Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-24 / 70. szám, csütörtök
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2016. március 24 I 7 Neonácik a házban Mit kezdenek a parlamenti pártok Kotlebáékkal? elmúlt napokban nagyjából mindenki kiírta magából amiatt érzett felháborodását és csalódottságát, hogy a Híd és a Sieť megegyezett a Smerrel és az SNS-szel. A kritikai hozzáállás fontos, ám ennél fontosabb, hogy azt is észrevegyük, milyen valódi társadalmi elmozdulások történtek. A 2016-os parlamenti választás legfontosabb és egyben legriasztóbb eredménye messze nem az, hogy milyen kormány alakult, hanem az, amilyen eredménnyel a szélsőjobb a parlamentbe került. Azt mindenki tudja, hogy az országban elvileg nincs háromszázezer neonáci, és Kotlebáék szavazóinak nagy része kiábrándult protestszavazó. Ezeket az embereket nem érdekli, hogy a párt, melyre szavaztak, az ő elégedetlenségüket csak eszközként használja ordas eszméinek terjesztésére, ők talán sosem értik meg, hogy kiket juttattak a parlamentbe. A szlovák törvényhozásba nekik köszönhetően első alkalommal ülnek be olyan emberek, akik nyíltan neonáci eszméket vallanak, éltették a nácizmust, rasszisták, antiszemiták, és még sorolhatnám. Mindezt nyíltan hirdetik a közösségi portálokon. A szlovák szélsőjobbot tizennégyen képviselik a parlamentben, ám az ország mintegy félmilliós roma közösségének az elkövetkező négy évben egyetlen képviselője sem lesz a törvényhozásban. Az, hogy végül miért nem jutott be egyetlen roma sem a parlamentbe, külön elemzést érdemel. Fontos lesz figyelni, hány olyan demokrata lesz a parlamentben, aki hajlandó megvédeni a romákat Kotlebáék kirohanásaival szemben, mert abban biztosak lehetünk, hogy továbbra is ez lesz az egyik fő témájuk. Szlovákiában állítólag tavaly nagyjából ötven ember ellen indult eljárás szélsőséges ideológiák terjesztése miatt, de arról nincs pontos szám, hogy hányat ítéltek letöltendő börtönbüntetésre. A választások után a rendőr-akadémia rektora beszélt arról, hogy hiába van rá törvény, a gyakorlatban a rendőrök sem tudnak hatékonyan fellépni a szélsőséges eszmék teij esztése ellen, és mindig akad kiskapu. Lucia Zitňanskának, az új kormány igazságügyi miniszterének egyik legfontosabb feladata a jogi környezetet szigorítása lesz ezen a téren. A kormánypártok és az ellenzék demokratikus része még nem tudta egységesen eldönteni, hogyan viszonyuljon a szélsőjobbhoz a parlamentben, egyelőre nincs közmegegyezés velük kapcsolatban. Nem tudni, hogy az ignorálással, vagy pont a rendszerbe való beemeléssel próbálnak-e Kotlebáéknak gátat szabni. Európában mindkettőre van példa, így van mit elemezni, van miből tanulni. Ám abból, hogy az ĽSNS egyik képviselője fegyverrel érkezett a parlamentbe, nagyjából sejteni lehet, hogy Kotlebáék hogyan viszonyulnak a képviselői munkához. Szlovákia nem az első uniós tagállam, ahol a szélsőjobb bejutott a parlamentbe, de fontos lenne, hogy ha már megtörtént a baj, legalább megfelelően tudjuk kezelni a helyzetet. A belga lapok szerint Brüsszel a dzslhádlsták bástyájává vált (Ľubomír Kotrha) Mindent megváltoztat a terror MTI-FIGYELŐ Egy más élet, keményebb, zártabb, kevésbé gondtalan és tálén gyűlölettel telibb társadalom kezdetét jelentik a brüsz- szeli terrortámadások, ez ellen azonban minden eszközzel küzdeni kell - írta a Le Soir. A belga lap szerint Brüsszel lakossága a válságos órákban megmutatta, hogy mennyire emberséges. „A jóság volt a válasz a borzalmakra, az emberiesség a