Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-16 / 63. szám, szerda
6 KULTÚRA 2016. március 16. I www.ujszo.com Színes érintések - női világok Április 2-ig láthatók Szakáll Mária és Szakáll Noémi festményei a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban Kolčáková Szakáll Noémi és Szakáll Mária a dunaszerdahelyi kiállítás megnyitóján (Somogyi Tibor felvétele) TALLÓSIBÉLA Dunaszerdahely. Szakáll Mária és Szakáll Noémi, anya és lánya Színes érintések című kiállítása április 2-ig látható a Csallóközi Múzeum felújított galériájában. Kát egymást kiegészítő világ: az egyiket absztrakt vásznak alkotják finom jelképekkel, elfolyó színfoltokkal, lírai hangulatokkal. A másikat figurális ikonográfia jellemzi, erős egyéniségű „istennőkkel", stilizált figurákkal, tomboló színekkel és extravagáns képmezőkkel. Karizmatikus, pozitív kisugárzású nagyívű képek kaptak helyet a közös tárlaton. A színnel dolgozó absztrakciókon Szakáll Mária a természet elrendezettségéből, harmóniájából és a megélt valóság érzelmekkel telített emlékképeiből teremti meg nyugalmat árasztó poétikáját. Kolčáková Szakáll Noémi a nőiességet expresszíven mutató vásznain a domináns női alakokat imaginativ, stilizált világba helyezi, amelyben nagyon erős karakterekkel, vonáso- sokkal határozzák meg, jelölik ki és foglalják el a saját helyüket. Szakáll Mária a tárlatra zömmel az utóbbi két év terméséből válogatott. Festményeire az absztrakt exp- resszionizmus jellemző. „A természetből indulok ki - mondta. - Nagyon sok munkámat ihlettek a virágok. Volt olyan tematikus kiállításom, amelyen csak pipacsos képeket állítottam ki. Elsődlegesen a színekkel és a struktúrákkal fejezem ki magam. Ezzel szemben Noémi képei figurálisak, jó értelemben vadak, tele vannak dinamikával, feltűnő a szülés a formaviláguk, gazdag a gesztusrendszerük és a szimbolikájuk, sok bennük az erotika. Mi nem „rakunk” nagy filozófiát a képek mögé, inkább a bennünket körülvevő életet színességét próbáljuk megragadni. Mert a világ színes, csak sokan nem veszik észre.” „Az anyukám pici koromtól nagy befolyással volt rám. Bár nem ábrázol emberi alakokat, mégis neki köszönhetem a figurákat - folytatta Noémi. - Egyszer ugyanis festett egy női alakot. Anyu sokat fényképezett, remek fotókat készített, és a női alakot ábrázoló festményének a sötétkamrában talált helyet. Ez a különös zárt tér erős misztikát vont a kép köré. Ha Freud beszélgetne velem egy picikét, megállapítaná, hogy ennek a festménynek köszönhető a figurális vonal, amelyet képviselek. Nagy hatással volt rám az a fantasztikus női alak, amelyben az anyaságot, a női- séget festette meg az anyu. Kavarogtak bennem az érzések, valahányszor megálltam előtte. Annyira ösztönzően hatott rám, hogy már iskolás koromban figurával tudtam kifejezni magam a legjobban. De csodálom, ha valaki, mint az anyukám is, absztrahált formákkal és színekkel tudja megteremteni az atmoszférát és átadni az emóciókat. Hangsúlyoznám persze, hogy a szín nekem is fontos kifejezőeszközöm. Főleg az életvidám és a rikító színekkel dolgozom, mint amilyenek a hímzéseken is megjelennek, például a kalocsain. Mi, az anyukámmal eléggé domináns, nem depressziókkal teli, visszahúzódó személyiségek vagyunk. Úgy gondolom, nekünk az a dolgunk, hogy azt fessük meg, ami bennünk a legjobb, ami a világunkban a legvilágosabb és a legszínesebb. Vagyis amivel örömet tudunk szerezni azoknak, akik megnézik a képeinket, vagy akik velük élnek. Nem elég csak nézelődni, hanem látni is kell. Pozitívan, az a legegészségesebb.” Szakáll Mária elárulta, hogy valójában ő is családi örökségként kapta a művészi kifejezés iránti vonzalmat. „Az édesanyám kézimunkázott, hímzett, gobelineket készített, és már nagyon kicsi koromban megtanított bizonyos fogásokra. Nekem babramunkának tűnt, jobban tetszett a festés. Vannak képeim, amelyeken visszaköszönnek a gyermekkori vizuális élmények, merítek abból, amivel a nagymamám és az anyukám foglalkozott. Tőlük származik a virágok iránti szeretetem is. Horgolt térítőik mintázatát pedig átörökítem a festményeimre. A gyermekkoromban kapott szeretet meghatározta az egész életemet. Képeim töltetét is ez az érzelmi jelleg adja, és hatással van a színválasztásomra is. Feltűnő színekkel dolgozom, bár e mostani kiállításon több monokróm festményem is van.” Arra a kérdésemre, vannak-e festő példaképeik, Szakáll Mária azt válaszolta, hogy nagyon kedveli a kortárs amerikai művészetet, különösen Jackson Pollockot, de Joan Mirót is szereti. „Fel tudnék sorolni nagyon sok fantasztikus, kivételes művészt, de az én példaképem az anyu” - mondta Noémi. Átadták a „nagydíjakat" Hazai kitüntetettek Dráfi