Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-12 / 60. szám, szombat

6 I KÜLFÖLD 2016. március 12.1 www.ujszo.com Mérlegen Merkel politikája A hétvégi német tartományi választásokon sokat nyomhat a latban a menekultkérdés Elég volt! - hirdeti a bevándorlásellenes AfD párt választási plakátja (SITA/AP) RÖVIDEN NATO: dzsihádisták területvesztése Kabul. Kudarcba fulladt az Isz­lám Állam dzsihádista szerve­zetnek az afganisztáni terjeszke­désre tett kísérlete - közölte Wilson Shoffner, az afganisztáni amerikai és NATO-erők szóvi­vője. A tavaly nyáron megkez­dett légi csapásoknak köszönhe­tően már csak a Pakisztánnal ha­táros keleti Nangarhar tartomány egy körzetében vannak jelen az Iszlám Állam fegyveresei. A légi hadműveletek kezdetekor még hat-hét tartományban tevékeny­kedtek a dzsihádisták - mondta Shoffner. Hozzátette: vissza­szorításuk nem jelenti azt, hogy nem fenyegetik a közép-ázsiai országot és térséget. (MTI) Elnököt választ a mianmari parlament Najpjido. Tegnap jóváhagyta a mianmari parlament a Nobel- békedíjas Aung Szán Szú Kji régi szövetségesének számító Htin Kiav elnökjelöltségét. A törvényhozás a várakozások szerint Htin Kiavnak szavaz bi­zalmat, aki a gyakorlatban Aung Szán Szú Kji megbízottjaként tölti majd be a tisztséget. A Nobel-békedíjas politikus ko­rábban azt mondta, hogy a szín­falak mögül maga fog kormá­nyozni. Aung Szán Szú Kji nem választható elnökké, mert néhai férje brit állampolgár volt, és gyerekei is azok, az alkotmány pedig tiltja, hogy az elnökjelölt bármely családtagja más ország állampolgára legyen. (MTI) Izrael szigora lesújt a merénylőkre Jeruzsálem. Tegnapi válságü­lésén újabb szigorító intézkedé­sekről döntött az izraeli nemzet- biztonsági kabinet: kerítésekkel, az Izrael-ellenes médiumok fel­számolásával, a merénylők csa­ládtagjai elleni fellépéssel meg­próbálja megfékezni a paleszti­nok késeléses Izrael-ellenes lá­zadását. Az ülésen elhatározták, betömik a Jeruzsálemet körül­vevő biztonsági falon és kerítés- rendszeren ütött réseket, és egy szakaszon újraépítik a palesztin területeket Izraeltől elválasztó kerítést. A rendőrség e héten őrizetbe vett 250, engedély nél­kül Izraelben élő palesztint. (MTI) Újabb nukleáris rakétakísérletek Phanjan. Újabb rakétakísérle­tekre adott utasítást az ország nukleáris támadó képességeinek fokozása érdekében Kim Dzsong Un észak-koreai vezető - jelen­tette tegnap a KCNA észak-ko­reai hírügynökség. A mostani phenjani kardcsörtetés azzal hozható összefüggésbe, hogy az USA és Dél-Korea megkezdte a térségben a szokásos közös had­gyakorlatát, minden eddiginél több katonát és katonai eszközt vonultatva fel. A hadgyakorlat megkezdése előtt Kim Dzsong Un megelőző atomcsapással fe­nyegette meg az Egyesült Álla­mokat és Dél-Koreát. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Tizenhat millió német voksol holnap, de a három tartományi szavazás (Baden- Württemberg, Rajna-vidik- Pfalz és Szász-Anhalt) ered­ményei messze túlnőhetnek a helyi fontosságukon. Elemzők, politikusok és politológusok ebből próbálják kiolvasni, hogy a menekültpolitikájával Európában szinte egyedül maradt Angela Markelnek s pártjának, a CDU-nak mek­kora a támogatottsága. Az országot nagykoalícióban ve­zető kereszténydemokraták (CDU) és szociáldemokraták (SPD) visszaes­nek - egyébként a nagy néppártok mindenhol veszítenek jelentőségük­ből, miközben új, gyakran populista és elitellenes erők törnek előre. De Németországban nyilván oka a visszaesésnek az is, hogy a kormány­pártokat tartják felelősnek a mene­kültválság káoszáért. Ezt támasztja