Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-23 / 69. szám, szerda
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. március 23.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A brüsszeli robbantások Visegrádi országok a Google ellen Brüsszel. Ősszel kerülhet a brüsszeli döntéshozók asztalára a visegrádi négyek (V4) javaslata a nagy nemzetközi internetes cégek adóelkerülésének megszüntetéséről -mondta Deutsch Tamás. A fi- deszes európai parlamenti képviselő szerint most már „végre cselekedni kell”, mert ezek a vállalkozások eurómilliárdokat vagy tíz- milliárdokat nem fizetnek így be. A mindennapokban Facebook- vagy Google-adóként emlegetett közteherrel kapcsolatban azt a példát hozta Deutsch Tamás, hogy a legtöbb tagállamban fizetni kell az autópálya-használatért, ahogy magáncégek is használhatják a vasúti pályát, de nem ingyen. A briteknek korábban sikerült bevasalniuk egy nem jelentéktelen összeget a keresőóriáson. (MTI, TASR) Itt a meglepetés Matolcsyéktól Budapest. A várakozásokat alaposan megcáfolva tegnap 15 bázisponttal, 1,2%-ra mérsékelte irányadó kamatlábát a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank. A monetáris tanács utoljára 2015. július 22-én változtatott az alapkamat szintjén, akkor csökkentette a korábbi 1,50 százalékról az eddigi 1,35 százalékra. 2012-ben ez még 7,2008-ban pedig 11,5 százalék volt. Több elemzői ház várakozása szerint az irányadó ráta vágása minden bizonnyal egy kamatcsökkentési ciklus kezdete, amelynek végére az alapkamat 0,75 és 1 százalék közé süllyedhet. A forint tegnap hirtelen gyengüléssel reagált a kamatcsökkentés hírére. (MTI) Az ukrán GDP tizede tűnt el tavaly Kijev. Az ukrán gazdaság tavaly is csaknem tíz százalékkal zsugorodott. Az ukrán statisztikai hivatal szerint a hazai össztermék (GDP) 9,9 százalékkal esett vissza tavaly. Nemrég az ukrán gazdaságfejlesztési minisztérium a gazdaság idei első fél évi teljesítményére vonatkozó várakozásán is rontott, és most már azzal számol, hogy idén stagnál a GDP. A minisztérium addig 1 százalékos gazdaságnövekedést várt éves összevetésben. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA Árfolyam 1 Angol font 0,7879 a Lengyel zloty 4,2612 n Cseh korona 27,037 n Magyar forint 312,60 □ Horvát kuna 7,5380 Román lej 4,4703 Japán jen 125,13 a Svájci frank 1,0887 a Kanadai dollár 1,4679 □ USA-dollár 1,1212 a VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,16-1,09 27,85-26,23 324,45-296,50 OTP Bank 1,18-1,08 28,23-25,85 324,19-296,87 Postabank 1,17-1,09 27,98-26,09 ■n Szí. Takarékpénztár 1,17-1,09 27,77-26,23 325,12-297,12 Tatra banka 1,17-1,10 27,84-26,22 HH ČSOB 1,15-1,10 27,74-26,36 HM Általános Hitelbank 1,16-1,09 27,84-26,22 324,95-296,97 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A Smer az utolsó percig osztja az állami pénzeket Pozsony. A leköszönő kormány gazdasági minisztere, Vazil Hu- dák az egyik utolsó intézkedéseként 48 millió eurós állami támogatást hagyott jóvá a rózsahegyi Mondi SCP papírgyárnak, amelynek a társtulajdonosa közel áll a Smerhez - figyelmeztetett tegnap Jana Kiššová, az SaS parlamenti képviselője. A jól menő cégnek az említett összegért cserébe ráadásul új alkalmazottakat sem kell felvennie. Hudák az állami támogatásról saját hatáskörben döntött, amit a Smer képviselői által nemrég elfogadott jogszabály tesz lehetővé. „A támogatáshoz már a kormány hozzájárulására sincs szükség” - figyelmeztet az ellenzéki képviselő. Kiššová szerint, ha az átlagos adóterheket vesszük alapul, akkor a 48 millió eurós támogatásra 40 ezer kisebb szlovákiai cégnek kellett összeadnia a pénzt az általuk befizetett adó formájában. „Míg a vállalkozókról az utolsó bőrt is lehúzzák, az állami pénzeket a szponzoraik között osztják szét” - tette hozzá Kiššová. „A leköszönő kormány semmilyen állami támogatást nem adó(Képarchívum) mányozott, csak kiadtunk egy határozatot, amelyet még a verseny- hivatalnak és az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia. Ez a folyamat akár másfél évig is eltarthat, és a cég csak ezt követően juthat hozzá a pénzhez” - nyilatkozta Michal Dzurjanin, a gazdasági tárca sajtóosztályának a vezetője. (TASR, vív) miatt zuhantak a tőzsdék Az elmúlt évek nagy terrortámadásai csak rövid távon gyakoroltak hatást a tőzsdékre (SITA/AP-felvétel) Brüsszel. A tegnapi brüsszeli merónyletsorozat hírére a befektetők azonnal nekiestek a nagy légitársaságok papírjainak. A tőzsdék is eséssel reagáltak a hírre, az euró pedig tovább gyengült. Az elemzők szerint azonban a kezdeti sokk nem tart majd sokáig. Az európai piacok közös tőzsdeindexének utazási és szabadidős mutatója rövid időn belül nagyot esett a tegnap reggeli merényletsorozat után. Kora délelőttre a STOXX Europe 600 Utazás és Szabadidő indexe már 2,2%-os mínuszban volt, a legnagyobb árfolyamcsökkenést az easy- Jet, a Ryanair, az Accor, az InterContinental Hotels és az IHG szenvedte el, ezek a részvények 2,4-4,6%-kal értek kevesebbet, mint kora reggel. Az ugyancsak összeurópai FTSEurofirst 300 index 0,7%-ot, míg a belga cégek részvényértékét mutató index 0,5%-kal csökkent. Gyengült az euró Az esést a német tőzsde vezette, a DAX tegnap délelőtt 1,3 százalékos mínuszban volt az egy nappal korábbihoz képest, a londoni FTSE- 100 0,8 százalékkal esett. Az euró is gyengülni kezdett a dollárral szemben, az euró/dollár árfolyam 1,1189- ig esett a hétfői 1,1240 közeli szintről. A forint is gyengült az euróval szemben, a devizapár árfolyama 311 körüli szinten mozgott a kora reggeli 310,5 0 körülihez képest. Átmeneti pánik A portfolio.hu elemzése szerint az elmúlt évek nagy terrortámadásai csak rövid távon gyakoroltak hatást a tőzsdékre, és a részvénypiacokon összességében nagyon visszafogott volt csak a reakció. A légitársaságok részvényei ugyanakkor meglehetősen érzékenyen reagáltak - ahogy tegnap is -, 1 hetes időtávon átlagosan 4%-ot veszítettek értékükből. Nincs minden veszve A tőzsdei befektetőknek a fentebb említettek mellett az is bizakodásra adhat okot, hogy a korábbi terrortámadásokat követően az érintett országok gazdaságai meglehetősen ellenállók voltak. Hogy a legjelentősebbeket említsük csak: a 2005. júliusi londoni támadást követően a brit lakossági fogyasztás negyedéves alapon közel 1 százalékkal emelkedett, az azt megelőző 4 negyedév dinamikájának megfelelően. A 2004 márciusi madridi támadás után az év második negyedévében a lakossági fogyasztás növekedése 1,2 százalékra gyorsult, azt követően, hogy a megelőző negyedévben a korábbi negyedévhez képest mindössze 0,6 százalékos növekedést mutatott. Amerikában pedig a 2001 szeptemberi terrortámadást követően a lakossági fogyasztás ugyancsak felpörgött, az év negyedik negyedévében 1,5 százalékos volt a bővülés. (MTI, TASR, vív) Újra bajba kerülhet Görögország Fej vagy írás? Az elemzők szerint Görögország eurózónán belüli helyzete továbbra is kétesélyes játszma. (Képarchívum) A menekültválság miatt az u- niós csúcsvezetők és a német politikusok jóval elnézőbbek Görögország gazdasági problémáival szemben, mint korábban, valójában azonban valós előrelépésre alig került sor, miközben a szegénység már a lakosság egyharmadát sújtja. Athén/Berlin. „Görögország jelentős előrelépést tett” — vallja Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Ugyanezt állítják az uniós csúcsvezetők is. Valójában azonban korántsem ilyen rózsás a helyzet. Valdis Dombrovskis uniós pénzügyi biztos továbbra is a kritikus pontok között említi a vitatott nyugdíjreformot, a privatizáció kérdését, valamint a személyi jövedelemadó reformját. Mint fogalmazott, e téren még igen sok a teendő. Az adóhatóság átalakításával kapcsolatos tárgyalások sem zárultak le - tette hozzá. „A görög kormánynak még igen fontos döntéseket kell meghoznia” - emlékeztetett Dombrovskis. Újabb kudarc A nemzetközi hitelező trojka nemrégiben tért vissza Görögországba, hogy a reformok üteméről tájékozódjon, ám a felmérés mindenfajta eredmény nélkül zárult, így a pénzügyi szakértők elhagyták az országot. Az athéni pénzügyminisztérium egy munkatársa azt közölte, hogy húsvét után térnek vissza a görög fővárosba. Ezt erősítette meg Je- orjioszi Katrugalosz munkaügyi miniszter, aki arról beszélt, hogy április 2-án térnek vissza a nemzetközi szakértők. Mint mondta, nem született megállapodás arról, hogyan csökkentsék a nyugdíjra szánt kiadásokat. A cél az, hogy a vitás kérdésekben április 11-ig, az euróövezeti csoport következő találkozójáig szülessék megállapodás. A görög sajtó szerint igen komoly viták merültek fel a hitelezők és a kabinet képviselői között. Görögországnak tavaly nyáron szavaztak meg egy harmadik, 86 milliárd euró értékű hitelprogramot, cserébe kemény reformokat várnak, amelyeket azonban a görög politikusok szeretnék elkerülni. Stagnál a gazdaság A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi jelentése szerint Görögországot továbbra is súlyos gazdasági és szociális problémák fenyegetik. A 34 legfejlettebb gazdaságot tömörítő, párizsi székhelyű szervezet elemzői szerint a szegénység már a lakosság egyharmadát sújtja, ezért a szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenségek elleni küzdelem a legfontosabb feladatok közé került, amelyeket a politikának sürgősen kezelnie kell. Az OECD előrejelzése szerint idén is stagnálhat a bruttó hazai termék (GDP), a belső keresletet pedig visszavetheti a hitelfeltételek szigorítása. Ráadásul a világkereskedelem forgalmának lassulása, valamint az euróövezeti országok gyengébb növekedése súlyosbíthatja a görög gazdaság akadozó tevékenységét. Az előzetes becslések szerint a menekültválság tavaly a görög GDP 0,4 százalékát emésztette fel, és kellő mértékű segítség hiányában súlyos problémákat okozhat Görögország gazdaságának. (SITA, MTI)
