Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-17 / 64. szám, csütörtök
8 HÁTTÉR 2016. március 17. I www.ujszo.com Protestpártok a demokráciában FELEDY BOTOND A németországi hármas tartományi választások eredményeit még hosszan fogják elemezni. A nemrég lezajlott szlovákiai választásokkal párhuzamban az az érdekes számunkra, vajon a konszolidált német demokráciában kik adták szavazatukat a jobboldali szélsőségesnek deklarált Alternatíva Németországért (AfD) pártra? A jobboldali-baloldali tengelyen való meghatározás helyett sokkal fontosabb a párt protestjellege: nem azért szavaztak rá, mert programjával elhódította a szavazókat mástól, hanem mert a többi párt döntéseit ezúton tudták csak kritizálni a választók. Ugyanakkor Szászország-Anhalt tartományban a Frankfurter Allgemeine Zeitung közvélemény-kutatása szerint az AfD választóinak 57 százaléka szívesen szavazott volna a Merkel-féle CDU-ra. Számuk még magasabb Rajna-vidék-Pfalz tartományban, ahol az AfD-sek több mint 70 százaléka alternatívának gondolta a CDU-t, csak feltehetőleg annak menekültpolitikája miatt nem húzta be az ikszet a hagyományos német konzervatív párthoz. Egyértelmű tehát a menekültkérdés ereje, ugyanakkor szám szerint még mindig sokkal többen szavaztak a mainstream pártokra, amelyek többé-kevésbé a merkeli utat járják. Tehát korántsem esett szét a hagyományos pártok támogatói köre. Még egy ok van, amely a magasba röpítette az AfD-t a menekültkérdésen kívül, bár ez a szavazói közel 90 százalékánál volt meghatározó - hiszen a nagykoalíciós szövetségi kormány mindenkit protestbe kény- szerített, aki esetlegesen nem értett egyet a nyitott menekültpolitikával. A felmérés külön rákérdezett arra is, hogy a demokrácia működésével mennyire elégedettek egyes pártok táborai. Baden-Württembergben az AfD-sek négyötöde egyértelműen ún. antiestablishment lehetőséget is lát a pártban, vagyis aj elenlegi politikai felállás és az abban résztvevő hagyományos pártok ellen akart szavazni. A demokráciából való kiábrándulás azért nemcsak az AfD sajátja, de a többi párt esetében ez csak a szavazók körülbelül egyhar- madátjellemzi. Itt érkezünk el ahhoz az alapvető kérdéshez, amely a közép-európai friss demokráciákat is meghatározóan érinti. Az emberek vajon magába a demokráciába vetett hitüket kezdik elveszíteni, tehát azt gondolják, hogy ez a politikai rendszer, mint koncepció rossz? Vagy pedig a rendszer működtetőit, haszonélvezőit, kihasználóit váltanák le (akik néha már önálló konglomerátumot jelentenek a hatalom körül), ugyanakkor a választók még hisznek abban, hogy megfelelő emberek megfelelően vezethetnék demokráciáinkat? Persze rögtön felmerül, hogyha nem demokrácia, akkor ugyan mi - és nincs más. A többi autoriter megoldás még hamarabb kitermeli azt az elitet, amely elveszíti érdekét abban, hogy valóban figyeljen a sokrétegű társadalmi csoportok különböző igényeire. Másként mondva, az egyetlen esély az, hogy saját demokráciáink esetében ne azt várjuk, hogy 'protestpártok hangzatos szólamai, esetleg utcai csetepaték váltják meg a rendszert; hanem a politikai elit új generációját kell kitermelni, amely hajlandó beállni a politikai játékmezőre, mert annak megváltoztatását szeremé elérni. FIGYELŐ Ébresztő! Ezzel a címmel közölt kommentárt a Handelsblatt című német lap a tartományi választásokról. „A polgárok elbizonytalanodtak és elfordultak a néppártoktól. Ebben a helyzetben nem lehet opció a csak így tovább, a CDU/CSU pártszövetségből és a szociáldemokrata SPD-ből álló kormánynak rendeznie kell sorait, különben tovább veszít támogatottságából és tovább folytatódik a protestpárt felemelkedése” - írta a lap az Alternatíva Németországnak (AfD) pártra utalva. A Frankfurter Allgemeine Zeitung hang-súlyozta: az AfD sikere remélhetőleg felrázza a pártrendszer hagyományos, beágyazott szereplőit, akik rendre abban bíznak, hogy a protestpártok majd eltűnnek a süllyesztőben. (MTI) Good Bye, Lenin! MTI-HÁTTÉR Tavaly összesen 139 kommunista vezér szobrát bontották le Ukrajnában, köztük 40 Lenin-szobrot. A kommunista emlékművek eltávolításáról tavaly november végén hozott rendeletet az ukrán kulturális minisztérium. A kommunista múlttal való szakítás jegyében nemcsak Lenin, a Szovjetunió megalapításához vezető 1917-es bolsevik forradalom vezetőjének szobrait távolít- ják, hanem a baloldali diktatúra más vezéreinek emlékműveit is. Lebontották például Feliksz Dzerzsinszkij, a szovjet politikai rendőrség vezetője, Szergej Kirov, a kommunista párt leningrádi vezetője és Vaszilij Csapajev orosz katonatiszt szobrát. Egy éve fogadta el az ukrán kormány azt a törvényt, amely betiltotta a kommunista és a náci propagandát, valamint a két totalitárius rendszer jelképeinek használatát. 2015 októberében levették a kijevi parlament épületének tetejéről a szovjet ötágú csillagot, helyére Ukrajna címeréből a háromágú szigony került. Az ukrán kommunista párt működését tavaly decemberben tiltották be. A Petro Szimonyenko vezette Ukrajnai Kommunista Párt hosszú évekig meghatározó szereplője volt a független Ukrajna politikai életének. Az 1994-es parlamenti választások óta mindvégig volt frakciója a parlamentben egészen a legutóbbi, 2014-es előrehozott választásokig, amikor a párt nem érte el az ötszázalékos kü-szöböt. Szimonyenko többször is indult az elnökválasztáson, 1999-ben bejutott a második fordulóba, amely-ben viszont alulmaradt Leonyid Kucsmával szemben. A Lenin-szobrok elbontása Ukrajnában spontánul, törvényellenesen kezdődött, 2013 elején. Egyre- másra döntötték le az ország minden részén a bolsevik vezér köztéri szobrait. Volt, ahol az emlékművet csak megrongálták, például Poltava megye egyik településén lefejezték Lenin és felesége, Nagyezsda Krupsz- kaja szobrát. Kijev utolsó, a város központjában álló Lenin-szobrát az Nagy koponya volt, a Lenin-összes elfért benne (Képarchívum) európai integrációt és demokratikus hatalomváltást követelő Máj dan- tüntetések elején, 2013 decemberében döntötték le a tiltakozók. A délukrajnai Odesszában viszont újrahasznosították Lenin szobrát: lecserélték a fejét a Csillagok háborúja című amerikai filmsorozat főgonosza, Darth V ader maszkj ára. Czank Lívia A VASÁRNAP ajánlja IGEN! - Minden, amit az esküvőről tudnod kell Milyen legyen a ruha, a cipő, a frizura? Hogy nézzen ki a meghívó? Legyen-e vőfély vagy ceremóniamester, aki a vendégeket szórakoztatja? Ki fogja lefotózni vagy lefilmezni az eseményeket? Milyen zene szóljon majd? Hogy fessen a dekoráció? Milyen ételek és italok legyenek? Milyen kötelezettségekkel és adminisztrációval jár az egész? Megannyi kérdés, amelyek hallatán a jegyespárok csak kapkodják a fejüket. Ezek megoldásában segít Czank Lívia könyve, amely könnyed stílusban megírt, mégis mindenre kiterjedő szöveggel és számos fotóval avatja be a házasulandókat az esküvő rejtelmeibe. Rendelje meg nálunk! Az ajánlat 2016. március 20-ig tart. minden, am it az esküvőről tudnod kell