alá az is, hogy a bevándorlásellenes AfD-nek nemcsak arra van esélye, hogy mindhárom tartomány parla­mentjébe bejusson, de akár a 3. leg­nagyobb erő is lehet mindegyikben. Mindez paradox módon nem jelenti automatikusan Angela Merkel kan­cellár és a CDU hatalmának gyengü­Floridában rendezték meg a négy amerikai republikánus párti elnökjelölt-aspiráns or­szágos tévévitáját, amelyen a legnépszerűbbnek tűnő Do­nald Trumpot kiváltképp a muszlimok elleni kijelentései és a palesztin-izraeli konflik­tusban elfoglalt álláspontja miatt érték kritikák. Miami. A korábbi vitákhoz képest sokkal visszafogottabb hangnemben zajlott a párt elnökjelöltségéért küz­A rossz körülmények miatt kö­zel 800 menekült döntött úgy, hogy távozik a görög-mace­dón határnál fekvő Idomeninél kialakított fogadétáborbél, ahol továbbra is közel 13 ezren várnak arra, hogy továbbutaz­hassanak Nyugat-Eurépa felé. Idomeni/Athén. Majdnem két­százan péntekre virradó éjszaka út­nak is indultak, és további hatszázan - köztük számos család - már csü­törtökön összepakolták a holmijukat. A görög határvárosnál azért veszte­gel több ezer migráns, mert a balkáni útvonal gyakorlatilag lezárult előt­tük. Szerda óta Szlovénia, Horvátor­szág, Szerbia és Macedónia is csak az útlevéllel, vízummal rendelkezőket engedi be területére, illetve azokat, akik ott akarnak menedéket kérni. Emiatt összesen kb. 35 ezren reked­tek Görögországban. A görög ható­ságok egyelőre nem tervezik, hogy erővel számolják fel a tábort Idome­ninél. Viszont Dimitrisz Ficasz, a vé­lését. A létrejövő tartományi parla­mentekben ugyanis még nagyobb lesz az esélye annak, hogy nagykoalíciók alakuljanak ki, mert csak azok tudnak szélsőségesek támogatása nélkül is stabil többséget szerezni. Rajna-vidék-Pfalzban fej fej mel­lett küzd egymással két nő - ily en sem volt még a német politikában -, a szo­ciáldemokrata kormányfő Malu Dreyer és a Merkel egyik esetleges utódjának kikiáltott CDU-s Julia Klöckner. Helmut Kohl egykori szűkebb hazájában 25 éve a szociál­demokraták vannak hatalmon, ezt megtömi komoly győzelemnek szá­mítana. A legfájdalmasabb vereség a jelek szerint Baden-Württembergben éri majd a CDU-t, ahol Zöldek párti a kormányfő, és eddig az SPD-vel ko­alícióban kormányzott, miközben a kereszténydemokraták 40-ről 28%-ra csúsztak vissza öt év alatt. A teljes német pártrendszert átraj­zolhatja viszont az Alternative für Deutschland (AfD), amely a hétvégi szavazás valódi nyertese lehet. Az eddigi politikával elégedetlenek voksaira vadászó jobboldali populis­ta AfD már a hétvégén is komoly meglepetést okozott a hesseni ön- kormányzati választásokon. A közvélemény-kutatók csúnyán alul­mérték a párt támogatását. Az AfD helyenként 10-19%-ot szerzett, és a hétvégi tartományi szavazáson is két számjegyű eredményre számíthat­dő négy politikus - Donald Tmmp New York-i üzletember, Ted Cruz texasi szenátor, Marco Rubio flori­dai szenátor és John Kasich ohiói kormányzó - nézeteinek ütközteté­se. Még a szabadszájúságáról ismert Tmmp sem engedett meg magának személyeskedő megjegyzést vetély- társaira. Az amerikai média első kommentárjai ki is emelték, hogy Trump változtatott a stílusán. A vitában viszonylag sok időt szenteltek a külpolitikai témáknak: a terrorizmus elleni küzdelemnek, a delmi miniszter helyettese jelezte: a tarthatatlan állapotok miatt kiüríthe­tik a tábort. Botrányosak a higiéniás körülmények a határon ragadt mene­kültek között, az orvosok szerint már a járvány sem kizárt. Tisztálkodás és mosakodás nélkül, mezítláb mász­nak. A menekültválság alatt egyértelműen