hogy azt szeretné, ha nyilvá­nosságot kapnának a panamai ügy­védi irodánál zajló ügyek. Ez a világ legnagyobb kiszivárogtatása: a forrás 2,6 terabájt adatot adott át, amely több mint 11 millió dokumentumot tartal­mazott 200 ezernél is több offshore vállalkozásról, betekintést nyújtva abba, hogyan mozgattak pénzeket többek között a világ leggazdagabb és legnagyobb hatalmú emberei. David Cameron múltja David Cameron brit miniszterel­nök elismerte, hogy voltak részvé­nyei néhai édesapja offshore befek­tetési vállalkozásában. Cameron kö­zölte azonban azt is, hogy 2010-ben, amikor kormányfő lett, eladta fele­ségével közösen birtokolt érdekelt­ségét, mintegy 30 ezer fontért. Csü­törtök este a Downing Street is ki­adott egy közleményt, amely felfedi, hogy a házaspár 1997-ben vásárolta részesedést abban az offshore cég­ben, amelynek egyik alapító társ­igazgatója Cameron édesapja, a 2010-ben elhunyt lan Cameron volt. A kiszivárogtatott milliónyi bizal­mas dokumentumokból derült ki, hogy lan Cameron társtulajdonosa és társigazgatója volt a Blairmore Hol­dings nevű offshore befektetési cég­nek, amelyet bahamai és svájci szék­hellyel hoztak létre a Mossack Fon­seca közreműködésével. A The Gu­ardian brit napilap azt írta, hogy az 1980-as évek elején alapított Blair­more Holdings három évtizeden át „egyetlen penny” adót sem fizetett Nagy-Britanniában. Mivel David Cameron egyik fő politikai prog­ramja az adóelkerülés és a pénzmo­sás elleni hatósági fellépés szigorí­tása, így a kormányfő számára kí­nosnak bizonyulhat, hogy kapcso­latban állt egy olyan céggel, amely nem fizetett adótNagy-Britanniában. Érintett az argentin elnök Ártatlanságát hangoztatja a pana­mai offshore-botrányban érintett Mauricio Macri argentin elnök. Macri visszautasította, hogy bármit is kihagyott volna adóbevallásából és közölte: áll az igazságszolgáltatás rendelkezésére. Macri neve két offshore céggel hozható összefüg­gésbe. Az argentin államfő ugyan­akkor azt állítja: őszinte volt, tiszte­letben tartotta a törvényt, és nincs rejtegetnivalója. Az elnök apja az ország egyik leggazdagabb embere. Mauricio Macri azt mondta, a nevé­hez köthető cégek a család vállalko­zásai, ő csak a nevét adta hozzájuk, és semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott. Mindezt az elnök élő televí­ziós beszédében mondta el. Eközben a Buenos Aires-i elnöki palotánál mintegy 500 ember tiltakozott az ál­lamfő lemondását követelve. Macri azt is bejelentette, vagyonkezelő alapot szeretne létrehozni, amely hi­vatali ideje alatt tőle teljesen függet­lenül kezelné minden pénzügyét. Az argentin ügyészség vizsgálatot ké­szül indítani az államfő ügyében, aki a gyanú szerint elhallgatta a vagyon­nyilatkozatában, hogy érdekelt egy karibi offshore cégben. Off shorozó elnökcsemete Tárik Abbász, Mahmúd Abbász palesztin elnök egyik fia majdnem egymillió dollárnyi részvény tulaj­donosa egy, a Palesztin Hatósághoz közeli vállalkozásban a panamai offshore-botrány során kiszivárgott iratok szerint - közölte tegnap a Há- árec izraeli újság. A szóban forgó cég a palesztin gazdaság egyik legmeg­határozóbb szereplője, az 1994-ben a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Arab Palesztin Befektető Társaság (APIC), amely jelen van a palesztin gazdaság szinte minden szférájában az élelmiszer-ágazattól és az orvosi felszerelésektől a reklámig, a járművek kereskedelmétől a bevá­sárlóközpontok létrehozásáig és működtetéséig. Porosenko újabb ügyei Ukrán oknyomozó újságírók újabb öt offshore vállalatra bukkantak, amelyeket állítólag Petro Porosenko jelenlegi elnök használt korábban adóelkerülésre. Az ukrán Szabadság rádió tegnapi híradása szerint 2003- ban büntetőeljárás is indult az ügy­ben. Az államfő Ukrprominveszt cégcsoportjához tartozó offshore cé­gek ellen még Leonyid Kucsma el­nöksége idején indult eljárás, amikor Porosenko ellenzéki politikus volt. Az újságíróknak olyan nyomozati anyagok kerültek a birtokukba, ame­lyekből kiolvasható, hogy az államfő üzleti struktúrájában 