Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-17 / 64. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2016. március 17. ff KULTÚRA Őrző a strázsán Kotleba leállíttatott egy színházi előadást, mert nem tetszett neki A „vulgáris" kovácsok (Fotó: DSJCH) JUHÁSZ KATALIN Marian Kotleba hétfőn szín* házban volt. Ez már önmagá­ban is hír lenne, hiszen Besz­tercebánya megye ispánját ritkán látni ilyen helyen. Neki a magaskultúrát a szépség­versenyek jelentik, ez már eddigi megyefőnöki tényke­dése alatt is kiderült. Most beült megnézni egy előadást, amit vulgárisnak talált, ezért a felénél leállíttatta. Nagy nap volt március 14. Brez- nóbányán. A megye vezetése aznap ünnepelte a pedagógusokat, egy szí­nielőadással kedveskedett nekik. Rejtély, miért épp aznap, hiszen a pe­dagógusnap 28-án lesz. (Más indok nem jut eszembe, mint az, hogy 1939. március 14-én alakult meg az első Szlovák Köztársaság, amit ma - még - nem illik nagyszabású kultúrmű­sorral ünnepelni megyei költségve­tésből, vagyis állami pénzből.) Kotleba tehát nem úgy ült be a né­zőtérre, ahogy önök szoktak, hanem protokollvendégként, tulajdonkép­pen kényszerből, mivel előtte taná­rokat tüntetett ki. A megye a helyi Ján Chalúpka Színtársulat Kováči című előadását rendelte meg e nemes al­kalomra. A darab arról szól, hogyan fizetnek rá az emberek a háborúra. Egy elismert, többször díjazott ren­dező, a besztercebányai művészeti akadémia professzora állította szín­padra. Eddig 21 alkalommal játszot­ták szerte az országban, sőt Románi­ában, Magyarországon és Csehor­szágban is. Kotleba azonban igen szi­gorú színikritikus, és egyáltalán nem volt ínyére, amit lát. Egy ponton az­tán nem bírta tovább, ám ahelyett, hogy kiosont volna a teremből (ami nagy illetlenség), felküldte a ku­lisszák mögé az egyik beosztottját, aki odalépett a súgóhoz, és átadta az is­pán üzenetét: azonnal hagyják ezt ab­ba, mert ha nem, akkor összehúzatja a függönyt. Az egyik szereplő me­sélte a Denník N-nek, hogy a szín­Kotleba vigyázó szemei (Fotó TASR) pádról látta, amint egy ismeretlen nő hadonászva magyaráz a súgónak. Majd ez utóbbi jelezte neki, hogy ennyi volt, leállnak. A közel százéves múlttal büszkélkedő társulat vezetője pedig azt nyilatkozta ugyanott, hogy ilyesmit még a kommunisták alatt sem csináltak velük. Leforrázva hagyták el a színpadot, és természe­tesen kíváncsiak voltak a magyará­zatra. Az pedig úgy hangzott, hogy Kotlebát zavarta a „túlságosan ex­presszív nyelvezet”. Nos, az elége­detlen kovácsok tényleg nem finom­kodnak, a szöveg tele van olyan ki­fejezésekkel, mint „seggbe rúgom”, „szétverem a pofáját”, és bizony a, jó kurva anyjukat” is sűrűn emlegetik egyeseknek. A már idézett szereplő szerint viszont inkább azok a szöveg­részek nem tetszettek a megyefőnök­nek, ahol a főhős német kovács azon sopánkodik, hogy őt bárki pofán vág­hatja, csak azért, mert német. Az országossá dagadó botrány ha­tására a megye nyilatkozatot adott ki, amelyből érdemes szó szerint idézni. „Ezen kifejezések egyre sűrűbben fordultak elő, egészen addig, amíg már szerb rohadékokról és mocskos szlovákokról volt szó a színpadon. A megyei önkormányzat elnöke, a né­zői reakciókra is tekintettel, az elő­adás berekesztése mellett döntött.” A megyei szóvivő azt is hozzátette, hogy ha például „zsidó rohadékok” és „mocskos cigányok” szerepeltek volna a szövegben, akkor nyilván