megerősödött a ko­rábban az eurókrízis kezelése ellen tiltakozó mozgalom. Konzervatív elemzők épp Merkelt vádolják azzal, hogy balra nyitó s a különösen nagylelkű menekültpolitikájával megágyazott az AfD-nek. A mig- ránshelyzet nagy súllyal esik latba a tartományi választásokon, talán ezért is mondta Angela Merkel Baden- Württemberg tartományban, pártja egy választási gyűlésén, hogy nem minden menekült marad Németor­szágban, az irakiak közül például ha­vonta háromezren térnek vissza ha­zájukba. Az emberek hazamennek, palesztin-izraeli konfliktusnak és az amerikai-kubai viszonynak. Hosz- szasan vitáztak azon, hogy jelentenek-e veszélyt a radikalizáló- dott muszlimok, de Trump nem vál­toztatott korábbi álláspontján, nem vonta vissza nagy vitákat kiváltó muszlimellenes nézeteit, s kitartott a héten tett kijelentése mellett is, mi­szerint „a muszlimok gyűlölnek ben­nünket”. Amikor pedig esetleges zsi- dóellenességét firtatták, a milliárdos kérdésbe csomagolta válaszát: „Ho­gyan is lehetnék Izrael-ellenes, ami­kálva töltik idejüket a gö­rög-macedón határon a Közel- Keletről érkező menekültek a Vörös- kereszt beszámolója szerint. A köhö­géstől hangos sátrakban ráadásul rengetegen vannak összekényszerít- ve szűk alvóhelyekre, sokaknak has­amint otthonuk felszabadul az Isz­lám Állam terrorszervezet uralma alól, ezért tovább kell küzdeni a pol­gárháború sújtotta Szíria és Irak sta­bilizálásáért, a harcok befejezéséért - tette hozzá Merkel. A családegyesí­tés lehetőségének korlátozására utal­va megjegyezte, hogy a hazatérők között vannak, akik azért távoznak Németországból, hogy ismét család­jukkal legyenek, hiszen rokonaik „hosszabb ideig nem tudnának Né­metországba jönni”. Merkel ismét felszólította a menedékkérőket, me­nekülteket, hogy fogadják el a német jogrendet és törekedjenek a beillesz­kedésre. (MTI, Figyelő) kor a vejem zsidó, és a két unokámat is zsidóként nevelik?” Trump a négy elnökjelölt-aspiráns közül egyedüliként részben egyetér­tett Barack Obama elnök Kuba- politikájával: szerinte „valamit tenni kellett”, végtére is ötven esztendő el­telt már, csakhogy szerinte az elnök nem jó megállapodást kötött a kubai kormányzattal. A vita során több­ször is hangoztatta, üzletemberként mindegyik elnökjelölt-aspiránsnál jobban tudja, hogyan kell tárgyalni és megállapodást kötni. (MTI) menése is van. Ez még növeli a fer­tőzés veszélyét. Eközben az égei-tengeri szigetek­ről a görög szárazföldre tartó mig- ránsok száma nem csökken: csak teg­nap két hullámban Leszbosz és Káosz szigetekről kb. 1100-an érkeztek meg Pireusz görög kikötővárosba. Török­országból naponta több százan igye­keznek átjutni a görög szigetekre. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint március első 9 napján 13 661 migráns érkezett Görögországba. Tavaly egész hónapban 7874 ember kelt át az Egei-tengeren. Megérkeztek Líbiába a nyugati különleges egységek és készen áll­nak az európai és amerikai tervek is a megrendült állam megszállására. A nyugati katonai lépések időzítése összefügg az érkező tavasszal, hiszen több százezer menekültet kell eltérí­teni attól, hogy Európa felé indulja­nak. A Pentagon Afrikai Főparancs­nokságának terve az Iszlám Állam 30—40 célpontja elleni légicsapás- sorozattal számol. (MTI, NOL, Privatb.) Tmmp állítja, a muszlimok gyűlölnek bennünket Tovább jönnek a migránsok, figyelni kell Líbiára Közelharc az élelemért. Az áldatlan állapotok miatt robbanásveszélyes a hely­zet a macedón-görög határon fekvő Idomenl menekülttáborban. (Sita/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents