Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-03 / 52. szám, csütörtök

www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com 2016. március EGESZSEGMAGAZIN Aktuális I 3 máj közös epevezeték hasnyálmirigy hasnyálmirigy-vezeték u Március az epe hónapja A PANASZOK FOKOZOTT BÖFÖGÉSSEL, MELLCSONT ALATTI NYOMÁS­SAL, A MELLCSONT KÖZEPÉTŐL KIINDULÓ ÉS A JOBB LAPOCKÁBA SUGÁRZÓ FÁJ DALOMMAL JELENTKEZHETN EK. ralkodó érze­lem a méreg, ingerültség, bel­ső nyugtalan­ság. Az érintett érzékszerv a szem, ami összefügg az epével és a májjal. Fontos, hogy védjük a naptól. AZ EPE MEGNYUGTATÁSÁRA AJÁNLATOS • gyulladáscsökkentő teát inni (borsmenta, cickafark, orbáncfű) • máriatövis kapszulát fogyasztani • friss csalánlét inni 4-5-ször naponta egy kanállal éhgyomorra • erősítő teát inni NAPTÁR A vese világnapja Célja az, hogy a szakemberek felhívják a széles közvélemény figyelmét az egészséges vese fontosságára. Ezen a napon különféle felvilágosító akciókat rendeznek és hangsúlyozzák: rendszeresen ellenőrizni kell a vércukorszintet és a vérnyomást, mert ez a vesebetegség kialakulásának két fontos kockázati tényezője. Az alvás világnapja Március 21. Egy felmérés szerint a megkérdezettek 70%-a nyilatkozta azt, hogy ritkán vagy sohasem érzi úgy, hogy kipihente magát. Ez is bizonyítja, hogy ez a probléma igen sok embert érint. A nem megfelelő alvás mögött számos ok húzódhat meg, sokszor a nem megfelelő alvási szokások és alváshigiéne az oka, de okozhatja számos egyéb betegség is. Nagyon fontos, hogy pontosan ismerjük az alvás fontosságát. Tudatosítsuk, hogy sokszor mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy alaposan kipihenjük magunkat. A Down-szindróma világnapja 1866-ban John Langdon angol orvos volt az első, aki felismerte ezen tünetegyüttest, azonban a külső J megjelenés alapján ő helytelenül úgy gondolta, hogy a betegség lényege a mongolrasszra való vissza- ütés. Mára tudjuk, hogy a Down szindróma mögött három genetikai elváltozás állhat. A tuberkulózis elleni küzdelem világnapja A tüdővész a múlt században súlyos népbetegség volt Magyarországon, nem véletlenül nevezték Mor­bus Hungaricusnak, hisz a lakosság 80 százaléka szenvedett benne. Európai szinten évek óta prioritást élvez a tbc elleni küzdelem. 2010-ben a betegek 87%-át sikerült meggyógyítani. *7 'intett ötfMZúá! f\ f f f f f f f f f f I Fény derült Vili. Henrik dühkitöréseire Vili. Henrik angol király (1491-1547) dühkitöréseit és kiszámíthatatlan viselkedését agysérülések okozhatták, amelyek a mai spor­tolóknál is megfigyelhetők. A hirtelen, erős ütések miatt keletkező agysérülés magyarázhatja az anglikán egyhá­zat megalapító király életének utolsó évtizedét megnehezítő emlékezetkieséseket, dühkitö­réseket, fejfájást, álmatlanságot, az érzelmek kontrollálására való képtelenséget, valamint az esetleges merevedési zavart is. Egy amerikai kutatás megerősíti néhány történész felvetését, hogy lovagi tornákon szerzett sérülések okozhatták a király későbbi viselkedési és egészségi problémáit. A szerzők szerint néhány forrás alapján még az is elképzelhető, hogy a fejsérülések mellék­hatásaként az uralkodó esetleg hormonzava­rokkal, metabolikus szindrómával, és emiatt merevedési zavarral is küszködött. A kutatók által korábban felvetett más betegségek - szifilisz, cukorbetegség vagy az elhízással járó Cushing-szindróma - a ren­delkezésre álló bizonyítékok alapján kevésbé valószínűek, olvasható a tanulmányban. (INFORMED)! Ha nem történik lényeges fordulat, akkor nincs sok esély arra, hogy2050-re teljesen eltűnjön a tuberkulózis Európából. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) pedig ezt szeretné. A terv szép, ám a valóság már kevésbé: még mindig naponta csaknem ezer embert fertőz meg kontinensünkön a baktérium, elsősorban a keleti országokban. Egy régió pedig akkor számít tbc-mentesnek, ha egymil­lió lakosra kevesebb mint egy megbetegedés jut. Az AIDS után a tuberkulózis a második„leghalálosabb" fertőző betegség. 2012-ben több mint másfél millió ember esett áldozatául. Annyit feltétlenül tudni kell, hogy a betegséget okozó baktérium cseppfertőzés­sel terjed, rendszerint a tüdőt támadja meg, s anti­biotikummal kezelhető, feltéve, ha a beteg felismeri a tüneteket, és mielőbb orvoshoz fordul. Bár 1990 óta világviszonylatban 45 százalékkal csökkent a betegek száma, mégsem sikerült egyetlen országnak sem teljesen kiirtani a baktériumot. Szlovákia azok közé az országok közé tartozik, ahol nincs sok be­teg. Ezzel magyarázható, hogy 2012 óta már nem kötelező az újszülöttek tbc elleni oltása, s valahogy kezdjük elfelejteni, hogy volt egyszer egy ilyen halálos betegség. Pedig a szakemberek figyelmeztetnek: ne bízzuk el magunkat, hiszen bárki bármikor találkoz­hat a baktériummal. A lényeg, hogy minél hama­rabb elkezdődjön a kezelés. Ehhez megvan minden feltétel, az eredmény is ezt tükrözi: 100 beteg közül 85 teljesen meggyógyul.

Next

/
Thumbnails
Contents