Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-09 / 82. szám, szombat
2 i KÖZÉLET 2016. április 9.1 www.ujszo.com Három év után újra lehet biztos Miután 2013-ban A. Nagy László lemondott, nem neveztek ki új kisebbségi kormánybiztost mostanáig Ami biztos: Igor Federič lesz a kisebbségi biztos főnöke (Fotó Tomáš Benedikovič) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Három évig betöltetlen volt a kisebbségi kormánybiztos pozíciója, most a Híd Bukoszky László történészt jelölheti a posztra. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szerint ki kellene terjeszteni a biztosi hatásköröket. Megakadt a vasúti táblák ügye, a kisebbségi nyelvű szakterminológia támogatása, nem történt előrelépés a kisebbségi nyelvű hivatalos dokumentumok előkészítése terén, a kisebbségi bizottság szavazati rendjét a kis létszámú kisebbségek javára módosították, csökkent a kisebbségi kulturális támogatások összege, és szakmaiatlanság vádja merült fel egyes bizottságok kapcsán - röviden ez a kisebbségi kormánybiztosi hivatal elmúlt három évi tevékenységének a mérlege. A hivatal, amelynek vezetésével egy, a kisebbségi ügyekben teljesen járatlan hivatalnokot, Mária Jedličkovát bízták meg, foként a kulturális támogatások pályázati folyamatára összpontosított - ezt a korábbi évekhez képest sikerült is felgyorsítaniuk, ugyanakkor lapunk például ^rra figyelmeztetett, a magyar írott kultúra szakmai bizottságának összetételének szakmaisága kapcsán komoly kételyek merültek fel (egyetlen irodalmár sem került a bizottságba). Törtónászből biztos A korábban felmerült hírekkel ellentétben a kisebbségi biztos hivatalát nem fogják összevonni a romaügyi biztoséval, így az továbbra is a kormányhivatal alatt működhet. Bu- kovszky László, akit értesüléseink szerint a Híd a posztra jelölhet, a Radičová-kormány idején a Rudolf Chmel (Híd) miniszterelnökhelyettes vezette kisebbségi főosztály jogi osztályát vezette, később pedig az A. Nagy László (Híd) vezette kormánybiztosi hivatal kisebbségpolitikai osztálya élén állt. Bukovsz- ky végzettségét tekintve történész, korábban a prágai Totalitárius Rendszerek Kutatóintézetében dolgozott, az utóbbi időszakban pedig a Híd ombudsmanjaként és a Nemzeti Emlékezet Intézetének (UPN) felügyelőtanácsának tagjaként tevékenykedett. A kormány szerdán dönthet az új kormánybiztos kinevezéséről, aki minden bizonnyal a kormányhivatal vezetője, a Smer által jelölt Igor Federič alá fog tartozni (eddig minden Smer vezette kormány idején Federič vezette a kormányhivatalt). A Kerekasztal közbeszól A Szlovákiai Magyarok Kerékasztala tegnap kiadott közleményében arra hívja fel a figyelmet, a kisebbségi kormánybiztos hatáskörét ki kellene terjeszteni. „Politikusaink fontos feladata, hogy kibővítsék a kisebbségekért felelős kormánybiztosi hivatal hatásköreit, különösen annak fényében, hogy minden nyolcadik állampolgár valamely nemzeti kisebbséghez tartozik - írja a Kerékasztal a közleményben, amelyek az államfőhöz, a kormányfőhöz, a politikai pártokhoz és a parlamenti képviselőkhöz juttatott el. - Míg 2012 előtt miniszterelnök-helyettesi szinten kezelték a kisebbségeket érintő ügyeket, a hivatal az állományát és hatásköreit tekintve sem tudja ellátni a feladatát - az emberi jogok és a nemzetiségek érdekeinek védelmét, a minisztériumokkal való konzultációt és egyeztetést, vagy felügyelni a hatályos előírások betartását. A feladatok ellátáshoz szükséges egy megfelelő anyagi és szakmai háttérrel rendelkező, kompetens állami szerv, amely a törvényalkotási folyamat megkerülhetetlen része.” Titkos akcióterv A Kerekasztal szerint e megerősített testület működésének egyik fő kiindulópontja lehet az a kisebbségi akcióterv, amelyet a kormánybiztosi hivatal munkatársai és a kisebbségek szakértői 2015 folyamán dolgoztak ki. „Az akciótervben foglalt célkitűzéseket minél konkrétabban meg kell valósítani, hozzájuk feladatokat rendelni, s azt kormány- szinten is elfogadni. Mint arra az akcióterv is rámutat) Szlovákiának szüksége van egy átfogó törvényre a nemzeti kisebbségekről. Példátlan, hogy ennek a törvénynek az elfogadása az ország fennállása óta késik, holott minden szomszédos állam garantálja kisebbségei státuszát” - írja a Kerekasztal. A kisebbségi akcióterv egyelőre nem nyilvános, az egyes tárcák számára nem származnak belőle konkrét, dátumokhoz kötött feladatok. (szalzo) Építi hivatalát Ravasz Alig négy órát dolgozunk egy nagybevásárlásért LAJOS P. JÁNOS A romákat nem tartjuk a társadalom teljes értékű tagjainak, vélik egyes szakemberek. Ravasz Ábel (Híd), az új romaügyi kormánybiztos csapatában több roma szakember is lesz. Pozsony. Ravasz Ábel, a szerdán kinevezett romaügyi biztos három fontos terület ellenőrzésével kezdi a munkáját. „Már fúrnak a nemzeti programok, amelyek a legnagyobb pénzcsomaggal járnak a következő időszakban a hivatal és egyben a roma közösségek számára is. Három nagyobb program van, át kell nézni, hogy miért nem fúrnak még, és ezeket hogyan lehetne jobban csinálni - mondta lapunknak a napokban kinevezett biztos. - Ilyen volumenű uniós segítséget, mint amekkorát ebben az időszakban kapunk, ezeken a programokon keresztül az ország a jövőben már nem fog kapni.” A másik fontos témának tartja a bizalom helyreállítását a biztosi hivatal és a minisztériumok között. „A kormánybiztos pozíciója részben konzultatív pozíció, ami azt jelenti, hogy a működése akkor lehet sikeres, ha a minisztériumok is támogatják, és jó az együttműködés - véli Ravasz. - Áz elmúlt időszakban esd nem sikerült elérni, remélem, most jobban fog működni.” A harmadik feladatnak a hivatal működésének áttekintését, a felesleges bürokrácia megszüntetését tartja. „Egy kis türelemre szükségem lesz” - mondta a biztos. Gyors változást, eredményeket nem ígér a romapolitikában. „Nem vagyok a nagy szavak embere, különösen ebben a témában, de azt gondolom, hogy tartós, becsületes munkával, a rendelkezésre álló erőforrások kihasználásával sok mindent meg tudunk csinálni” - állítja Ravasz. Gyorsan megvalósíthatónak tartja közösségi központok és óvodák felépítését a roma telepeken vagy azok közelében. „Rendezni tudjuk majd az illegális telepek vagy legalábbis azok egy részének tulajdonviszonyait, bővíteni tudjuk az asszisztensi hálózatot, olyan lépéseket tehetünk, amelyek segítenek a helyzet javításában - sorolta a biztos. - Ha ezeket egymással párhuzamosan végezzük és ezek kapcsolódni tudnak, akkor az összhatás erős lehet. De nem akarok olyan változást ígérni, amit nem tudok megvalósítani. Annyit tudok ígérni, hogy jobb állapotban adjuk majd át ezt a területet, mint amilyenben most van, jobb kezelési módszert dolgozunk ki a mostaninál.” Most építi csapatát, amelyben több roma származású szakember is szerepet kap. Az egyik Vavrek István, Rimaszécs polgármestere, aki több roma projektben is részt vett Ravasszal. Nem tartjuk a romákat a társadalom teljes értékű tagjainak, ezért nem sikerül megoldani a romaproblémát, állítja Elena Gallová Kriglerová, az Etnikai és Kulturális Kutatóközpont (CVEK) munkatársa. „Nincs elég szavuk a társadalomban, keveset beszélünk a problémákról, amelyek helyi szinten mindkét oldalon keletkeznek” - magyarázta Kriglerová a SITA hírügynökségnek. Ezt a hiányzó párbeszédet erősítheti az elemző szerint a nemzetközi roma nap is. „A nemzetközi roma nap szimbolikus ünnep, amely azért is fontos, mert Szlovákiában nemcsak szlovákok, hanem más népcsoportok is élnek, és a romák is a társadalom részét képezik” - véli a CVEK elemzője. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az árak stagnálásának és az átlagbér enyhe növekedésének köszönhetően a lakosság egyre többet engedhet meg magának a fizetéséből - derül ki a Postabank legújabb elemzéséből, amelyben a pénzintézet szakemberei arra keresték a választ, hogy az átlagbért keresőnek mennyit kell dolgoznia egy-egy termék megvásárlásához. A Postabank elemzői felmérésükben a Statisztikai Hivatal adataiból indultak ki, amelyek szerint a tavalyi bruttó havi átlagbér Szlovákiában 883 euró volt. „Egy ilyen fizetéssel rendelkező alkalmazottnak egy átlagos, 20 eurós élelmiszer-vásárláshoz tavaly 3 órát és 41 percet kellett ledolgoznia” - nyilatkozta Dominika Ond- rová, a Postabank elemzője. Ehhez persze nem árt hozzátenni, hogy a 883 eurós átlagbér enyhén torzított adat, hiszen az átlagba beszámolják az álomfizetésekkel büszkélkedő vezető beosztású alkalmazottakat is, az emberek jelentős része így ennél kevesebbet visz haza. Az élelmiszerek közül a legtöbbet, mintegy 37 percet egy kilogramm sertésoldalasért kellett dolgozniuk a szlovákiai alkalmazottaknak. Egy kilogramm fagyasztott csirke esetében ez 27, ugyanennyi kenyér és egy csomag tojás esetében 15, egy liter tej, fél liter sör, egy kilogramm burgonya és ugyanennyi liszt esetében pedig kevesebb mint 10 perc. Az ország egyes régiói között azonban jelentős eltérések vannak a fizetések szempontjából. Míg egy pozsonyi alkalmazottnak az említett 20 eurós bevásárláshoz nem egész 3 órát kellett csak dolgoznia, egy kassainak több mint 4-et. A Postabank arra is kíváncsi volt, mennyi időt kell munkában tölte- nünk, hogy az értékesebb fogyasztási cikkeket is megvásárolhassuk. Eszerint egy LCD televízióért egy hetet, a beépített fagyasztóval renHány perc munka? ► Sertésoldalas: 37 perc ► Fagyasztott csirke: 27 perc ► Kenyér: 15 perc ► Tojás: 15 perc ► Tej: 10 perc ► Burgonya: 10 perc ► Liszt: 10 perc (Egységek: 1 kg/cso mag/liter) delkező hűtő-szekrényért 8 napot, egy átlagos személyautóért pedig egy évet kell dolgoznunk. Ez azonban csak arra az esetre érvényes, ha az egész fizetésünket félretesszük, ami a többség számára elképzelhetetlen, vagyis ha egy átlagos alkalmazott például egy autóra szeretne összespórolni csak a fizetéséből, erre több évre lenne szüksége. (mi, TASR) A Matica volt vezetője tagad Pozsony. Tagadta tegnap a bíróságon Jozef Markus, a Matica slovenská (MS) nemzeti kulturális szervezet volt főnöke a vádat, mely szerint míg a szervezet élén állt, 202 ezer eurónak nyoma veszett a költségvetésből. Ha a bíróságon sikerül igazolni bűnösségét, akkor 15 éves szabadságvesztés fenyegeti; a főtárgyalás tegnap kezdődött. A rendőrség még 2014 szeptemberében gyanúsította meg idegen vagyon gondatlan kezelésének bűncselekményével Márkust, az MS jelenlegi elnöke, Marián Tkáč feljelentése alapján. Az ügy az időközben megszűnt Matica slovenská Alapítvánnyal kapcsolatos, amelyben a Matica csupán 30 százalékban részesedett. Markus 2007 decemberében átvállalta és kifizette az alapítvány 6,1 millió koronás (202 ezer euró) tartozását, a pénzt viszont már nem kapta vissza. Márkust azzal vádolják, hogy minden jogalap nélkül átvállalta egy idegen alapítvány tartozását. Markus 12 év után 2010-ben távozott a szervezet éléről. „Ártatlan vagyok. Nem tudok azonosulni azzal, hogy szándékosan kárt okoztam volna a Ma- ticának” - nyilatkozta Markus. Azzal védekezik, hogy a tartozás kifizetését az MS vezetése és tagjai is jóváhagyták. „Ha nem fizettük volna ki ezt az adóságot, akkor idővel maga a Matica is komoly gondokba kerülhetett volna” - állítja Markus. A tegnapi tárgyalást végül három óra után a 72 éves fővádlott rossz egészségi állapota miatt elnapolták, az ülést május 26-án folytatják. (dem, SITA)
