Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-05 / 54. szám, szombat
2 I KÖZÉLET 2016. március 5.1 www.ujszo.com Nemsokára az új képviselők foglalják el az üléstermet (Fotó: Vladimír šimiček) Ma lejár a képviselők mandátuma SZALAY ZOLTÁN A választások után tudni fogjuk, kik lesznek új képviselőink a törvényhozásban. Na de milyen lesz a további menetrend? Politikai naptárunk következik. 150 képviselőt küldünk ma a parlamentbe, akik a következő négy évben meghatározzák a mindennapjainkat. Időrendbe szedtük a következő választási időszak várható főbb eseményeit. Március 5. - Lejár a 2012-ben megválasztott parlamenti képviselők mandátuma. Március 6. - Az Állami Választási Bizottság kihirdeti a parlamenti választások hivatalos végeredményét. Április 5. - Eddig kell összehívnia a köztársasági elnöknek az új parlament alakuló ülését. Ha ezt nem teszi meg, az új parlament magától is összeül ezen a napon. Az alakuló ülés helyét és idejét az előző választási időszakban választott házelnök jelenti be. Az alakuló ülésen az új képviselők leteszik a képviselői esküt, megválasztják a bizottságok tagjait, létrehozzák a frakciókat, és megválasztják a házelnököt és helyetteseit. Március-április - A parlament alakuló ülése után a kormány beadja lemondását, funkciój át azonban az új kormány megalakulásáig betölti. Kb. május 5-ig - Az új kormány kinevezése után harminc napon belül benyújtja a parlamentnek a kormányprogramot, és bizalmat szavaztat magának a parlamenttel. A kormányt a köztársasági elnök nevezi ki, azt már nem szabályozza sem az alkotmány, sem a törvények, ezt mennyi időn belül kell megtennie. Azt sem szabályozzák írott jogszabályok, kit kell kineveznie miniszterelnöknek, mindössze azt, hogy miniszterelnök és kormánytag bármelyik szlovák állampolgár lehet, aki megválasztható a parlamentbe. Itt csak a hagyomány a döntő, a köztársasági elnök a választások legerősebb pártját szokta felkérni a kormányalakításra. Az azonban már többször előfordult (1998-ban és 2002-ben), hogy nem a választások győztese, vagyis a legtöbb mandátumot szerzett párt alakított kormányt, hanem a második helyen végzett párt. 2017 - Az új parlamentre és kormányra számos feladat vár, köztük fontos köztisztviselői funkciókba fognak kinevezni embereket. 2017- ben új vezetőt jelöl a kormány a Statisztikai Hivatal élére, a kormányjavaslatára új elnököt választ a parlament a közbeszerzési hivatal élére, új elnököt nevez ki a kormány az egészségügyi felügyeleti hivatal élére, és tisztújításra kerül sor a közmédiában - itt is a parlament választ. 2019-2020 - 2019 júniusában jár le a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatójának mandátuma, utódját 7 évre választja meg a parlament. Az egyik állami hírügynökség, a közéleti szempontból nem elhanyagolható súlyú TASR igazgatójának széke is megüresedik, az ő utódját a TASR igazgatótanácsa választja meg, ide viszont öt tagból négyet a parlament választ. Még a következő választások előtt új vezető kerül a közlekedési hivatal élére, a kormány javaslatát a parlamentnek kell jóváhagynia. 2019-ben az egyik legkomolyabb feladat, ami a parlamentre vár, kilenc új alkotmánybíró megválasztása - az ő kinevezésük 12 évre szól. Választunk, de figyelünk! Pozsony. A választásokkal, a kártyák leosztásával semmi nem ér véget, üzeni az Aliancia Fair- play civilszervezet a politikusoknak. A civilek a választásokon való részvétel mellett arra buzdítják az embereket, aki szavaz, a szavazatát tartalmazó borítékra rajzoljon egy szemet, annak jelképeként, hogy a választások után is figyelni fogja a megválasztott politikusokat. A borítékra rajzolt szemet fotózzuk