Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-07 / 80. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2016. április 7. KULTÚRA 9 Az agávé virága Mokos Attila emlékezetes alakítást nyújt Ondrej Su-laj filmjében A gazdag építész unatkozó feleségét, Nad'át alakító Katarína Šafaríková mindvégig elegáns, titokzatos és lehengerlőén nőies (Fotók: Continental film) A Nad'át magába bolondító tanító (Marek Geišberg) TALLÓSIBÉLA Ondrej Šulaj forgatókönyvíró, tanár, dramaturg először mutatkozik be mozifilm- rendezőként: Ladislav Ballek Akácok című regényének egyik részéből, az agávérél széléből forgatta első nagyjátékfilmjét. Az Agávé egy szerelem fellobbanásának körülményeit mutatja be - nagy ívű történt nélkül, hangulatokra, helyzetekre, dialógusokra építve. Ballek ezt a sztoriját is Dél- Szlovákiába helyezi. 1947 forró nyarán a kisváros kastélyába, ahol Schubert is több hónapot töltött, be­költözik Tomáš Hampl (Milan Kňažko) építész. A gazdag idős férfi szépséges fiatal feleségével, Nad’á- val (Katarína Šafaríková) érkezik. Csakhamar beilleszkednek a város­ka előkelő társaságába. Egymáshoz gyors snittekkel, lazán kapcsolódó epizódokban ismerkedünk meg szép sorjában a városka előkelőségeivel. A mindenkit megértő és mindenki­nek jó tanáccsal szolgáló Varga dok­torral (Milan Lasica). A sose józan, az igazságot mindig kimondó, kicsit félnótásnak tűnő gyógyszerésszel (Mokos Attila). A helyi tanítóval, Daniel Orešanskýval (Marek Geiš­berg), aki nagy hangsúlyt fektet a testnevelésre, maga is rendszeresen fut a kastély körüli parkban. Szemet vet Nad’ára, aki imádja Schubert ze­néjét, mindennapi elfoglaltsága kö­zé tartozik a lovaglás és az autózga- tás. Első találkozásuktól kezdve a film már csak azt mutatja, hogyan rendezi el magában Nad’a, hogy két férfit szeret egyszerre. Egyben azt is kibontja, hogy a két férfi minként fo­gadja a helyzetet. Azt, hogy osztoz­niuk kell a nőn. Megismerünk egy szenvedélyes kertészt is, aki üvegházában évek óta dédelget egy agávét. E növény egész életében csak egyszer virágzik. A filmbéli éppen ezen az utolsó szabad nyáron bontja ki a szirmait - jelezve, hogy a nagy szerelem is ilyen, évekig bujkál, aztán egyszer csak fellobban. Aztán el is lobban, ahogy az agávé vegetatív teste is elpusztul a virágzás után. Ez az elvirágzás 1947 szeszé­lyes, buja nyarán azt is sejteti, amit az alsóbb osztályok képviselője, a mo­zigépész hirdet, amikor egy várható forradalomról beszél, és levetíti a Csapajévről szóló szovjet filmet. Nem rossz az Agávé, de kevés, amit mutat: inkább csak színpadi jelene­tekként rakja be a szereplők között feszülő helyzeteket szép környezet­be, pompás belső terekbe - ezeket lenyűgöző, sejtelmes felvételekkel prezentálja Tomáš Stanek operatőr. Katarína Šafaríková jól hozza az ele­gáns, titokzatos nőt - emlékezetes abban a jelenetben, amikor négykéz­láb átvonul a nagy ebédlőasztalon. És abban, amelyikben Mokos Attilával magyarul társalognak. A film legé- lőbb figuráját Mokos Attila formálja meg - az őrület határát súroló, hideg- rázós, kivételes alakítással. Indul a Budapesti Tavaszi Fesztivál Budapest. 