Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-12 / 60. szám, szombat
www.ujszo.com | 2016. március 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Egydimenziós politika A Smer-ellenesség mindent felülírt az utolsó hetekben RAVASZ ÁBEL ámos meglepetést hoztak a parlamenti választások, de a legnagyobb ezek közül szerintem vitán felül az, hogy az utolsó napokban mennyien változtatták meg a döntésüket arról, hogy kire szavaznak. Nem az történt, hogy a közvélemény-kutatók nem mérték fel helyesen az erőviszonyokat: a dolog az utolsó pillanatban jelleget váltott. Sokáig nem volt egyértelmű, hogy mi lesz az a fő téma, amely mentén csoportosulnak az erőviszonyok a kampányban. Eleinte úgy tűnt, a menekültválság lehet az. Decemberre azonban ez a téma kifújt, és azok a pártok, amelyek a legtöbb energiát fordították ennek kivesézésére (mint a Smer és az MKP) végül nem tudtak ezzel komolyabb mennyiségű szavazatot szerezni. Februárra állt össze valamennyire a kép: a Smer látványosan elkezdett veszíteni támogatottságából a korrupciós botrányok, a nővérek és a tanárok sztrájkjai nyomán. Akkor azonban még mindig úgy nézett ki, hogy F icóék valahogy kikecmeregnek a szorult helyzetből és tovább kormányozhatnak. A jobboldali pártok pedig egyre enerváltabban vetekedtek egymással a bejutásért és a jobb pozíciókért. Március 5-e aztán egyértelművé tette, hogy annak volt igaza, aki a Smer-ellenességet tartotta a választások egyik fő szervező erejének. Azok a jobbos pártok, amelyek az utolsó hetekben teli torokból támadták a Smert, kimagasló eredményt értek el, a többi pedig harmatgyengét. Az az érdekes, hogy a Smer- ellenesség minden más megfontolást átírt. A menekültellenes SaS kiugrott, a hasonló pozíciót valló KDH összeomlott. Az iskolaügyi kérdésekben aktív Siet’ bukott, a nagyon hasonlóakat mondó és gondoló SaS nyert. A Híd és a SaS gazdasági és egészségügyi programja nagyon közel áll egymáshoz, a két párt eredménye kevésbé. Az OEaNO konzervatív képviselőit karikázták, a KDH- sokat nem. Ebből az következik, hogy a Smerhez fűződő viszony valóban tényleg felülírt mindenféle más megfontolást a jobboldali szavazók egy jó részénél. Sokak számára ez volt az egyetlen fontos dimenzió. Bármi is legyen a kormányalakítási tárgyalások végeredménye - ha egyáltalán lesz -, ez a jelenség új alapokra helyezi a szlovákiai politikát. Ha egy ehhez hasonló hullám ilyen változásokat eredményezhet az utolsó hetekben, alig hiszem, hogy egyhamar látunk a mostanihoz hasonló hosszú kampányt, vagy szakpolitikai fókuszt. Mindenki az utolsó napokra és az érzelmekre játszhat a tartós meggyőzés helyett. Mindenki azt próbálja majd megcsinálni, amit Boris Kollár: az utolsó két-három hónapban egy nem túl mély, de annál karakteresebb kampánnyal megváltoztatni a közvélekedést. Az már más kérdés, ez mennyire szolgálja majd azt, hogy a választók megalapozott információk alapján hoznak döntést az ország politikai jövőjéről. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Szobor és csillag SZÓ M BATH Y PÁL A merika magyar filmet ünnepelt legmenőbb kitüntetésével, a gasztronómia francia útikönyve már az ötödik elitcímet osztotta ki Budapesten. Filmművészet és konyhaművészet látszólag messze esnek egymástól, de mégsem: a magyar szellemet, minőséget és teljesítményt jelölik ugyanúgy. Mi köze egymáshoz szobornak és csillagnak? Miért fontos jelzés Oscar-díj, Michelin-csillag egyaránt? Az alkotásról, érték létrehozásáról szólnak, valaminek a megteremtéséről, a verejtékes munkáról, amely közben közösség épül, együttműködés születik szorgalmasan dolgozó emberek között. Magyarok és magyarok, magyarok és külföldiek között. A Saul fia magyar támogatással készült, de nemzetközi környezetben. Budapest legújabb Michelin-csilla- gos étterme, a Costes Downtown séfje portugál, helyettese magyar. Iparági tudás fejeződik ki ezekben a címekben, magyar képességek, amelyekben úgy általában nem divatos nálunk hinni: unalmasan hangzó kitartás, összefogás, türelem, minőség. Tele van az életünk, a közéletünk viszálykodással, gyűlölettel, irigységgel, teljesítmények nélküli mutyival és kapcsolati „sikersztorikkal”. Úgyhogy minden ágazat, bármely szakma, terület, műhely, amely az iz- zadtságosan építkező aprómunkával elért sikert példázza, ünnepelendő, mégpedig jó hangosan. A díjak, címek arról szólnak, hogy ez egy normális ország, igyekvő és tehetséges emberekkel, akik szeretik a szakmájukat, képesek keményen dolgozni, hogy valami jobbat építsenek. Elkészítsenek egy újszerű megközelítésű filmet vagy éppen működtessenek egyedi és színvonalas éttermet. Ehhez szakemberek mellett kellettek olyanok, akik pénzt adtak, bíztak a sikerben, kockáztattak, hagyták alkotni a készítőket, nem akartak okosabbak lenni náluk a pénzükért cserébe. Kereteket biztosítottak arra érdemeseknek, nem terjeszkedtek túl a szerepükön, ami megint csak roppant fontos a polgári életműködésben. Tanuljunk meg (meg lehet az ilyesmit tanulni?) örülni a jónak, a sikernek, ha magyar. Próbáljuk a magunkénak érezni egy pillanatra, csak úgy, mert jó érzés. A Saul fia megkapta a külföldi filmnek járó Oscart. Magyarok kapták: egy, az országához megkapóan intim verssorokban is ragaszkodó főszereplő, a költő-zenész-színész, aki megdolgozott egy lemondásokkal teli úton az elismerésért. És a filmrendező, aki nemes egyszerűséggel kijelentette: „magyar filmet csináltam”. Ennél lényegretörőbb hazafias megállapítás nincs. A filmkészítés közösségi munka; a konyha is, ha éttermet akarunk varázsolni. A magyar gasztronómia izmosodik. A szakmában néhány éve megjelent az összefogás igénye a többet, jobbat akarók élcsapattá szerveződésében, szándékaik lassan szétsugároztak, fiatalok kezdték követni őket, sokan akartak tanulni, érvényes nemzetközi tudást szerezni, elzarándokoltak a gasztroszellemi központokba, inaskodtak, figyeltek, melóztak, hogy aztán hazatérjenek a magukba szívott kultúrával, magyarítsák és itthon emeljék a színvonalat. Ehhez pedig szabályokat kényszerítettek ki, szigeteket képeztek, ellenálltak a gagyinak és képesek voltak napi 16 órát dolgozni. így emelkedett Magyarországon a minőségi éttermek száma, így keltettek igényt és javítottak nívót. Egy szakmai közösség megszervezte önmagát, amiben segített persze, hogy a kaja divatos dolog és ott vannak a pénzes sznobok is, igen. Valami hasonló játszódott le a borkultúrában is: a magyar borkészítés, borászat emelkedni kezdett, marakodásból és pancsolásból szeretetteljes ügy lett a boralkotás, meg persze kemény munka, szellemi élmény és haszonnal is bíró becsületes vállalkozás. Találunk példát a magyar sportban úgyszintén: ott a dicső gyökerek nélkül a semmiből felépülő jégkorong, ahol a pénztelenség, lelkesedés, néhány erős szervező egyéniség ütőképes, nemzetközileg jegyzett csapatsportot teremtett évtizednyi küszködéssel. Ez esetben nem volt mihez