Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-24 / 70. szám, csütörtök
6 I KULTÚRA 2016. március 24. | www.ujszo.com PENGE Szecessziós kincsek Három, látomás, mélysóg, sztori Talán ezzel a négy, a címben idézett szóval írható körül a leginkább Orcsik Roland Harmadolás című verskötete. Nézzük is meg, miért. BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA Három. A kötet címén és a benne olvasható három cikluson túl van a versek többségének egy alapvető jegye, ami erre a számra épül. A szövegekben felépül egy világ, aztán ennek ellenpontjaként, párhuzamaként vagy éppen látszólag tőle függetlenül egy másik, majd ezek a köztük lévő távolsággal, illetve e távolság leküzdéseként a két világ vegyítésével egészülnek ki hárommá. A csárda romjai című Petőfi- versre épülő Születő tájképben például ez olvasható: a levélvágó kés úgy hasítja fel a borítékot, „ ahogy az éles tekintet/bontja ketté a tájat: / látványra és élővilágra, /mely úgy szaporodik, / mint az üres papírt/ ellepő betűk”. Igazából az sem eldönthető, hogy a látvány és az élővilág, vagy pedig a táj és a papír közé ékelődik-e be az éles tekintet - hogy Petőfi és Orcsik versének összeolvasásáról márne is beszéljek. Látomás. Az említett két világ közül az egyik gyakran elengedi a jelen valóságát, s vagy a fantázia, vagy a múltból feltörő nyomasztó élmények uralják; utóbbiak főleg a délszláv háborúk emlékei (Húgyglória). A Boszorkány sziget Derek Jarman egykori kultrende- ző Blue című filmjére utal. A versben egy folyóparti kirándulás fokozatosan a „Egyedül a vér. Egyedül a vér nem kék. Hanem meleg." kékségbe tűnik, hogy végül a kék és nem kék birodalmak határán villanhasson fel egy szinesztézia drámai hatása: „ Egyedül a vér. Egyedül a vér nem kék. Hanem meleg. ” Mélység. A versnyelvvel függ össze. Ahogy a hétköznapi helyzetekből kibomlik valami más. Kevés szó, kevés „költőiség”. Nem sok, nem bonyolult, de mélységekbe vezet, más esztétikák ezt úgy mondanák, távlatot nyit, lelkűk rajta. Sztori. Orcsik kis történetekből építkezik. Egy idill, egy bagatell a kiindulási alap, amire jön a „felépítmény” - de erről már volt szó a hármas tagolásnál. (A történet elemeinek szétszedésére és kombinatorikus összeszerelésére jó példa a Fenyőtüskék Hamvas sírjánál.) És van egy tacskó is, Dezső, aki több versben felbukkan, ezekben a versekben az állat- és emberiét két tartománya dominál (vö. Tandori és Szpéró stb.), a köztük levő mezsgyét a lírai én és a kutya közti elgondolkodtató párbeszéd teszi még szélesebbé: „ ...ha felteszek egy klasszikus lemezt, /füled botja sem mozdul: /csakis kutya maradsz ”, amire a szemből kiolvasott válasz: ,, Egyik állat sem irigyel” (Osztozkodás). Orcsik Roland: Harmadolás: Kalligram, Budapest, 2015. 116 oldal. Értékelés: 8/10 VILÁGOS A JÖVŐD? JELENTKEZZ MÁRCIUS 31-IG A NYITRAI KeTK-re! Finnugor tanulmányok ■ Fordító- és tolmácsképzés: magyar nyelv és kultúra (szakpárosításban: szlovák/angol/német) ■ Magyar nyelv és Irodalom szakpárosításbanitanári szak) ■ Magyar-szlovák kétnyelvű ügyvitelszervezés ■ Óvodapédagógia ■ Regionális idegenforgalom ■ Közép-európai areális tanulmányok KQľRST TALLÓSI BÉLA Komárom. Brüsszelben, Szabsdkán is Budapesten már láthatta a közönség, most a Limes Galáriában mutatják be a Magyar szecessziás építészet Európában című kiállítást. szerint 1910-12-ben épült szecessziós gyöngyszem, a pöstyéni Thermál Palace Szálló és Irma fürdő, valamint aMedgyaszay István tervezte és 1912-13-ban épült ógyallai Szent László-templom. A kiállítás kurátorai és megalkotói - Papp Linda, Zámbó Lilla és Szögi Tamás - a szecesszió színes világát Az alapvetően - színes fotókat és információs szövegeket tartalmazó - tablókból összeállított tárlat Kárpátmedence magyar szecessziós építészeti örökségét, az impozáns stílus meghatározó épületeit mutatja be, hangsúlyozva az építészeti remekek európai és egyetemes értékét. A kiállítás gerincét alkotó tablókon Bagyinszki Zoltán fényképein láthatók a leggazdagabb szecessziós örökséggel büszkélkedő magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és horvátországi városok kincsei, köztük a szecessziós építészet sajátosan magyar változatát megteremtő Lechner Ödön és az ő elveit követő építészek legjelentősebb alkotásai. A mai Szlovákia területén fellelhető szecessziós épületeket bemutató tablón kiemelt helyet foglal el a leghíresebb, a Pozsonyban található Árpád-házi Szent Erzsébet-templom, vagyis a Kék templom, mely Lechner Ödön tervei alapján épült 1909-11-ben. Emellett látható mások mellett a Böhm Henrik és Hegedűs Armin tervei Színes térelemek egészítik ki a tablókat (Somogyi Tibor felvételei) térben is megteremtik különböző, hatásosan megvilágított installációkkal, amelyeken egyebek közt lenyűgöző mintázatú üvegmozaikokat csodálhat meg a látogató. Egy szép kivitelezésű makett pedig a jellegzetes stílusjegyeket vonultatja fel. Szabad formálás, szakítás a klasszikussal, szokatlan alaprajzok, a legmodernebb anyagok használata, absztrakt motívumok, nemzeti jelleg és nemzetközi jelenlét - sorolja Papp Linda kurátor az elveket, melyek mentén a szecessziós építészet a századforduló szignifikáns irányzatává vált Európában. Bár nehezen fogadták el, néhány év alatt végigsöpört a kontinensen, és sok országban megannyi remekmű született ebben az art nouveau- nak is nevezett stílusban. Az első világháború azonban közbeszólt: a szecesszió épp elindult, vége is lett. A magyar szecessziós építészet európai remekeit bemutató kiállítás április 10-ig tekinthető meg Komáromban. Megvilágított makett a jellegzetes stílusjegyekkel RÖVIDEN Haumann Péter a Jókai Színházban Komárom. Kivételes színházi élmény várja a nézőket a Komáromi Jókai Színházban március 30-án: a Szókratész védőbeszédét Haumann Péter előadásában tekinthetik meg az érdeklődők 19 órától. Haumann ebben az egy órában nem tesz mást, „»csak« maximálisan azonosul a megformált figurával, érzékivé teszi az antik bölcseletet, formát ad a szofisztikáit észjárásnak, pontosan érzékeli és kiaknázza a tér s az idő koordinátáit” - írta a színművészről egyik kritikusa. Az előadás a Jókai Színház stúdióbérletes programjában szerepelj egyek korlátozott számban még kaphatók. (ú) Kiska is tapsolt a Kovácsoknak Pozsony. Állótapssal jutái- - mazta a közönség kedden a breznóbányai Ján Chalúpka Színtársulat Marian Kodéba által híressé tett Kovácsok című előadását. A pozsonyi bemutatót az alkotókkal való szolidaritás gesztusaként szervezte a Divadlo SkRAT független színház az A4-ben, ahol aznap este minden jegy elkelt. A közönség soraiban ott ült Andrej Kiska államfő is, aki távozóban lelkesedésének adott hangot. „Egy több mint 90 éve működő amatőr társulat olyan darabot adott elő, amely minden fajta nézői igényt kielégít. Tele van humorral, vicces jelenetekkel, megértéssel, szeretettel, gyűlölettel és megbocsátással. Tudom, hogy nem mindenki ért meg minden darabot, de a ma látottak alapján, illetve a nézők tapsa alapján úgy vélem, ezt az előadást látni kell, és megértéssel kell viszonyulni az ilyen dolgokhoz” - mondta Kiska. (TASR) MP160037