60 helyszínen közel 150 program - koncertek, tánc, színházi, képzőművésze­ti és szabadtéri események is várják az érdeklődőket a holnap kezdődő 36. Budapesti Tavaszi Fesztiválon. A BTF programja idén is több te­matika köré szerveződik: Liszt Fe­renc tiszteletére ismét műsorra tűzik a komponista és kortársainak darab­jait, valamint a mester ihlette alkotá­sokat. A fesztivál nemzetközi kap­csolódási pontjainak erősítésére szá­mos produkció a kínai kultúrát mu­tatja be, például látható lesz Puccini Turandot című operája a Kínai Nem­zeti Opera előadásában. Emellett ko­moly nemzetközi jelenlétet biztosít a Nemzeti Színház rendezte Madách Imre Nemzetközi Színházi Találko­zó (MITEM). A BTF több programja is kapcso­lódik Bartók Béla születésének 135. évfordulójához. A nyitóhangverse­ny en a B udapesti F esztiválzenekar ad koncertet az amerikai David Robert­son vezényletével és Julian Rachlin, a litván származású virtuóz hegedű­és brácsaművész közreműködésével, aki Bartók Brácsaversenyét szólal­tatja meg. Bartók és Kodály kompo­zíciói népi hangszereken szólalnak meg, zongorakísérettel Rost Andrea operaénekes tolmácsolásában. A fesztivál Bartók Béla tiszteletére kó­rusünneppel zárul, amelyen kilenc énekkar a mester által komponált kórusművekből ad elő. A fesztivál vendége lesz mások mellett Ramón Vargas, aki Mozart Idomeneo című operája egyik fősze­repét énekli, valamint Vlagyimir Galuzin, aki Csajkovszkij Pikk dáma című operájában lép színpadra. A BTF-en fellép Sarah McKenzie ausztrál jazz-zongorista, a szaxofon­legenda Wayne Shorter, a Gadó Gá­bor International Projectben pedig a frankó-belga és a magyar jazzélet neves muzsikusai zenélnek együtt. A képzőművészet iránt érdeklő­dőket a Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású Picasso-tárlata várja. A fesztiválhoz idén először csatlakozik a Budapest Art Week, mely egy hé­ten át csaknem 60 múzeumba és ga­lériába, különleges programokra, tárlatvezetésekre hívja az érdeklő­dőket. . (MTI) Julian Rachlin litván brácsaművész lesz a nyitókoncert szólistája (Képarchívum) PENGE Firka a firkákról Az öregkori költészet más. Ha előttünk van Arany János kapcsos könyve (nincs); láthatjuk (nem), hogy az Oszikék mégiscsak más, mint a Toldi. Valami megválto­zott. Aranynál egyértelműen nem arról van szó, hogy jobb vagy rosszabb lenne (ki így, ki úgy), BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA hanem más. „Dráma, eposz, re­gény, önéletrajz helyett/ két sorra teszedföl végül mindenedet? ” (44. [Levegőt, ingyen van] - He­lyett) -jelzi a kizárólagos válto­zást Bertók László lírája is, ugyanis új kötetének számozott „költeményei” kilenc kétsoros, (al)címmel ellátott versből állnak össze. A „költeményei” idézője­leit a kilenc egység inkább na­gyobb, mint kisebb széttartása, nem pedig minősége indokolja. A kötet címe költőibben utal minderre, és talán Aranyhoz vi­szonyítva is kontextualizálja ma­gát: Firkák a szalmaszálra. (Lásd még: „ Most akkor az utolsó szal­maszál tart? / Vagyfirkáid tar fák a szalmaszálat? ” 15. [Sétatéri fák] - Szalmaszál.) A firkák té­mája pedig egyrészt az öregedés folyamata és következményei, másrészt az elmúlt életre, har­madrészt a társadalomra vetett öregedő tekintet. A formából ere­dően is kimért, szenvtelen nyelv