visszanyúlni, ellenben külföldi tudásimport segített a felemelkedésben: ellesték, eltanulták, elsajátították, megteremtették. Ünnep előtt ünnepeljük tehát a szorgalmas és kreatív magyar polgárt. Létezik. A szerző magyarországi publicista Az Iszlám Államot is átszövi a korrupció és a bürokrácia FIGYELŐ A német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) is szerzett olyan dokumentumokat az Iszlám Államról, mint a Sky News brit hírtévé, amely 22 ezer terrorista adataihoz jutott hozzá. A Süddeutsche Zeitung német lap, valamint az NDR és a WDR televízió közös tényfeltáró munkacsoportja bejelentette, hogy szintén rendelkezik ilyen dokumentumokkal. Mindként jelentésben a dzsihá- distákhoz jelentkező önkéntesek adatlapjairól van szó, 23 kérdésből álló kérdőívekről. A német oknyomozók beszámolója szerint az iratokat a török-szíriai határvidéken és Észak-Irakban folytatott többhetes kutatómunka során szerezték. Azt írták, az Iszlám Állam erősen bürokratikus szervezet, és működtet egy úgynevezett határigazgatási hatóságot, amely kikérdezi az ellenőrzésük alatt álló területre belépő, önkéntesnek jelentkező külföldieket, és mindent dokumentál. így készülnek a tagjelöltek legszemélyesebb adataira, és dzsihá- dista tapasztalataira is kiterjedő, titkos minősítésű adatlapok. A nyilvántartásból az Iszlám Államot is átszövő korrupció, illetve az északiraki kurd erők előretörése révén kerülnek ki az anyagok. Ilyen dokumentumokat, illetve az Iszlám Állam „médiatárából” származó videókat a térségben mindenütt lehet szerezni. Vannak, akik ezekkel próbálnak meggazdagodni, csillagászati összegeket kémek a dzsihádis- táktól ellopott vagy a visszahódított területeken zsákmányolt anyagokért - írták a német újságírók. Azt állítják, ők nem fizettek a birtokukba került dokumentumokért. Hozzátették, hogy német állampolgárságú önkéntes harcosok személyi lapjaihoz jutottak hozzá, és ilyen dokumentumokkal a német hírszerző szolgálatok is rendelkeznek. (MTI) FIGYELŐ Bírságolni készül a román rendőrség Tízezer lejes (mintegy 2000 euró) pénzbírságot is kiróhat a székely szabadság napján tartott felvonulás szervezőire a román csendőrség. Az eseményen készült felvételeket nézik végig, azonosítják és megbírságolják „az engedély nélküli felvonulás szervezőit” - írta az erdélyi Magyar Szó a csendőrség közlése alapján. A hatóság azt állítja, a székely vértanúk oheliszk- jénél lezajlott megemlékezésre volt engedély, a felvonulásra viszont nem, ezért a bírságok. A résztvevők ugyanis a város főterére vonultak, a csendőrség ezt a menetelést, illetve a prefektúra előtti demonstrációt már engedély nélküli rendezvénynek tekinti, emellett csendháborításért is érkezett néhány panasz a hatóságokhoz, emiatt is bírságolni fog. A szervezők a kilátásba helyezett bírságokat jogtalannak tartják, ugyanis mindössze bejelentési kötelezettségük volt, aminek eleget is tettek. Ha pénzbüntetést kapnak, a döntést a bíróságon támadják meg. Maros megye prefektusa előre közölte, nem tekinti engedélyezettnek a székely szabadság napja alkalmából meghirdetett marosvásárhelyi felvonulást és tiltakozást, csak a megemlékezést. „Mi eleget tettünk a törvény által előírt kötelezettségünknek. A gyülekezési jogot a törvény szabályozza. A törvény írja elő a mi kötelezettségeinket is, és a hatóság kötelezettségeit is. Ehhez kell igazodnia még a prefektusnak is” - mondta Izsák Balázs, az egyik szervező, (maszoi.ro)
