Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-17 / 64. szám, csütörtök
101 HASZNOSTANÁCS 2016. március 17.1 www.ujszo.com A vállalkozók a B típusú ívet használják ÖSSZEFOGLALÓ Vállalkozott? Netalán az elmúlt évben művészként, pénzügyi tanácsadóként tevékenykedett? Esetleg ingatlaneladásból vagy bérbeadásból volt bevétele? Ez esetben adóbevallást kell készítenie, amit B típusú űrlap kitöltésével tehet meg. Ha valakinek 2015-ben akár csak egyetlen napig is volt vállalkozói engedélye, s így jövedelemre tett szert, vagy valamilyen művészi teljesítményért honoráriumot kapott, netalán pénzügyi tanácsadóként jegyezték, adóbevallást kell készítenie. Az állam megköveteli, hogy adóbevételeiket bevallják azok is, akik bérbe adtak valamilyen ingatlant, vagy eladták a házukat, lakásukat, illetve értékpapírokba fektettek, s így haszonra tettek szert. Annak ellenére, hogy az összes pénzbeli bevételt be kell vallani, adót nem a teljes összegből kell fizetni. Mindenki jogosult egy ún. adómentes minimumra, melyből nem kell adózni. Ebből kifolyólag sok vállalkozó, akik nagyon kevés hasznot termelnek, lényegében nem fizet adót, ugyanakkor adóbevallást nekik is kell készíteni. A és B típus Az adózók rendelkezésére kétféle - A és B típusú - nyomtatvány áll. Múlt heti számunkban az A típusú űrlapot részleteztük, most a B típusú kitöltését mutatjuk be egy konkrét példán. Általánosságban elmondható, hogy azoknak az alkalmazottaknak, akiknek tavaly csak munkaviszonyból származó jövedelmük volt, és február 16-áig a munkaadójuktól kérték az éves adóelszámolás elvégzését, nem kell adóbevallást leadniuk. Ha viszont több munkaviszonyból származó bevételük volt, s erről nem tájékoztatták a cég bérelszámolóját, az adóelszámolástól függetlenül adóbevallást is kell készíteniük, melyben ténylegesen elszámolnak valamennyi jövedelmükkel. Ha valakinek csak munkaviszonyból származó jövedelme volt, A típusú nyomtatványt választ. Az alkalmazotti munkaviszonnyal rendelkező személyek is kitölthetnek B típusú nyomtatványt, ha alkalmazotti fizetésük mellett volt egyéb adóköteles - pl. nyereményből, bérbeadásból, ingatlan eladásából, vállalkozásból, kamatokból, értékpapírokból stb. származó - jövedelmük is. Míg az alkalmazottak elkerülhetik az adóbevallás készítését, a vállalkozók semmiképpen sem bújhatnak ki alóla. A központi adó- és vámhivatal tájékoztatása szerint minden adózó, akinek tavalyi összbevétele túllépte az 1901,67 eurót, köteles jövedelemadó-bevallást készíteni. Ha a vállalkozó 2015-ben Kiszabható büntetések ► 30-16 OOO euró-ha az adóbevallást nem a határidőig adja le ► 60-32 000 euró-ha az adóbevallást nem adja le az adóhatóság felszólítására a meghatározott időn belül ► 60-20 000 euró-nem regisztrálja magát a megadott határidőig ► 30-3000 euró-nem teljesíti bejelentési kötelezettségét a megadott határidőig ► 60-3000 euró-nem tesz eleget az adóhivatal felszólításának ennél kevesebbet keresett, nem kell adóbevallást leadnia, sem adót fizetnie. Míg az alkalmazottak - jövedelemforrásuktól függően - két nyomtatvány közül választhatnak, a vállalkozók mindig a B típusú űrlapot töltik ki. A kiadások kimutatása Az adó kiszámítása és az adóbevallás kitöltése önmagában nem bonyolult feladat. A vállalkozók a tiszta jövedelmüket az összes bevétel összege és a kimutatható kiadások különbözeiéként kapják meg. Kimutatható kiadásnak számít a különböző áruk és szolgáltatások vásárlását igazoló összes számla, melyek összefüggnek az adott vállalkozással. Mindenki eldöntheti, mi az előnyösebb számára: a ténylegesen kimutatható kiadások az egyszerűsített adónyilvántartás, esetleg az egyszeres vagy kettős könyvvitel alapján, illetve az ún. átalánykiadások. Az utóbbiak a vállalkozásból származó összes bevétel 40%-át tehetik ki, miközben szabtak egy felső határt: az átalánykiadások maximum 420 euró lehetnek havonta, azaz 5040 euró évente - ha a vállalkozó nem vezet sem egyszerű, sem kettős könyvelést, és az adótörvény 6. cikkelye szerinti bevételre tett szert. A törvény szerinti határidő március 31., s mivel idén ez a dátum hétköznapra (csütörtökre) esik, nincs ok kitolni. Ez után a dátum után csak azok adhatják le bevallásukat, akik az adóhivataltól haladékot kértek. A központi adó- és vámhivatal a halasztásról értesíti a Szociális Biztosítót és az egészségügyi felügyeletet is, ez utóbbi pedig ezt továbbítja az egyes egészségbiztosítóknak. Akik halasztást kémek, azoknak automatikusan kitolódik az a dátum is, amikortól kialakulhat, megszűnhet vagy módosulhat a járulékfizetési kötelezettségük a Szociális Biztosítóval (SP) szemben. Akik március végéig adják le adóbevallásukat, azok esetében az SP július 1-jei dátummal bírálja el, mekkora társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük. Akik halasztást kémek, és csak júniusban adják le az adóbevallásukat, azok járulékfizetési kötelezettségét is később, csak október 1-jei dátummal bírálják felül. A nyomtatványok kitöltése előtt tanácsos elolvasni az útmutatókat, magyarázó szövegeket. A rosszul kitöltött bevallásért és a határidők be nem tartásáért egyaránt büntetést szabhatnak ki, amelynek összege elérheti akár a 16 ezer eurót is. (sza) TÉMA: a B típusú —•* adóbevallás kitöltése ? Aki nem tudja határidőre leadni az adóbevallást, inkább kérjen halasztást (Ján Krošlák illusztrációs felvételei) A B TÍPUSÚ ADÓBEVALLÁSI ÍV KITÖLTÉSE Szabó Erzsébet vállalkozó. Nem áfafizető, és tavaly a vállalkozásából 19 500 euró bruttó jövedelemre tett szert. Úgy döntött, adóbevallásában ezúttal nem a vállalkozásának tényleges kiadásait, költségeit számolja el, hanem a jövedelme 40 %-ának megfelelő átalánykiadások lehetőségével fog élni, ez maximálisan 5040 euró lehet. 2015-ben 1580 euró társadalombiztosítási és 550 euró egészségbiztosítási járulékot fizetett be. Van két gyereke. A férje alkalmazottként 3803,33 eurónál többet keresett, így Erzsébet nem érvényesítheti a házastársra vonatkozó adómentes részt. A gyermekei után sem jogosult semmilyen kedvezményre, ugyanis az adóbónuszt a férje kapja a munkahelyén. Erzsébet tavaly nem fizetett adóelőleget. B típusú adóbevallást kell készítenie. Azokat a sorokat, amelyek az adózóra nem vonatkoznak, üresen kell hagyni! Az 1. sorba beírja az adószámát (DIČ), mellette pedig x-szel megjelöli, hogy adóbevallásról van szó (és nem pót- vagy helyesbített adóbevallásról), a mellette lévő ablakba pedig 2015-ös évet kell írni. Az adószámot a nyomtatvány minden egyes oldalán, fent fel kell tüntetni. A 3. sorban feltünteti fő tevékenysége kódját (SK NACE), s a mellette lévő ablakba beírja fő tevékenységét. Az összes kód jegyzéke megtalálható a www.statistics.sk honlapon. n rész - a törvényes képviselő, örökös vagy azon ■ személy adatai, aki a bevallást elkészíti - ha az adózó nem személyesen adja le az adóbevallást az adóhivatalban, akkor ebben a részben meg kell adni annak a személynek az adatait, aki a nyomtatványt kitölti. Erzsébet ezt a részt üresen hagyja, mert ő maga tölti ki adóbevallását. Ugyanakkor ebben a részben nem szabad elfejteni beírni a 27. sorba a telefonszámot és a 28. sorba az e-mail-címet - akkor is ki kell tölteni, ha az adózó saját maga készíti a bevallását. m rész - az adóalap csökkentéséhez szükséges ■ adatok - a 29. és a 30. sort csak az tölti ki, aki az adózási időszak elején öregségi nyugdíjas volt. Erzsébet ide nem ír semmit. A 31. sort az tölti ki, aki érvényesíteni akarja a házastársára vonatkozó adómentes részt. Ebben az esetben ez is üresen marad. rész - az adóbónusz érvényesítéséhez szük- ■ séges adatok - ebben a részben az adózóval egy háztartásban élő eltartott gyermek adatait és a hónapokat kell feltüntetni, melyekben érvényesíteni akarja az adóbónuszt. Erzsébet ezt a részt nem tölti ki, mert az adóbónuszt a férje érvényesítette. V rész - a munkaviszonyból származó bevétel adóalap- ■ jának a kiszámítása - ebben a részben meg kell adni az összes munkaadótól kapott bruttó bevételt (a fő- és a mellékállásból származó jövedelmet), a befizetett járulékokat, majd a megadott adatok alapján ki kell számolni az adóalapot. Ezt a részt akkor kell kitölteni, ha valaki alkalmazottként is dolgozott a vállalkozása mellett. Erzsébet 2015-ben nem volt alkalmazott, csak vállalkozóként tevékenykedett, ezért ezt a részt üresen hagyja. rész - vállalkozásból, bérbeadásból, művészi ■ tevékenységből származó bevétel adóalapjának a kiszámítása - Erzsébet az 1. táblázat második sorában feltünteti a vállalkozásából befolyt bevételt: 19 500 eurót. A mellette lévő oszlopba nem ír semmilyen kiadást. Az 1. táblázat 9. sorában megismétli a 19 500 eurót. Erzsébet él az átalánykiadások lehetőségével, így a bevétel 40%-ának megfelelő összeget, maximum 5040 eurót írhat le. A 19 500 euró 40%-a 7800 euró, Erzsébet csak 5040 euró átalánykiadást érvényesíthet. A 9. sor 2. oszlopába írja az átalánykiadások és az elvezett járulékok összegét (5040+2130), azaz 7170 eurót. Erzsébet 3. oldalon lévő 1. táblázat alatt x-szel megjelöli, hogy a 6. cikkely 11. bekezdése szerint érvényesítette a bevételek bizonyos százalékának megfelelő kiadásokat. Ugyancsak az 1. táblázat alatt megadja a befizetett járulékok összegét, 2130 eurót (1580 euró szociális és 550 euró egészség- ügyi biztosítás). Az la. táblázatot csak az tölti ki, aki adónyilvántartást vezet - Erzsébet ezt üresen hagyja. Az lb. táblázatot az tölti ki, aki a 6. cikkely 10. bekezdése szerint vezet nyilvántartást - Erzsébetre ez sem vonatkozik, ugyancsak üresen marad. , Az adóbevallás a 37. sorban folytatódik. Itt ismét megadja a 19 500 eurós bevételt, a következő sorban pedig a 7170 eurós kiadást. Utána a bevételből levonja a kiadásokat, és a 12 330 eurós eredményt, az adóalap összegét a 39. sorba írja. Ugyanez a szám kerül a 43. sorba is. Erzsébetnek nem volt adóevesztesége, ezért a 45-53. sorok üresen maradnak. Az 55. és az 57. sorban megismétli a 12 330 eurót.