szólal meg, de előfordul, hogy olykor ironizál, olykor kesereg, olykor pedig a kesergésen ironi­zál. Minden az elvártnak felel meg tehát, úgy gondolom, nagyon is: az öregedés folyamata nem öröm, a megelőző élet azért jobb volt, egy-két csúcsponttal (még ha ne­gatív is, de legalább történt vala­mi), a társadalom meg, főleg, ha mai magyar, olyan, amilyen, helye van a publicisztika stílusát idéző iróniának. Aforizma, bon mot, csasztuska, koan - megközelítés kérdése, mi­nek nevezzük ezeket a kétsoros egységeseket, s a legj óbbakban tényleg felcsillan valami, ami az időskori derű vagy éppen keserű irónia eredményének tekinthető: „Égbe nyúló erek, levél nélküli fák. /Akiföntről néz le, most na­gyon idelát. " (45. [És akkor az ember... ] - Téli fák), vagy: „Nemzeti vécé, nemzeti trafik, / nyomod vagy szívod, benne vagy nyakig. ” (16. [Lapot húzok] - Nemzeti). Bertók László: Firkák a szal­maszálra. Magvető, Budapest, 2015.112 oldal. Értékelés: 4/10 RÖVIDEN Múzeumi Szalon: játékról, színházról Pozsony. Ma 17 órakor a Múzeu­mi Szalon című sorozat újabb be­szélgetésére invitálja az érdeklő­dőket a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma pozsonyi székházába, a Brämer-kúriába (Žižka utca 18.). A vendég Cs. Tóth Erzsébet szín­művésznő, aki tavaly megkapta a Szlovák Irodalmi Alap életműdíját, valamint Gombos Ilona színmű­vésznő, a kassai Thália Színház 85. születésnapját ünneplő alapító és örökös tagja. Aki kérdez: Miklósi Péter publicista. A beszélgetéshez a kulisszát a múzeumban látható, 200 éves a kassai magyar színját­szás című kiállítás alkotja. (ú) Világzene nem csak Szlovákiából Pozsony. Négy nemzet népzené­szei veszik birtokukba jövő szer­dán, április 13-án a pozsonyi Ateliér Babylont a World Music nielen zo Slovenska (Világzene nem csak Szlovákiából) című es­ten. A hazai színeket a Trenki énekegyüttes képviseli, amely a Felső-Garam mente, Gömör és a Szepesség népdalkincsét mutatja be. Magyarországról a táncház­mozgalom egyik motorja, a Fonó zenekar érkezik, amelynek veze­tője a gömöri származású Agócs Gergely. Az Evridika bolgár női énektrió tagjai egy népesebb kó­rusban is énekelnek, amely az ország zenei nagykövetének szá­mít. A csengő hangú cseh Jitka Šuranská figyelemre méltó hegedűs is, repertoárján főleg morva népdalok szerepelnek, modem értelmezésben. Ezúttal a messze földön híres, a tavalyi budapesti WOMEX-en is sikere­sen szereplő szlovák Pacora Tri­óval közösen lép színpadra. íjuk) Ők az EU Irodalmi Díjának nyertesei BrUsszel. Kihirdették az Európai Unió Irodalmi Díjának idei nyerte­seit, a legkiválóbb európai első­könyves és feltörekvő szerzőket reflektorfénybe állító elismerést 12 szerző kapta meg. A díjazottak: Christophe Van Gerrewey belga, Tanja Stupar-Trifunovic bosnyák, Antonisz Georgiu cipmsi, Bjom Rasmussen dán, Paavo Matsin észt, Selja Ahava finn, Nenad Joldeski macedón, Benedict Wells német, Gast Groeber luxemburgi, Claudiu M. Florian román, Jesús Carrasco spanyol és Jasmin B. Frelih szlovén író. A díjjal ötezer euró jár, és egy fordítói program is kapcsolódik hozzá, amely lehetőséget ad a szerzőknek a nemzetközi bemutat­kozásra. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents