Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-09 / 82. szám, szombat

www.ujszo.com I 2016. április 9. KOZELET I 3 Uniós titkosszolgálat alakulhat Boris Zala (Smer) kritizálni merte pártját (Tomáš Benedikovifi felvétele) LAJOS P. JÁNOS Brüsszel. Átírhatják az aktu­ális események a terveket, a nagy-britanniai referendum, a menekültválság elnyomhatják a Szlovákia uniós elnök­ségének hivatalos prioritásait. A külügyminisztérium által készített elképzelést a smeres Boris Zala EU-képviselő is soványnak tartja. Szlovákia július elsején veszi át fél évre az Európai Unió elnöki posztját. Ez a pozíció lehetőséget ad arra, hogy ebben az időszakban az ország az ed­diginél sokkal nagyobb hatással le­gyen az uniós politikára. A hivatalos prioritásokat - energiai unió, kör­nyezetvédelem, foglalkoztatás stb. — azonban várhatóan felülírják az ak­tuális események. A legfontosabb kérdés, hogy milyen eredménnyel zárul a nagy-britanniai népszavazás június 23-án: marad vagy kilép az unióból az egyik meghatározó tag­állam. Szintén nagy jelentőségű a menekültkérdés, amely biztosan nem oldódik meg megnyugtatóan nyárig. „Nagyon fontos az elnökség alapos előkészítése, fontosak a pri­orirtások, de az egész programot módosíthatják az aktuális esemé­nyek” - magyarázta lapunk kérdé­sére Maroš Ševčovič EU-biztos. Fico és a menekültek Nem segíti, de várhatóan nem is nehezíti meg az elnökség levezetését az, hogy Szlovákia a kötelező kvóták miatt beperelte az uniót, de a követ­kező időszakban ezt a témát Robert Fico miniszterelnöknek nem volna szabad hangsúlyoznia. Az uniós tisztségviselők nem szívesen nyilat­koznak erről a kérdésről. „Az uniós elnökség a legrosszabb időszak a sa­ját nemzeti érdekek megvalósítására, ha az ország szeretné, hogy az általa meghatározott prioritások megvaló­suljanak — ezt már Juraj Nociar, Ševčovič kabinetvezetője válaszolta lapunk kérdésére. - Az elnökség si­kerét azzal mérik, hogy mennyi té­mát tudnak sikeresen lezárni, ehhez pedig konszenzust kell keresni az or­szágok között. A per egy tagállam egyéni ügye, nem függ össze köz­vetlenül az elnökséggel.” Háttérbe­szélgetésen azonban többen is el­mondták, nem látják értelmét a per­nek, amelynek megnyerésére Szlo­vákiának nagyon kicsi az esélye. Nem jó a program A tisztségviselőknél határozot­tabb véleményt mondanak az euró­pai parlamenti képviselők. Nagy Jó­zsef (Híd) szerint a miniszterelnök­nek vissza kell fognia magát. „Fico nem folytathatja ezt a menekültel­lenes retorikát” - véli a képviselő. Még Boris Zala smeres EP-képviselő is bírálta a Smer választási kampá­nyának menekültellenes élét, de az uniós elnökség prioritásait felvázoló dokumentummal sincs megeléged­ve. „Nem elég ambiciózus, hiányzik a külpolitikai személet, nem jó, hi­vatalnokprogram” — mondott véle­ményt Zala az uniós elnökség témáit összefoglaló dokumentumról. Uniós titkosszolgálat Több szlovákiai EP-képviselő is a szorosabb integrációtól várja a megoldást a menekültválság keze­lésére és a terrorizmus felszámolá­sára, amit szerintük a szlovák el­nökségnek prioritásaként kellene rögzíteni. „Az európai biztonság- politika jelenleg a tagállamok jó­indulatán, együttműködési készsé­gén múlik, de sajnos egyre nehe­zebben tudnak közös nevezőre jut­ni más, mint gazdasági témákban” - mondta lapunknak Nagy József (Híd), EP-képviselő. Nagy a pári­zsi és a brüsszeli terrortámadások után lát esélyt a szorosabb együtt­működésre, akár közös, uniós tit­kosszolgálat létrehozására is. „Egy olyan térségben, ahol nincsenek belső határok, egyre határozottab­ban megmutatkozik, hogy szükség van egy közös szervezetre, amely összegyűjti az információkat, és operatívan, ráadásul időben tudja is használni azokat” - magyarázta Nagy. Szerinte a jelenlegi rendszer nem működik. „Kérésre, nagy ne­hezen ugyan átadják egymásnak az információt az egyes államok rendőrségei, titkosszolgálatai, de ez nem elég, az információhoz való hozzáférésnek automatikusnak kellene lennie” - véli Nagy, aki szerint erre nem csak a menekült­válság miatt van szükség. „Több százezer jogerősen elítélt ember él szabadon egy másik uniós tagál­lamban csak azért, mert a helyi rendőrség nem tudja, hogy börtön­ben kellene ülniük” - indokolta ál­láspontját Nagy. Szerinte a követ­kező hónapokban van esély egy kö­zös szervezet alapjainak a leraká­sára, akár már a szlovák elnökség időszakában. Árad a reklám ÖSSZEFOGLALÓ Tavaly csaknem az ötödével nőtt a reklámpiac, amire nyolc éve nem volt példa. Pozsony. Szlovákiában a cégek tavaly 1,27 milliárd eurót költöttek reklámokra, 18,3 százalékkal töb­bet, mint egy évvel korábban - derül ki a TNS Slovakia piackutató társa­ság legújabb felméréséből, amely szerint ilyen dinamikus növekedésre a gazdasági válság kirobbanása, 2008 óta nem volt példa. A képet né­mileg árnyalja, hogy a piackutató társaság az internetes reklámokat ezúttal nem vizsgálta, márpedig ezek egyre nagyobb szerepet kapnak. A most közzétett elemzés szerint a cégek a legtöbb pénzt a televíziós reklámokra költik. Tavaly ez megha­ladta a 935 millió eurót, vagyis csak­nem a negyedével nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Manapság így a reklámbevételek több mint háromne­gyedét a tévétársaságók fölözik le, miközben a nyomtatott sajtónak nem egész 14, a rádióknak pedig 6,5 szá­zalékjut. Ennek megfelelőn tavaly a tévék reklámideje csaknem az ötö­dével nőtt. Míg 2014-ben együttvéve nagyjából 6 ezer órányi reklámot su­gároztak, az elmúlt évben ez már meghaladta a 7,2 ezret. Ha ezt a rek­lámmennyiséget egy tévécsatornán adnák le, akkor 302 napig a nap 24 órájában csak reklámot sugározná­nak. A nyomtatott sajtóban megjele­nő hirdetések mennyisége ezzel szemben tavaly 3 százalékkal csök­kent. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg 2014-ben több mint 49 ezer újságoldalnyi hirdetés jelent meg a lapokban, tavaly már „csak” valami­vel több mint 47 ezer. A legtöbb pénzt, több mint 146 millió eurót 2015-ben is a pénzinté­zetek, vagyis a bankok, a lakás­takarékpénztárak és a gyorshitelezők költötték reklámra. Több mint száz­millió eurót fordítottak erre azonban a mobilszolgáltatók, és ettől csak ke­véssé maradtak el az üzletláncok, va­lamint a gyógyszer- és autógyártók. A legnagyobb céges megrendelők listáján azonban az első helyeken nem a pénzintézetek szerepelnek. Szlová­kiában tavaly a legtöbb pénzt a Slo­vák Telekom távközlési társaság köl­tötte reklámra, amit az Orange mo­bilszolgáltató, a Lidi üzletlánc és egy újabb mobilcég, az 02 Slovakia kö­vet. A leglátványosabb növekedést azonban a lista nyolcadik helyén ta­lálható Kaufland üzletlánc érte el. A tavalyi reklámkiadásai 17,7 millió eurót tettek ki, ami szinte hihetetlen, 2887 százalékos éves növekedésnek számít. (mi) A legnagyobb megrendelők Megrendelő 2015 Éves változás 1. Slovák Telekom 45 850 570 € +6% 2. Orange 42 456 903 € +4% 3. Lidi 312445086 +1596 4.02 Slovakia 281606686 +3% 5. Unilever 240756316 ■7% 6. Szlovák Takarékpénztár 194120296 +13% 7. Prima banka 191587586 +30% 8. Kaufland 177711316 +2887% 9. Henkel 170329956 •19% 10. Tesco 154523476 +5% • Forrás: TNS Slovakia Reklámidő és reklámfelület Médiatípus 2015 2014 Vál­tozás Televízió 7255 óra 6087 óra +19% Rádió 1797 óra 1361 óra +32% Nyomtatott sajtó 47148 oldal 49 043 oldal •3% • Forrás: TNS Slovakia Az SNS jelöli a titkosszolgálat r • r*rr r . uj ionokét Pozsony. Anton Šafárik lehet a Szlovák Információs Szolgá­lat (SIS) új vezetője. A koalíci­ós megállapodás értelmében a SIS első emberét a Szlovák Nemzeti Párt jelölheti. A Smer ezzel a poszttal tudta eltántorí­tani Andrej Danko pártelnököt attól, hogy ragaszkodjon a bel­ügyminisztériumhoz, melyet így továbbra is Robert Kalinák (Smer) vezethet. Šafárik a 2012- től hivatalban levő Ján Valkót váltja majd, ha a kormány is rá­bólint a személycserére. Előtte azonban még át kell esnie a biz­tonsági átvilágításon. Anton Šafárik 2011 és 2014 között a máltai lovagrend hazai szerve­zetének elnöke volt. A rend ön­kéntesei támogatják és gondos­kodnak a szegényekről, a bete­gekről, az elesett és idős embe­rekről. Változás várható a Katonai Hírszerzés (VS) élén is. A tárca élére a nemzetiek Peter Gajdošt ültették, aki már meg állapodott a VS jelenlegi vezetőjével, Ľubomír Skruhával, hogy tá­vozik a posztról. A Katonai Hírszerzés élére a legerősebb kormánypárt jelölhet vezetőt. A Smer a SITA hírügynökség ér­tesülése szerint Ján Balciar dandártábornokot látná szíve­sen az igazgatói székben. Bal­ciar évekig dolgozott a rendőr­ség kötelékében, különböző osztályon számos pozíciót töl­tött be. Miután távozott a testü­lettől, belépett a katonasághoz. Több éve dolgozik a hírszer­zésnél. Ľubomír Skruhát az ellenzék azzal vádolta meg, hogy az első Fico-kormány idején sikkasz­tott a VS-től. (SITA, ie) RÖVIDEN Kotlebáóknak Kiska egy senki Pozsony. Kiska egy senki szá­munkra - így reagált Rastislav Schlosár, a Mi Szlovákiánk Nép­párt (ĽSNS) parlamenti képvise­lője az államfő kijelentésére, mely szerint Marian Kotleba fasiszta. Schlosár szerint az államfő meg­veti az ország legfelsőbb törvény­hozó szervét, a parlamentet, hiszen nem vett részt annak alakuló ülé­sén. „Ezért nem fogjuk kommen­tálni a ránk vonatkozó kijelentése­it. Kiska úr számunkra egy senki” -zárta Schlosár. Andrej Kiska ál­lamfő csütörtökön, korponai (Krupina) látogatása során arról beszélt, ki kell mondani, hogy a Mi Szlovákiánk Néppárt vezetője, Matián Kotleba fasiszta. (SITA, ie) A Sieť ismét a parlamenten kívül Pozsony. 28,8%-kal a Smer nyerné a választásokat - derül ki az AKO ügynökség felméréséből. Második az SaS 16,2%-kal, harmadik az SNS 13,7%-kal, a negyedik helyen pedig Kotleba pártja végzett 10,9%-kal. Őket 6,9%-kal az OĽaNO-NOVA követi, hatodik a Híd 6,5%kal, Boris Kollár Sme ro­dina mozgalma pedig 5,4 száza­lékkal éppen csak átlépné a parla­menti küszöböt. A parlamenten kí­vül rekedne a KDH (4,4%), az MKP (3,8%) és a Sieť (1,8%) is. (ie) Az oktatásügyről tárgyalt Bugár Pozsony. A kormányprogram oktatásügyre vonatkozó részéről egyeztetett Bugár Béla (Híd) és Pavel Ondek, az Oktatási és Tu­dományos Dolgozók Szakszerve­zetének (OZPSaV) elnöke. A ko­alíciós partnereket a szakszervezet kereste meg. A találkozón Bugár az oktatásügy hosszú távú kon­cepciójának fontossága mellett érvelt, és elismerte, hogy több pénzt kell fordítani az oktatás­ügyre. Ondek szerint ha az OZPŠaV deklarációja nem kerül be a kormányprogramba, készek sztrájkba lépni. (SITA, ie) Zsarolással gyanúsított rendőrök Pozsony. Zsarolás gyanúja miatt tartóztatott le két rendőrt a Nem­zeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA), ha bűnösnek találják őket, 10-től 15 évig tartó börtön- büntetésre ítélhetik a rend őreit. Az eset 2008-ban történt, amikor a két rendőr egymillió koronát kért egy férfitól azt állítva, tudják, hogy bűncselekményt követett el, és ha nem fizeti ki az összeget, le­tartóztatják. A két rendőrt előzetes letartóztatásba helyezték. (TASR, ie) Leváltotta az igazgatát Brecely Pozsony. Leváltotta tegnap a Nemzeti Autópálya-kezelő Társa­ság vezérigazgatóját, Milan Gajdošt Roman Brecely közleke­dési miniszter (Sieť). Brecely .azzal indokolta Gajdoš menesztését, hogy a miniszter funkcióba lépése után egy nappal aláírt egy 23,3 millió eurós szerződést a pozsony- sárfői (Blatné) autópálya­kereszteződés megépítéséről. „Egy ilyen szerződés megkötése az új miniszter belépése után egy nappal, annak tájékoztatása nélkül, embe­rileg és menedzserileg is elfogad­hatatlan” - közölte Brecely. (SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents