Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-07 / 80. szám, csütörtök
6 I KÜLFÖLD 2016. április7. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Újra éhségsztrájkol az ukrán katonanő Moszkva. Újrakezdte az ivóvizet is elutasító „száraz” éhség- sztrájkot Nagyija Szavcsenko ukrán katonanő, akit Oroszországban március végén 22 évi szabadságvesztésre ítéltek két orosz újságírónak a keletukrajnai szakadár területen történt meggyilkolása miatt - közölte tegnap Mark Fejgin, az elítélt ügyvédje. A Szavcsenko elleni ítélet kedden lépett hatályba, mivel a helikopterpilóta, aki tagadta bűnösségét és nem ismerte el az orosz bíróság illetékességét, megtiltotta ügyvédjeinek, hogy fellebbezzenek. Ügyében Kijev fogolycserét javasolt. (MTI) Külföldiek a kölni szexuális zaklatok Boriin. Szinte kivétel nélkül külföldieket, többnyire marokkói és algériai férfiakat gyanúsítanak a Kölnben szilveszter éjjel nők ellen elkövetett szexuális támadások és rablások elkövetésével az Eszak-Rajna—Veszt- fália tartományi belügyminisztérium kimutatása szerint. A kölni rendőrkapitányságon a szilveszterkor történtek feltárására létrehozott nyomozócsoport március végéig 1527 bejelentett bűncselekménnyel foglalkozott, köztük 529 szexuális bűncselekménnyel. A rendőrség március végéig 153 embert gyanúsított meg, köztük 149 nem német állampolgárt. A külföldiek többsége, 103 ember marokkói vagy algériai származású. (MTI) Líbia: lemondott az iszlamista kormány Tripoli. Lemondott a líbiai fővárosban, Tripoliban működő, nemzetközileg nem elismert iszlamista beállítottságú kormány, és átadja a hatalmat a múlt héten Tripoli egyik kikötőjébe érkezett ENSZ támogatta nemzeti egységkormánynak. A kommüniké szerint Halifa al- Hilli kormányfő, helyettesei, a kabinetminiszterek és a parlamenti képviselők is mind befejezik kormányzói tevékenységüket. Az iszlamista beállítottságú vezetés dokumentuma szerint azért hozták meg ezt a döntést, hogy elkerüljék a további vérontást és a nemzet megosztottságát. (MTI) EU: igazságosabb menekültügyet Brüsszel. Az Európai Bizottság két tervet mutatott be tegnap az uniós menekültrendszer megreformálására. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alel- nöke közölte, az egyik terv megtartaná az érvényben lévő szabályozást, ami lehetőséget biztosítana azoknak a tagoknak, amelyek nem tudnak megbirkóz-ni a rájuk nehezedő migrációs nyomással, hogy segítséget kérjenek a többitől. A másik javaslat szerint központilag, automatikusan osztanák el a menedékkérőket az uniós államok között egy állandó mechanizmus szerint. (MTI) Szavazás a boltzárról Ősszel eldőlhet, hogy Magyarországon kinyitnak-e a boltok vasárnap Nyakó István szocialista politikus az időbélyegző mellett a Nemzeti Választási Iroda épületében. A Kúria tegnap hitelesítette a kérdését. (MTI) Budapest. Megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság döntését és hitelesítette Nyakó István MSZP-s politikus vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívét tegnap a Kúria. A szocialisták kezdhetik az aláírásgyűjtést, ősszel már szavazhatnak a vasárnapi boltbezárásrél. Nyakó István kérdése így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?” Az ügy előzménye, hogy február 23-án délelőtt tömegjelenet volt a Nemzeti Választási Iroda épületénél, kigyúrt bőrfejűek akadályozták az MSZP-s politikust, végül elsőként Erdősi Lászlóné tudta leadni a kérdését, 4 másodperccel megelőzve Nyakó István MSZP-s politikust. A Kúria végzését meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben, majd a megjelenéstől számított öt napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke átadja a szervezőknek a hitelesítő záradékkal ellátott aláírásgyűjtőív- mintapéldányt. Innentől indulhat az aláírásgyűjtés, népszavazási kezdeményezést ugyanis csak erről az ívről készített másolaton lehet támogatni. A szervezőknek 120 napjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást. Ha az érvényes aláírások száma déri a 200 ezret, az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell elrendelnie a népszavazást. Ez akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a kérdésre azonos választ adott. A Fidesz persze felboríthatja a népszavazás menetrendjét, ha visszavonja a törvényt, vagy máshogy torpedózza meg a szocialista népszavazást. A közvéleménykutatások szerint ugyanis Orbánék- nak ez annyira vesztes helyzet, hogy jobban járnának, ha nem jutna el népszavazásig a dolog. Vagyis a Fidesznek nyomós okai vannak, hogy elkerülje a népszavazást. A kutatások szerint 6(U70% van a nyitvatar- tás mellett. (MTI, Index) Marad az izlandi miniszterelnök Reykjavík. A korábbi hírekkel ellentétben csak ideiglenesen félreáll, de végérvényesen nem mond le posztjáról az izlandi miniszterelnök, aki a panamai offshore cégek körüli botrány egyik érintettje. Sigmundur David Gunnlaugsson a hivatala által kedd este kiadott sajtóközlemény szerint „nem mondott le, és továbbra is a Haladó Párt elnöke akar maradni”. Eszerint Gunnlaugsson csak javasolta, hogy helyettese, Sigurdur Ingi Jóhanns- son vegye át ideiglenesen a kormányfői posztot. A Haladó Párt korábbi értesülések szerint azt közölte, hogy az izlandi kormányfő felajánlotta lemondását, miután kiderült, hogy ő és felesége a panamai dokumentumok szerint közel 4 millió dollár értékben menekített ki kötvényeket izlandi bankokból a 2008-as pénzügyi válság idején. Gunnlaugsson azzal védekezik, hogy nem követett el adócsalást. A panamai iratokban felmerült Bjami Benediktsson izlandi pénzügy- miniszter és OlofNordal belügyminiszter neve is. A pénzügyminiszter egyik szóvivője megerősítette, hogy Benediktsson harmadrészben tulajdonos egy Seychelles-szigeteki vállalatnál, amelyet egy később meghiúsult dubaji ingatlanügylet miatt hoztak létre. (MTI) Újra harcok Aleppónál Karabah: Moszkva békít A Szíriái kormányerők heves támadást indítottak a lázadók ellen Aleppé várostól délre, az iszlamista fegyveres alakulatok lelőttek egy harci gépet a város környékén. Folytatják előrenyomulásukat a szíriai lázadók az Iszlám Állam terrorista szervezet ellen a török határ mentén. Damaszkusz. A szíriai tűzszü- neti megállapodás február 27-ei életbe lépése óta a kormányerők részéről ez volt a legjelentősebb támadás az északi nagyváros környékén. A kormányhadsereg és szövetségesei Telat el-Ejsz város visszafoglalása céljából indították a támadást harci gépekkel és tüzérségi fegyverekkel. A települést néhány nappal ezelőtt foglalták el lázadók. Az egyik lázadószervezet, az alKaida terrorhálózathoz kötődő An- Nuszra Front fegyveresei kedden lelőtték a hadsereg egyik harci gépét, és élve foglyul ejtették pilótáját. Egy hónapon belül ez volt a második harci repülő, amelyet a lázadóknak sikerült lelőniük. Folytatják előrenyomulásukat a Szabad Szíriai Hadsereg zászlaja alá tartozó szíriai lázadók, a felkelők számos falut elfoglaltak az Iszlám Államtól, és megközelítették a dzsihádisták által megszállva tartott er-Ráí városát, a török határ közvetlen közelében. A lázadó erők további előrenyomulása meggyengítené az Iszlám Állam utolsó erősségét egy olyan régióban, amelyet az USA kulcsfontosságú területnék tart a dzsihádisták elleni harcban. A török területről