a Kotlebát támadók állíttatták volna le az előadást. A megye ráadásul pert fontolgat nemzetgyalázás gyanújá­val, de azt nem tudni, vajon a darab íróját, a rendezőt vagy a káromkodó színészeket citálnák bíróság elé. A Breznóbányai járásban Marian Kotleba pártja 14,06 százalékkal a második helyen végzett a Smer mö­gött a parlamenti választásokon. PENGE „A többi stimmel'' Marton László Távolodó többször kifejtette már, hogy nem csábítja a kanonizált irodalom, s hogy szö­vegei nem úgy irodalmiak, ahogy azt ma elgondolják, mivel köz­vetlenül saját magáról ír. Azért van egy csavar ebben a dologban. Távolodó „novellái” valamiféle gpk KRITIKAI ROVATA oral historyként foghatók fel. De hogy minek a - saját énjén átszűrt - történeteként, azt már nehéz lenne pontosan megmondani. Ott van például a szerző élettörténete, aztán a zene, ami minden köteté­ben fontos (ha nem fő-) szereplő, vagy a hetvenes évektől kezdődő­en az underground művészeti vi­lág szelete, illetve városa, Buda­pest története. És ez az elmesélt történelem akkor működik igazán, ha többé-kevésbé szabályos no- vellaformát ölt. Új kötetében a legtöbbször sikerül is ilyen formát adnia emlékezésé­nek. Leginkább a szövegek zárlata mutatja ezt, amelyben egy-egy szóval, mondattal az egész törté­net más - ironikus, melankolikus, neurotikus... - megvilágításban kerül: „ könnyen lehet, hogy még­sem ússza meg Cso-Cso-Szán ” (101.). A neurózis egyébként alaphangoltság a kötetben, a szö­vegek elbeszélője (vagyis Távo­lodó?) ennek optikáján át nézi a világot, hallgatja a zenét, legyen az Puccini, Hortobágyi László, a Lo’ Jo, a Zita Swoon stb. A neuró­zis az elbeszélés módját is meg­határozza: arról, hogy Lisszabon­ban Pessoa kávézói szobra mellett fényképezkedik, ezt írja: „Ezt persze kínos lesz megírni - szep- pentém meg-, de hamar túlestünk rajta. [...] Leginkább az a próza RÖVIDEN Hommage á Bartók Pozsony. Bartók Béla születé­sének 135. évfordulója alkal­mából Hommage á Bartók címmel rendez ünnepi estet az Ifjú Szivek Táncszínház és a Pozsonyi Magyar Intézet. Az Ifjú Szivek pozsonyi székhá­zában ma 17.30-kor nyitják meg Móser Zoltán Ezt az utat bejártam - a népdalgyűjtő Bartók Béla nyomá­ban című fotókiállítását. A neves magyar fotográfus azonos című al­buma 2001-ben jelent meg, a han­gulatos fekete-fehér fotók Bartók száz évvel ezelőtti népdalgyűjtő utazásainak színhelyeit, a mai Szlo­vákia és Románia falvainak világát, változatlanságát idézik meg. A ki­állítás ünnepélyes megnyitóján Ha­ris László fotóművész méltatja Mó­ser Zoltán munkásságát. A fotókiállítás megnyitója után az Ifjú Szivek Táncszínház mutatja be Bartók 135, Gömörből a Maros- Tordáig című összeállítását (rende­ző, koreográfus: Hégli Dusán). A műsorban azon tájegységek hagyo­mányos táncait és zenéit mutatja be az együttes, melyek Bartók népdal- és népzenegyűjtő útjainak meghatá­rozó állomásai voltak. Az előadás tételei között beszélgetést hallhat­nak Móser Zoltán fotóművésszel a szlovákiai magyar szellemi életről és néprajzról, valamint a művész Bar­tók Béla munkásságához való kötő­déséről. Az est folyamán megszólal Tóth László költő, Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, Kövesdi Károly költő és publicista, Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója és Hégli Dusán, az Ifjú Szivek Tánc­színház művészeti vezetője és ko­reográfusa. „Az Ifjú Szivek ebben