Mátyás, Bauer Edit és Dunajszky Géza (A szerző felvétele) Budapest. Magyarország köztársasági elnöke - a kormány előterjesztésére - március 15. alkalmából a parlamentben átadta a legmagasabb művészeti kitüntetéseket. Tizenheten kaptak idén Kossuth-díjat. A kitüntetettek listájáról szemezgetünk. Benedek Miklós színművész utánozhatatlanul eredeti, kifinomult és elmélyült játékmódja, emblematikus szerepformálásai, valamint a klasszikus kabarék világát is népszerűsítő kivételes művészi pályája elismeréseként részesült Kossuth-díjban. Balázs Ferenc „Fecó” előadó- művész, zeneszerző, a Korái zenekar alapítója, akinek nevéhez számos örökzöld sláger fűződik, szintén Kossuth-díjat vehetett át. IQ. Csoóri Sándor népzenész, zenetanár, a Muzsikás együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja elkötelezett értékteremtő tevékenységéért kapott Kossuth- díjat. Ugyanezt az elismerést vehette át Gulyás Dénes operaénekes, aki tenorszerepei mellett a fiatal ének- és zeneművészek képzésében és jeleskedik. Szintén Kossuth-díjat vehetett át Lukács Sándor színművész, Kiss Anna költő és drámaíró, Madarász Iván zeneszerző, valamint a Saul fia című Oscar-díjas film rendezője, Nemes Jeles László, operatőre, Erdélyi Mátyás, és főszereplője, Röhrig Géza. A Kossuth Nagy díj at Makkai Adám Kossuth-díjas költő, műfordító és nyelvész, a University of Illinois at Chicago Angol Irodalmi és Nyelvészeti Tanszékének volt tanára, professor emeritus vehette át a magyar költészet rangját emelő műfordításaiért, egyedülálló formavilágú költészetéért, valamint értékteremtő oktatói és tudományos tevékenységéért. Az idei díjátadó érdekessége, hogy ketten is kaptak díjat olyanok, akiknek már az édesapjuk is megkapta az elismerést: ifjabb Csoóri Sándor édesapja, a költő, író, politikus Csoóri Sándor 1990- ben és 2011-ben, Nemes Jeles Lászlóé, Jeles András film- és színházi rendező pedig 2008-ban. Széchényi-díjat idén tizennyolcán vehettek át, köztük Bálint Csanád régészprofesszor, Erdő Péter bíboros, Paksa Katalin népzenekutató, Martonyi János volt külügyminiszter, Imre László irodalomtörténész, Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor szociológusok és Maróth Miklós orientalista. A Magyar Érdemrend közép- keresztjét érdemelte ki mások mellett Böszörményi Zoltán író, költő, az Irodalmi Jelen főszerkesztője, Csukás István író, költő, Somogyi Balázs, a Connecticuti Magyar Kulturális Egyesület alapítóelnöke,aNewYork-i 1956-os Magyar Emlékmű Bizottság alel- nöke, valamint a Saul fia című film két producere, Rajna Gábor és Sipos Gábor. (MTI) JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Ádcr János magyar államfő által odaítélt magas állami kitüntetéseket vett át tegnap három hazai közéleti személyiség Magyarország pozsonyi nagykövetségén. A bennsőséges hangulatú ünnepségen Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet köszöntőjében az összetartás fontosságát hangsúlyozta, felidézve, hogy az 1848-as forradalom fo alakjai sem értettek egyet a módszerekben, de céljuk közös volt, mindannyian a magyarság érdekeit tartották szem előtt. Bauer Edit, a Magyar Közösség Pártjának volt európai parlamenti képviselője a szlovákiai magyar közösség jog- és érdekérvényesítése, különösen az emberi jogok védelme, valamint a nők helyzetének javítása terén végzett munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült. A la- udációban egyebek mellett elhangzott, hogy a díjazott többször szót emelt a szlovák kisebbségellenes intézkedések ellen, védelmébe vette a magyar tanítási nyelvű kisiskolákat, felhívta az uniós képviselők figyelmét a roma nők tarthatatlan munkaerő-piaci helyzetére és felidézte Malina Hedvig esetét is. Dráfi Mátyás Jászai-díjas színművész, érdemes művész, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja, a Teátrum Színházi Polgári Társulás társvezetője a hazai magyarság összetartozását erősítő, illetve kulturális és nyelvi identitásának megőrzését szolgáló tevékenységéért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Az ismert színész öt és fél évtizedes eddigi pályafutása során több mint 250 szerepet alakított, emellett nagyszerű versmondó és hiteles közösségi ember. Dunajszky Géza közíró, a pozsonyligetfalui Emlékmű-előkészítő Bizottság alapítója és titkára a hazai magyar kulturális életet színesítő, szerteágazó tevékenysége elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemke- resztet vehette át a nagykövet asszonytól. A laudációban elhangzott, hogy Dunajszky zenei szakíróként, publicistaként, kórusvezetőként, kulturális rendezvények fárad- • hatatlan szervezőjeként, valamint amatőr helytörténészként is sokat tett a hazai magyarságért.