barbárságra.” A Politico brüsszeli hírportál szerint megváltozik a kontinens hozzáállása a biztonsági kérdésekhez. „Világosan át kell gondolnunk, hogyan kellene megreformálni a titkosszolgálatokat, elkerülhetetlenül a szabadságjogok kárára fogják megerősíteni a biztonsági intézkedéseket. Szerintem a közvélemény nincsen tisztában azzal, hogy mennyi biztonsági intézkedést nem hajtanak végre az uniós tagállamok. Ott van a titkosszolgálati információk megosztásának problémája: a tény, hogy az Europol nem működik hatékonyan” - mondta a Claude Moraes, az Európai Parlament igazságügyi bizottságának elnöke. A Politico szerint a közvélemény egyre nagyobb része úgy véli, hogy az EU vezetői nem képesek ellenőrzésük alatt tartani a terrorfenyegetést. Ha széles körben teret nyer ez a vélekedés, hogy az unió erre képtelen, akkor rendkívüli mértékben megerősödhetnek a populista politikai erők a kontinensen. A La Libre Belgique Miért éppen Belgium? című cikkében vészes jövőt jósol Európának. A napilap a brüsszeli merényletekről írva az Iszlám Államtól azt az üzenetet idézi, hogy „semmit sem láttatok még”. Az üzenet háborút ígér minden ellen, amely támadást intézett az Iszlám Állam ellen. A vészjósló üzenet azzal is fenyegetőzik, hogy az érintett nyugati országokban bevezetik a Korán szerinti életet és törvénykezést. A cikk szerint a rendőrség és a politikusok is tudtak arról, hogy Belgium az iszlamista terrorizmus nyugati bástyájává vált. 2012 óta több mint 500 belga állampolgár távozott Szíriába, hogy részt vegyen a terrorszervezet tevékenységében, és kiképzést kapjon a gépfegyverek használatáról, az üzenetek titkosításáról, a gerillaharcról és a robbanószerek gyártásáról. Közülük nagyjából 120-an tértek vissza eddig. A Párizsban elkövetett novemberi merényletek kitervelőjének tartott Sza- lah Abdeszlam elfogása arra ösztönözhette és tovább ösztönözheti a merényletre készülő dzsihádistákat, hogy felgyorsítsák a régóta tervezett akcióik végrehajtását. Kis trakta a nemzeti oktatásról KOCUR LÁSZLÓ A mikor kiderült, hogy milyen koalíció alakul, az ország egy részének nem lett jobb napja. A magyar kisebbséghez tartozók vélhetően akkor sem tudtak felhőtlenül örülni, amikor kiderült, az oktatási tárcát a Szlovák Nemzeti Párt kapja. Ez a negyedik alkalom az önálló Szlovákia történetében, hogy az oktatás irányultsága felett nemzeti párti politikus őrködik. Peter Plavčant politikusként eddig nem ismertük, sőt, tulajdonképpen sehogy. Egy hivatalnok az oktatási tárcánál. Nevét két botrány kapcsán ragozta kisebb intenzitással a sajtó: amikor a diákhitelalapnál végzett, nem fizetett funkciójáért 38 ezer eurós jutalmat vett fel; továbbá főosztályvezetőként úgy döntött felsőoktatási intézmények finanszírozásáról, hogy közben maga is több intézmény különböző testületében tag volt, ami minimum összeférhetetlenségnek tűnik. Ám hiába kerestük szorgosan az oktatási rendszer egészére vonatkozó elképzeléseit, korábbi nyilatkozatait, nem leltük, így várható tevékenységéről is nehéz jóslatokba bocsátkozni. Azt feltételezhetjük, hogy pártja választási programja lesz számára az irányadó. Érdekes módon abban semmilyen kifejezetten vad dologgal nem találkozhatunk. Még az első Fico-kormány idején, a párt által elpuskázott hazafiságra nevelés is csak a tanárbérek után kerül elő, utóbb pedig egyenesen azt írják, hogy „anyanyelven biztosítjuk az arányos nevelést és oktatást a kisebbségi diákoknak, miközben ezekben az iskolákban a szlovák nyelv tökéletes elsajátítására is hangsúly lesz helyezve”. Az SNS-hez képest már az is nagy szó, hogy nem azt írta: hétfőtől bezárjuk az összes magyar iskolát, bár az „arányos” szó terminológiai szabadsága azért ébreszthet némi kételyt. Lehet, hogy Dankónak az az arányos, ha a magyart magyarul tanulják, s a többi tantárgyat szlovákul - ezt most nem tudhatjuk, még nem láttuk a kormányprogramot. Azt viszont tudjuk, hogy az SNS-es oktatási miniszterek még semmi jót nem hoztak a kisebbségeknek. Az Európai Parlament után a nemzetibe visszatérő Jaroslav Paška rövid miniszterkedését Vladimír Mečiar második kormányában tán könnyen feledhetjük, nem úgy Éva Slavkovská áldásosnak egyáltalán nem mondható tevékenységét. Ő vezette be az egynyelvű bizonyítványokat, és folyamatosan az alternatív oktatás rémét lebegtette a kisebbségi oktatási rendszer felett, melynek bevezetésére ugyan nem került sor, de a szándék megvolt. Ján Mikolajról még eleven emlékeink lehetnek, ha más miatt nem, hát azért, mert szlovák földrajzi neveket íratott a magyar tankönyvekbe. Emellett folyamatosan a szlovákórák számának növelésével riogatott, az Állami Tanfelügyeletet „rendfenntartó erőként” használta a magyar iskolákkal szemben. O volt az az oktatási miniszter, aki amiatt kárhoztatta a magyar diákokat, hogy magyarul gondolkodnak. O sorvasztotta el az oktatási tárca kisebbségi osztályát. És Robert Fico közbelépése kellett hozzá, hogy a szlovák himnusz csak a tanévnyitón és tanévzárón szóljon, ne minden hétfőn reggel, ahogy azt a nemzetiek szerették volna. Ez a közös múlt jóindulattal sem nevezhető a fényes jövő zálogának, de természetesen legyen Plavčan az, aki minden tapasztalatunkat felülírja az SNS-es oktatási miniszterekkel. Arról nem mi tehetünk, hogy rossz tapasztalataink vannak velük. FIGYELŐ Mi várható Brüsszel után? Az Eurasia Group globális londoni politikai-gazdasági kockázat- elemző csoport szakértői szerint az európai közvélemény egyre inkább úgy érzékeli, hogy az Európai Unió vezetése nem tudja ellenőrzése alatt tartani a kontinenst fenyegető terrorveszélyt, hiszen a brüsszeli terrortámadás nem sokkal a párizsi merényletsorozat után történt. A merényletek várhatóan tovább erősítik a menekültválság miatt egyébként is terjedő idegengyűlölő és bevándorlásellenes érzelmeket. Ezekre az érzelmekre rácsapnak a radikális jobboldali pártok, Németországban az AfD, Franciaországban a Nemzeti Front, valamint a hasonló irányultságú közép- kelet-európai politikai csoportok. Ezek a pártok már eddig is összemosták a menekülthullámot a terrorizmussal. Mindez növelni fogja az uniós kormányokra nehezedő nyomást, és korlátozza szakpolitikai mozgásterüket az EU válságainak kezelésére. Várhatóan a belső határ- ellenőrzés nélküli schengeni rendszerben is még nagyobb feszültségek támadnak. A merényletek erősíteni fogják a lakossági kételyeket a törökkel szembeni uniós vízumkényszer enyhítésének terve iránt is, jóllehet ez a központi eleme a menekültválság kezeléséről az EU és Törökország között létrejött megállapodásnak. Mindemellett a történtek nyomán David Cameron brit miniszterelnök is nehezebben tudja majd „eladni” a hazai közvéleménynek azt az érvelést, hogy Nagy- Britannia nagyobb biztonságban van az Európai Unió tagjaként. A keddihez hasonló újabb terrortámadások esetén ezért megnövekedhet annak az esélye, hogy a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazáson a brit választók többsége a távozásra voksol - vélekednek keddi elemzésükben az Eurasia Group londoni szakértői. (MTI)