az évben több koprodukciót is tervez. Kiemel­ten fontosnak tartom, hogy a Balassi Intézettel több közös rendezvényünk is lesz. Ebből az első a Hommage á Bartók, amely méltó nyitánya ennek az együttműködésnek” - mondta el Varsányi László, a táncszínház igaz­gatója. (k) 135 éve született Bartók Béla (Arch.) Kiállítás Janiga József kópéiból Dunaszerdahely. A Családi Könyvklub és a Kortárs Magyar Galéria közös szervezésében való­sul meg az a kiállítás, melyet Jani­ga József (1946-2004) alkotásai­ból állítottak össze abból az alka­lomból, hogy a festőművész már­cius 21-én lenne 70 éves. A tárlatot a Vermes-villa Luzsicza Lajosról elnevezett termében holnap 17 órakor nyitja meg Fábik Erzsébet képzőművész. A megnyitón közreműködik Boráros Imre Kossuth-díjas színművész. „Rám mindig hatott a táj, az adott kör­nyezet, ahol élek. A Csallóköz egy rejtett, csodás vidék, nagylelkű táj. Már eléggé össze is nőttünk, s talán sikerült valamit összehoznom e szépségből”—vallotta Janiga Jó­zsef, akinek festményein a csalló­közi természet sokszínűsége jele­nik meg az alacsonyan lebegő, fodros felhőkkel, az arany ló búza­mezőkkel, a súlyos naplementék­kel, a mezei virágoktól tündöklő rétekkel. Janiga József festményei március 31 -ig tekinthetők meg a Vermes-villában. (tb) I 9 vagyok, amelyet írok... "(116.) Ha már lélektan: tanulságos volt olvasni Ota Pavel cseh író történe­tét az Anya, csak egy című szö­vegben. A csehszlovák hokisok az elvesztett ’64-es olimpiai döntő után az öltözőbe benyitó írót - aki­nek apját és két bátyját hurcolták el Mauthausenbe - egy mondattal a gázba küldték. Pavelt ezután ’73-ig tizenhatszor kezelték depresszió­val, majd a szíve vitte el. És továbbra is pszichológia: van tehát egy elbeszélőnk, aki mindent nagy adag nyitottsággal fogad, már ha átmegy kételyének szűrőjén. A kétely pedig szellemes mondatok­ban szűr, és alaposan. Vagyis szinte semmi sem marad. Csak ha esetleg ritmusa és dallama van, il­letve ha bakelitből készült. A le­mezüzletek mint nagyvárosok el- igazodási pontjai. Távolodó min­dig talál helyet, hogy felvázolja egy zenész pályafutását, egy-egy zenekar inspirációs hátterét vagy éppen azt a kulturális hátteret, amely az előadókat kiemeli. Vagy elmesélje, hogy miért és mire jó zenét hallgatni. A Senkiföldjén is. Marton László Távolodó: Senkiföldje. Ľ Harmattan, Budapest, 2016.132 oldal. Értékelés: 6/10 Rihanna nyitja a Sziget fesztivált Budapest. Sokak meglepetésére Rihanna lesz az idei Sziget „nul­ladik” napjának húzóneve. A barbadosi születésű világhírű popsztár augusztus 11 -én ad „exkluzív fesztiválkoncertet” a világ legnagyobb stadionjaira méretezett Anti World Tour koncertkörút keretében, amelyen a legújabb lemezét népszerűsíti. A nulladik napra is érvényesek a 7 napos Sziget-bérletek, de teg­nap 25 ezer napijegyet is forga­lomba hoztak. A 28 éves Rihanna eddig tizennégyszer vezette a Billboard dallistáját, ő a legfiata­labb női előadó, akinek ez sike­rült. Több mint 54 millió eladott album és 210 millió eladott kis­lemez fűződik a nevéhez. Nyolc Grammy-díj tulajdonosa, közös­ségi oldalait 100 millióan köve­tik, slágereit eddig 8 milliárdszor nézték meg a YouTube video- megosztón. A legújabb, Drake- kel közös, Work című dalához forgatott klipet két hét alatt több mint 100 milliószor nézték meg ugyanott. (k)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents