Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-16 / 63. szám, szerda

wvwv.ujszo.com | 2016. március 16. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 5 Kukakeresés mobillal GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Pozsony. Az Európai Bizottság tervei szerint 2020-ig az épí­tési és bontási hulladék 7096- át kellene újrahasznosítani, Szlovákiában azonban manap­ság ez az arány az 5096-ot sem ári el. Többek között ezen próbál megváltoztatni az az új mobiltelefonos alkalmazás, amit tegnap mutattak be. „A Green Bin alkalmazás segít megtalálni a legközelebbi hulladék- lerakót, ahol a lakosság megszaba­dulhat az építési hulladéktól, háztar­tási gépeitől és egyéb olyan szemét­től, amely újrahasznosítható” - nyi­latkozta Jana Ružická, az applikáció létrehozása mögött álló EKOrast Polgári Társulás képviselője. Ludvik Janéo, az építőanyagok újrahaszno­sításával foglalkozó szakmai szerve­zet elnöke szerint Szlovákiának van mit behoznia, hiszen a szelektív hulladékgyűjtés szempontjából az utolsó előtti helyen található az uniós tagországok között. „Azért döntöt­tünk épp a mobiltelefonos alkalma­zás mellett, mivel Szlovákiában a 15 és 55 év közötti generációból nagy­jából 2,5 millió embernek van mo­MMb A Green Bin mobiltelefonos alkal­mazás segít megtalálni a legköze­lebbi hulladéklerakót (Képarchívum) biltelefonja, így ezen keresztül tud­juk elérni a lehető legtöbb embert” — tette hozzá Ružická. Az alkalmazás a következő címen érhető el: play.google.com/store/apps/details? id=sk.fusionis.greenbin&hl=en. Hogy épp az építési hulladékra összpontosítanak, annak jó oka van. „Ez utóbbi teszi ki Szlovákiában ma­napság a hulladék 30 százalékát, mi­közben az építési hulladék végzi a leggyakrabban az illegális szemétte­lepeken, erdőkben és utak mentén” - nyilatkozta a mobilos alkalmazás el­készítését finanszírozó Első Lakás­takarékpénztár (PSS) sajtóosztályá­nak a vezetője, Radovan Slobodník, aki szerint Szlovákiában jelenleg 30 olyan szemétlerakó működik, amely átveszi a bontási hulladékot. A fejlett európai országokban Slo­bodník szerint a tervszerű hulladék- gazdálkodásra való áttérés nyomán új szemlélet és gyakorlat alakult ki, amely az építési hulladékok esetében is létrehozta a saját hulladékhaszno­sító iparágát. A hasznosítás hagyo­mányai és törekvései az egyes tagor­szágokban eltérőek. Az építési­bontási hulladékok hasznosításával kapcsolatos tevékenységek beindu­lásakor szinte minden országban egyöntetű tapasztalat volt az, hogy a vállalkozások nehezen fogadták el a hasznosítási technológiával előállí­tott építőanyagokat, félve attól, hogy ezek hátrányosan befolyásolják a ter­mékek minőségét, idővel azonban ja­vult a helyzet, és ma már nincsenek ilyen előítéletek az újrahasznosított építőanyaggal szemben. (TASR, vív) Több pénzt tartunk a betétkönyveken Pozsony. Szlovákiában a banki ügyfelek körében az elmúlt hó­napokban újra nőtt az érdeklődés a betétkönyvek iránt. A jegybank tegnap közzétett felmérése szerint január végén a lakosság 1,2 mil­liárd eurót tartott ezeken, 5 szá­zalékkal többet, mint egy évvel korábban. A teljes lakossági be­tétállománynak azonban ez már csak a 4 százaléka - figyelmeztet Dominika Ondrová, a Postabank elemzője. (SITA) Milliárdos per a Volkswagen ellen Berlin. A Volkswagen intézményi befektetői összefogtak és 3,2 mil­liárd euróra perelték a céget a károsanyag-kibocsátási botrány miatt. Közel 300 intézményi be­fektető indított pert a Volkswagen ellen az autógyár központj ának számító Braunschweigban. Az érintettek szerint a károsanyag- kibocsátási botrány 3,2 milliárd eurós kárt okozott nekik, most pedig arra keresik a választ, hogy 2008 júniusa és 2015 szeptembere között követett-e kötelezettség­szegést a cég. A pert benyújtó ügyvédi iroda szerint a Volkswa­gen nem hajlandó a kárrendezésre, ezért volt szükség a perre. (SITA) 230 millió uniós munkavállaló Brüsszel. Tovább nőtt a foglal­koztatás az Európai Unióban: az unió 2 8 tagállamában 2015 -ben 1 százalékkal lett magasabb a muta­tó, összesen 230 millió európainak volt munkája az év végén. Ma­gyarországon 2,9 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. Ez az unió harmadik legjobb adata, ennél ma­gasabb növekedést csak Máltán (4,6) és Spanyolországban (3,0 százalék) mértek. Szlovákiában az elmúlt egy évben 2 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. (TASR) Kiürülhet az orosz államkassza Moszkva. Washington után az Európai Bizottság is komolyan fi­gyelmeztette az európai bankokat, tartsák magukat távol az Oroszor­szág által tervezett nemzetközi kötvénykibocsátástól. Oroszország nemzetközi bankok bevonásával idén 3 milliárd dollár értékű köt­vény kibocsátására készült, hogy sikerüljön betömni az ország költ­ségvetésén az alacsony olajárak és a nyugati szankciók miatt keletke­zett lyukat. Ez lenne az első ilyen tranzakció Oroszország részéről azóta, hogy a Krím megszállása miatt életbe léptek vele szemben a nyugati szankciók. (TASR, MTI) A Gazprom tervei miatt Szlovákia több tízmillió eurótól eshet el Az orosz Gazprom gázexportőr az orosz-ukrán konfliktus mi­att továbbra is mindent meg­tesz annak érdekében, hogy az európai országokba irányuló gázszállítások elkerüljék Uk­rajnát, ami Szlovákiának is hatalmas károkat okozna. A katasztrófa akár már három éven belül beüthet. Pozsony/Moszkva. A szlovák politikusok az elmúlt időszakban ugyan elsősorban az Északi Áramlat kibővítésével riogattak, de nem ez jelenti az egyetlen veszélyt, ami Szlovákiának súlyos veszteségeket okozna. A Gazprom tavaly nyáron jelentette be, hogy Északi Áramlat 2 néven új gázvezetéket épít a Balti­tenger alatt, amely évi 55 milliárd köbméter gázt továbbíthat Oroszor­szágból Németországba, vagyis nagyjából ugyanannyit, mint az Északi Áramlat már működő ága. Déli kerülő A most nyilvánosságra került in­formációk szerint a Gazprom fel akar melegíteni egy korábbi gázvezeték­építési tervet, amellyel kiépíthetné az Ukrajnát délről elkerülő gáztovábbí­tási útvonalat. A társaság dél-európai országoknak „udvarol” annak érde­kében, hogy kormányaikat és ener­giaszolgáltatóikat rávegye egy új ve­zeték közös lefektetésében való rész­vételre - derül ki a Reuters híréből. Az orosz gázmonopólium mindenáron ki akarja iktatni az ukrán tranzitot, ame­lyen keresztül Szlovákiába is eljut­tatja az energiahordozót. A vállalat kezd kifutni a lehetősé­gekből, miután kénytelen volt felad­ni a Déli Áramlat tervét, amely a Fekete-tenger fenekén szállított vol­na gázt Oroszországból Bulgáriába, majd tovább Európa közepébe, illet­ve az ezt kiváltani hivatott török áramlatot, amely Bulgária helyett a török tengerpartot célozta volna meg.' Az előbbi projekt az EU ellenállásán bukott meg, ugyanis Brüsszel az ér­Az orosz Gazprom 2019-től akarja lezárni az Ukrajnán keresztül vezető gáz­szállítást (Képarchívum) vényben levő uniós szabályozás alapján nem engedélyezte, hogy a vezeték és az abban áramló gáz ki­zárólag egy cég (ez esetben a Gaz­prom) tulajdonában legyen. A török áramlatot az Ankara és Moszkva kö­zött az orosz harci repülőgép lelövé- se miatt megromlott viszony miatt tették lapátra. Az orosz cég március elején új kezdeményezéssel állt elő, neveze­tesen az olasz Edison és a görög DE­PA energiaszolgáltatókkal közösen fektetne le egy vezetéket a Fekete­tenger fenekére, amely aztán Török­ország érintésével Görögországon át Olaszországig vinné az energiahor­dozót. A török áramlattól lényege­sen eltér a terv, azt ugyanis úgy hir­dették meg, hogy a Gazprom elszál­lítja a gázt a török-görög határra, miközben ezzel egyidejűleg leállítja az ukrán tranzitot. Az európai orszá­gok azután oldják meg a továbbszál­lítást, ahogy akarják. Súlyos érvágás Az oroszok gázipari tervei pár éven belül súlyos érvágást jelenthet­nek Szlovákiának is. A gázszállítás szempontjából ugyanis jelentős tranzitországnak számít, ami évente több tízmillió eurót hoz az állam­kasszába. A szlovák Eustream gáz­szállító társaság profitja 2014-ben elérte a 334 millió eurót, a Finstat.sk portál s.zerint a cég így Szlovákia második legnyereségesebb társasá­ga. További következménye lehet a terv megvalósulásának, hogy ha az oroszok kiiktatják az ukrán tranzi­tot, akkor a kelet-közép-európai or­szágoknak is ki kell építeniük az ezt helyettesítő, nyugatról keletre, illet­ve délről északra futó csőkígyókat. Három évünk maradt A Gazprom 2019-ig akar ered­ményt elérni, mert akkor jár le az ukrán partnereivel kötött hosszú tá­vú gázszállítási megállapodása. Alekszandr Medvegyev, az orosz Gazprom állami gázmonopólium vezérigazgató-helyettese már ré­gebben megerősítette, hogy 2019- ben lejár az a Kijevvel kötött szer­ződés, amely szerint most az orosz gázt Ukrajnán keresztül szállítják az európai országokba. „Utána sem­miféle tranzitról nem lehet szó Uk­rajnán keresztül” - nyilatkozta Medvegyev. (vív, TASR, napi.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM T VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7835 D Lengyel zloty 4,2889 Cseh korona 27,043 n Magyar forint 310,53 Horvát kuna 7,5590 n Román lej 4,4718 Japán jen 125,36 n Svájci frank 1,0954 Kanadai dollár 1,4832 a USA-dollár 1,1109 VÉTEL ­ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,14-1,08 27,86-26,24 323,74-295,86 OTP Bank 1,16-1,06 28,23-25,85 323,57-296,29 Postabank 1,15-1,0-7 28,00-26,10­Szí. Takarékpénztár 1,15-1,07 27,79-26,25 323,76-295,87 Tatra banka 1,14-1,08 27,86-26,23 322,16-297,68 ČSOB 1,14-1,08 27,74-26,36­Általános Hitelbank 1,14-1,08 27,86-26,23 323,84-295,95 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! Március 17-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Ú j SZÓ í A tartalomból: I • A húsvét és az újjászületés jelképe a tojás 1 • Legszebb virágaink egyike a pünkösdi rózsa • Több oka lehet a levélfoltosságnak • Tűlevelűek és örökzöldek a virágtartóban

Next

/
Thumbnails
Contents