2001-ben meg­jelent és máig létező Agroprodimpex vállalat több ukrajnai cég adójának minimalizálásában működött közre. Az Európai Bizottság az adópara­dicsomok listájának összeállítását sürgeti, ennek hat hónap alatt el kell készülnie — közölte Pierre Moscovi- ci, az Európai Bizottság gazdasági, adó- és vámügyért felelős biztosa. Elmondta: az uniós tagállamoknak egy közösen összeállított, a valósá­got tükröző listáról kell megegyez­niük az adóparadicsomokat illetően már a következő hat hónapban, és büntetéseket kell kilátásba helyezni azon országokkal szemben, amelyek elrejtik az adóköteles bevételeket. Fogadják a törökök a menekülteket Megérkezett a visszaküldött menekültekkel teli hajó a török Dikilibe (TASR/AP) 124, főleg pakisztáni férfiból álló újabb menekültcsoport érkezett vissza tegnap a görög Leszbosz szigetéről a török Dikili kikötőjébe az Ankara és az unió közötti, a migránsára- dat megfékezését célzó megállapodás keretében. Ankara/Berlin/Prága. Migrán- sokat visszaszállító két újabb hajó in­dult tegnap a görögországi Leszbosz szigetéről Törökországba az Ankara és az Európai Unió közötti, a mene­kültáradat megfékezését célzó meg­állapodás keretében. A hajón 45 pa­kisztáni állampolgárságú migráns tartózkodott. A nap folyamán úrnak indult Leszboszról Törökország irá­nyába egy másik hajó is. Erre 79 mig­ráns szállt fel, akiket előzőleg Szá- mosz és Kosz szigetéről hozott el egy komphajó. A bevándorlók egyike sem nyújtott be menedékkérelmet a görög hatóságok szerint. Mielőtt út­nak indult volna az első hajó, több ak­tivista tiltakozásul a tengerbe ugrott, hogy a horgonyba kapaszkodva pró­bálja megakadályozni a migránsok elszállítását. A tiltakozókat a parti őr­ség emelte ki a tengerből. A március 18-i EU-török megállapodás kereté­ben április 4-én kezdődött meg azok­nak a határátlépőknek a visszaküldé­se Törökországba, akik március 20-a után érkeztek valamelyik görög szi­getre, és akiknek a görög hatóságok elutasították a menedékkérelmét. Di- kiliben egészségügyi vizsgálatot vé­geznek el a menekülteken, ujjlenyo­matot vesznek tőlük, fényképet ké­szítenek róluk, és rögzítik adataikat. Németországban 20 608 mene­dékkérőt regisztrálták márciusban a februári 61 428 után, a kétharmados csökkenés igen jelentős mértékben a nyugat-balkáni migrációs útvonal le­zárásának tulajdonítható - mondta a német szövetségi belügyminiszter. Thomas de Maiziere kiemelte: a né­met kormány ugyan bírálta a nyugat­balkáni útvonal lezárását, de „ez a vi­ta véget ért”. Az Európai Bizottság új menekültügyi javaslatainak közös elutasítását javasolta a visegrádi ál­lamoknak a cseh miniszterelnök. Bo- huslav Sobotka elmondta: Csehor- szágnak, Lengyelországnak, Ma­gyarországnak és Szlovákiának együtt kell elutasítania azt a tervet, hogy a menekültek elosztásának jog­köre átkerüljön a nemzetállamoktól az Európai Bizottsághoz. (MTI) rr Őrizetbe vették Abdeslam társát Briisszel/Párizs. Őrizetbe vették a nemzetközi körözés alatt álló, 31 éves Mohamed Abrini belga polgárt, akit azzal gyanú­sítanak, hogy a tavaly novemberi, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek egyik kiter- velőjének, Salah Abdeslamnak a bűntársa volt. A VRT belga álla­mi tévé szerint feltehetően ő volt a harmadik, még szökésben lévő brüsszeli repülőtéri merénylő is, akinek menekülési útvonalát köztéri kamerák alapján a napok­ban modellezték a hatóságok. A sötét kalapot és világos felöltőt viselő reptéri terrorkommandó tagja a reptérről Brüsszel Schaer- beek nevű negyedébe ment, a fér­fi mintegy 10 km-t sétált, majd nyoma veszett. Brüsszel felfüg­gesztette a párizsi terrortámadá­sokban kulcsszerepet játszó Sa­lah Abdeslam kiadását Francia- országnak, de a kiadás elvét nem kérdőjelezte meg - közölte Jean- Jacques Urvoas francia igazság­ügyi miniszter. Salah Abdeslam ellen Belgiumban is eljárás fo­lyik, az késlelteti a kiadását. A belga hatóságok tegnap több em­bert őrizetbe vettek a brüsszeli merényletek kapcsán. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents