Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-07 / 80. szám, csütörtök
8 VÉLEMÉNY 2016. április 7. | www.ujszo.com Az ÚJ SZÓ ajánlja Ez a könyv alapműve lehet mindenkinek, aki gyümölcsfákat, gyümölcsbokrokat ültet a kertjébe. A metszéssel kialakíthatjuk a gyümölcsfák koronaformáját, szabályozhatjuk a termés mennyiségét, sőt az időben és szakszerűen végzett metszéssel meg is védhetjük a kórokozók és a kártevők egy részétől. Szemléltető rajzok és képek egészítik ki a tömör, lényegre törő, világos és jól követhető ismeretanyagot, ami a szerző nagy szakmai és oktatói tapasztalatát, évtizedes metszési gyakorlatát tükrözi. Gyümölcsfélék és a szőlő kiskerti védelme SEGÍTSÉG, MEGTÁMADTAK! Gyümölcsfélék és a szőlő kiskerti védelme A családi ház kertjében álló néhány gyümölcsfát, ribiszkevagy málnabokrot, a szőlőlugast is ugyanúgy veszélyezteti a lisztharmat, a varasodás, a monília, eláraszthatja a levéltetvek, a molyok tömege, mint egy nagyobb ültetvényt. Védekezni szükséges ellenük, ha egészséges gyümölcsöt, szőlőt szeretnénk fogyasztani. A szerző közérthetően, lényegre törően, világosan és röviden írja le a betegségek, kártevők okozta tüneteket, a védekezési lehetőségek közül a mechanikai, agrotechnikai módszereket, majd a kémiai védekezési eljárásokat, a beszerezhető növényvédő szereket. A leírás mellett a színes fotók segítik az olvasót a pontos diagnózis felállításában. Gyümölcstermesztési ismeretek A19 gyümölcsfaj fajtaleírása útbaigazítja az olvasókat, hogy a gyümölcstelepítésre szánt területet milyen gyümölcsfajjal, fajtával telepítsék be. Nemcsak az almatermésűek, a csonthéjasok, a héjas gyümölcsűek, a bogyósgyümölcsűek fajtáit ismerhetik meg, hanem olyan különlegesnek számító gyümölcstermő növényeket is, mint a fekete bodza vagy a homoktövis. Az ismeretek a jelentős gyümölcsfajok termesztési sajátosságaira hívják fel a figyelmet az általános ismereteken túl a konkrét szakmai fogásokon keresztül a termesztéssel kapcsolatos legfontosabb jogi előírásokig. A szöveg fogalmazása tömör, lényegre törő, aminek jobb érthetőségét a nagyon gazdag ábraanyag is fokozza. Rendelje meg nálunk! Az ajánlat 2016. április 10-ig tart. ...................................................................................-...........................................................X-’ M EGRENDELŐLAP Gyümölcsmetszési alapismeretek Ára: 10,50 C+postaköltség darab Gyümölcsfélék és a szőlő kiskerti védelme Ára: 14,50 € + postakölség ( ) Gyümölcstermesztési ismeretek Ára: 21,50 € +postaköltség ( ) A kiadványok egyenként is megrendelhetők! Keresztnév: Vezetéknév: 1 Utca, házszám: Település: Postai irányítószám: \ Telefonszám: '<• -í:' - ' - ' \ I E-mail: ) Dátum: Aláírás: A megrendelő beleegyezik, hogy a Petit Press Kiadó a megrendelőlapon feltüntetett személyes adatokat postai/telefonos kommunikációs célokra használja fel. A személyes adatok helyességét a megrendelő aláíráséval igazolja. A kitöltött és aláirt megrendelőt küldje az alábbi címre: Redakda Új Szó Szerkesztőség, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.; E-mail: marketingaujszo.com; Tájékoztatás: 02/59 233 266 Panama-hisztéria JARÁBIK BALÁZS Globális a botrány, nagy és hangos. Tizenegymillió irat, negyven ország, száznegyvenhárom politikus érintett, egyelőre. Náziink, mint a moziban és offsérozunk. Van is miért. Óvatos becslések (London School of Economics) szerint is 7,6 ezer milliárd dollár lehet az offshore-ban tartott pénzt, a világ pénzügyi vagyonának 8 százaléka. Mások ennél sokkal tovább mennek: a Tax Jus- tice Network becslése szerint akár 21-32 ezer milliárd dollár is lehet a 81 különböző adóparadicsomban. Az offshore az adóelkerülés szinonimája (pedig nem kizárólag az), és a nemzeti adóhatóságok vajmi keveset tudnak ellene tenni. Márpedig az államoknak lassan a lét a tét: a gazdagok részben az adóparadicsomoknak köszönhetően nem fizetnek adót, s a helyben adózó, bérből (egyre rosszabbul) élőkre hárul az állam fenntartásának költsége. A birodalom visszavág: az OECD berlini keretegyezménye elősegíti az adóparadicsomokban elrejtett vagyonok beazonosítását és fehérítését. Ám ez csak 2018-ban lép életbe és az offshore-oknak helyet adó államok egy jó része nincs az aláírók között. Majd most, talán. Ahhoz azonban kell az efféle hangulatkeltés. Mint a Fidesz offshore-lovagos kampánya Magyarországon. Hasonló a helyzet az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) által publikált panamai anyagokkal is. Annyi biztos, hogy a főleg aktivista (nevezhetjük őket a szabadságot mindennél fontosabbnak tartó hipszterközösségnek is) újságírók által világgá kürtőit Panama-projekttel jól megy a hangulatkeltés. Ám alaposabban megnézve az anyagokat a szelektív válogatás gyanúja is felmerülhet. Vegyünk három példát. A legnagyobb botrány a legkisebb érintett országban, Izlandon van. Az átláthatóság és a bankok, illetve a velük összefonódott politikusok elleni utálat meglehetősen nagy ott, amióta az ország csődbe ment a gazdasági válság idején. Ám az izlandi miniszter- elnök nem követett el jogsértést, nem keresett pénzt offshore-ban, „csupán” nem hozta nyilvánosságra magát a tényt. Viszont éppen ő az, aki kemény kézzel kitisztította a bankrendszert és próbálja megadóztatni a spekulatív befektetési alapok (hedge fund) tulajdonában levő három bankot, amely a globális gazdasági válság alatt csődbe ment. Petro Porosenko panamai számláján mindössze háromezer dollár van (a számlanyitás összege), és semmiféle tranzakcióra nem használták. Ukrajnában hatalmas vita zajlik arról, hogy az ukrán elnök elkövetett-e bármilyen törvénysértést, és vita van a média etikai felelősségéről is. A helyi oknyomozó hipszterek ugyanis nem jogászokat, hanem háborús veteránokat kérdeztek a donbaszi háború alatt nyitott számláról. Vlagyimir Putyin orosz elnök, a nyugati média ügyeletes mumusa lett a panamai iratok főszereplője. Annak ellenére, hogy neve egyszer sem szerepel az iratokban. Le- onyid Bersidszkij, a Bloom- berg Berlinben élő kommentátora, Putyin miatt menekült el külföldre. Szerinte inkább az a szenzáció, hogy több száz újságíró semmilyen közvetlen bizonyítékot nem talált Putyin és szűk családja ellen. Ettől még (és pontosabban ezért is) Oroszország egy új feudális állam, ahol az ország vezetőjének nincs szüksége pénzre - amíg hatalmon van. Éppen ez a putyinozás terelheti el a figyelmet a valódi problémáról. Á legtöbb pénzt ugyanis nyugati multinacionális cégek tartják az adóparadicsomokban, amelyek a legnagyobb profitot húzták a globalizációból. Könnyebb harmadik világbeli diktátorokat és geopolitikai ellenfeleket büntetni, mint a kapitalizmus reformjára, illetve az alapvetően hibás, a banki funkciókat szét nem választó regulációra koncentrálni. Váijuk a további leleplezéseket. Annak reményében, hogy a panamai iratok a legnagyobb panamákról is lerántják a leplet. (Képarchívum) Panama fütyül az imázsra A panamaiak soha nem zavartatták magukat országuk kétes híre miatt. Tréfálkozva azzal hárítják el a vádat, hogy ha ők szélhámosok, akkor csak a gazdag országokat utánozzák. Ugyanígy hárítják el a felelősséget az új offshore- botrányban. Ramón Fonseca, az ügyvédi iroda társalapítója azt mondta, miután hazája offshore pénzügyi szolgáltató óriássá nőtte ki magát, a fejlett országok közül több megirigyelte Panama sikerét. „Igazságtalan, amit most velünk csinálnak. Ha amerikai cég volnánk, senkit nem érdekelne az egész” -jelentette ki. Panama akkor betonozta be magát a pénzmosoda státusba, amikor Manuel Noriega tábornok-diktátor az 1980-as években tárt karokkal fogadta a kolumbiai drogkartelleket. Az ország azóta is vonzza mind az illegális, mind a legális pénzeket, mert pénzügyi rendszere erősen függ az amerikai dollártól, és földrajzilag központi helyet foglal el a kontinensen. Az ország már egy évtizede évi átlagban kiugróan nagy, 8,5 százalékos gazdasági növekedést ér el, és ezt a készpénzáradatnak köszönheti. Fővárosát Latin- Amerika Duhajának nevezik. Az adóparadicsomokkal foglalkozó, 2014-ben megjelent Global Shell Games című könyv szerzői kísérletképpen kezdeményezték nagyon sok cég megalapítását a világ több országában úgy, hogy csupán e-mail-kapcsolatban léptek 3700, cégalapítással foglalkozó vállalkozással. Különböző ügyfeleknek adták ki magukat, esetenként drogkereskedőknek vagy terroristáknak. Az eredmény megdöbbentő volt: minden ország rosszul teljesített. A panamai cégalapító vállalkozások csak 29 százalékban feleltek meg a cégalapítás minimális követelményeinek, például a vállalkozás tulajdonosának azonosításában. Viszont az amerikai cégalapítók az esetek 25 százalékában feleltek meg a minimumnak. (MTI)