támogatott lázadó milíciák által elfoglalt mintegy 16 falu közel két éven át az iszlamisták ellenőrzése alatt állt. (MTI) Ellentmondásos hírek érkeztek a hegyi-karabahi tűzszünet betartásáról, Azerbajdzsán szerint az örmény erők 24 éra alatt 115-ször sértették meg a fegyvernyugvást, míg a hegyi-ka rabahi védelmi tárca azt közölte, a felek tartották magukat a keddi tűzszüneti megállapodáshoz. Baku/Jerevén. Vagif Dyar- gahly, az azeri védelmi minisztérium szóvivője kijelentette: Baku szigorúan tiszteletben tartja a tűzszünetet. Azt állította, hogy az örmény haderő kedd éjszaka nagy kaliberű gépfegyverekkel és tüzérséggel lőtte az azeri állásokat a frontvonal teljes hosszában. A szóvivő egyben megtévesztő információnak nevezte az örmény sajtóban a tűzszünet azeri megsértéséről szóló beszámolókat. Hozzátette, hogy az azeri hadsereg állásainak megerősítésén munkálkodik az általa korábban felszabadított területeken. A szokatlan hevességű fegyveres konfliktus április 2-ra virradóra robbant ki Hegyi-Karabah Azerbajdzsánnal közös határán. A szembenálló felek kedden tűzszünetben állapodtak meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök arra szólította fel Azerbajdzsán és Örményország államfőjét, hogy biztosítsák a tűzszünet teljes körű betartását. Az orosz fővárosban tegnap bejelentették, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter holnap Moszkvában megbeszélést folytat a kialakult helyzetről örmény kollégájával, Edvard Nalbandján- nal. Megerősítették, hogy Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő ma Jerevánba látogat, másnap pedig felkeresi Bakut. (MTI) Hollandiában tegnap népszavazást tartottak az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ratifikálásáról. A TNS közvélemény-kutató által végzett hétvégi felmérés szerint a megkérdezettek 54%-a elutasítja a megállapodást. Három holland euroszkeptikus szervezetnek több mint 400 ezer támogató aláírás megszerzésével sikerült elérnie, hogy az országban referendumot írjanak ki a kérdésről. A nem kötelező érvényű népszavazás akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint 30%-a vesz részt rajta. (tasr/ap) Trump, Clinton: kudarc Washington. A wisconsini előválasztások a republikánus Ted Cruz texasi szenátor és a demokrata Bemie Sanders vermonti szenátor elnökjelölt-aspiráns győzelmével zárultak. Az eredmények alapján nyílttá válhatnak a republikánus és a demokrata országos elnökjelölt-állító konvenciók. A republikánus előválasztásokon Ted Cruzt a választók 50%-a támogatta, Donald Trümpot csak 33%-uk, az ohiói kormányzónak, John Ka- sichnek csupán a voksok 14%-át sikerült megszereznie. A Demokrata Párt elnökjelöltségéért folyó küzdelemben Bemie Sanders vermonti szenátor 56%-os támogatottsággal diadalmaskodott vetély- társa, Hillary Clinton fölött, akire ezúttal a választók 44%-a voksolt. A választási eredmény főleg a republikánus táborban fordíthat az elnökjelöltségért folytatott küzdelem végeredményén. Ted Cruz győzelme lassítja a milliárdos üzletember, Donald Trump menetelését az elnökjelöltségig, és előrevetíti a nyári országos konvención várható elhúzódó jelölési folyamatot. A republikánus elnökjelöltséghez 1237 delegátus szavazatára van szükség, Trump az eddigi előválasztásokon, jelölőgyüléseken 737 delegátust nyert meg, a Cruzt támogató delegátusok száma 475. Wisconsinban 42 delegátusról döntöttek. A republikánus pártelit stratégiát dolgozott ki arra, hogy megakadályozza Trump elnökjelöltségét. Ennek végső módja a nyílt versenyes konvenció, amikor is egyik elnökjelölt sem rendelkezik elegendő delegátussal. (MTI)