le, és egy #figyellek (#vidímvás) hashtaggel osszuk meg a fotót a közösségi oldalon. „Március 5-én egyáltalán nem lesz könnyű a választás. De elmegyünk, mert itt akarunk élni” - közük a civilek a kampány felvezetőjében, hozzátéve, hogy a következő négy év folyamán öntudatos állampolgárokként fogják nyomon követni a megválasztott politikusok munkáját, a leadott szavazatért fair államot, a jog uralmát és minőségi szolgáltatásokat várva. Követelni fogják az intézmények felszabadítását a rejtett érdekektől, a konkrét eredményeket, kivált a rendőrségtől, az ügyészségtől és a bíróságoktól. „A túlkapásokat számon tartjuk, és összefogunk, ha visszaéltek a hatalommal vagy a közpénzekkel. Felügyelni fogjuk, hogy a kulcsfontosságú intézmények élére jó képességű és tisztességes embereket állítsatok, és nem bábokat.” (szaizo) Választási kérdezz-felelek ► Hány párt ás jelölt közül választhatunk? Szlovákia történetének 9. szabad parlamenti választásán 23 politikai párt és mozgalom száll harcba a lakosság bizalmáért. Eredetileg 2914 képviselőjelölt indult volna, időközben azonban 7-en visszaléptek, és további 25 jelölt indulásáta pártokvontákvissza. Ahétfolyamán Ludovit Kariík bejelentette ugyan, hogy pártja visszalép a választásoktól, de erről elfelejtette tájékoztatni a választási bizottságot. így a pártra leadott szavazatok érvényesek lesznek. ► Ki szavazhat? Minden szlovák állampolgár, aki legkésőbb a választások napján betöltötte 18. életévét. Nem szavazhatnak viszont a jogaikban korlátozottak és azok, akik börtönbüntetésükettöltik súlyos bűncselekményért. Összesen mintegy 4,4 millió szavazásra jogosult lakos adhatja le voksát. ► Hogyan szavazhatunk? Szavazatunkat az állandó lakhelyünkön kijelölt szavazókörben adhatjuk le. A szavazóhelyiségben 23 szavazólapot és egy borítékot kapunk, csak egyet helyezhetünk a borítékba. Legfeljebb négy jelöltet támogathat a jelöltek neve előtti szám bekarikázá- sával. A szavazólapot a borítékba tesszük, azt pedig az urnába. Választási igazolvánnyal az ország bármely szavazókörében lead hatjuk voksunkat. ► Ki kérhet mozgóurnát? Idős, mozgássérült és egészségkárosult polgárok kérhetik, hogy házhoz menjen a mozgóurna. Az igénylést a lakhely szerinti szavazókörben kell bejelenteni. A mozgóurnát a választási bizottság két tagja viszi házhoz. Érvé nyes választási igazolvánnyal a kórházakban, gyógyfürdőkben, szanatóriumokban is szavazhatunk, a mozgóurnát ide is kiviszik. ► Mi a különbsóg: ha nem megyek szavazni, vagy ha üres borítékot dobok az urnába? Az érvénytelen szavazatnak nincs hatása a választások végeredményére, csak a részvétel arányát emeli. Az érvénytelen szavazat nem játszik szerepet a mandátumok elosztásában sem. ► Hogyan karikáztunk a legutóbbi választósokon? A szavazáson résztvevő polgárok 80 százaléka élt a karikázás lehetőségével. ► Mikor érvényes a szavazatunk? Akkor, ha egy szavazólapotteszünk a borítékba. Legfeljebb négy jelölt sorszámát karikázhatjuk be. A szavazólap akkor is érvényes, ha a jelöltek nevét áthúzzák, módosítják vagy hozzáírnak. A választási bizottság nem veszi figyelembe a szavazólapok ilyen jellegű megjelölését. Választások: több millió euró a tét Volt minek örülni a Smer-székházban négy éve (Tomáš Benedikovič felvétele) DEMECS PÉTER Nyereséges biznisz lehet a parlamenti választás, az egyes pártok ugyanis nemcsak a választék szavazataiért, hanem több millié eurés jutalomért is „játszanak". Pozsony. Ráadásul ahhoz, hogy egy párt több százezer euróhoz jusson, nem is kell bejutnia a parlamentbe. Például, ha a választásokon nem egész négy százalékot szerez, akkor a pénzügyminisztérium már akár kétmillió eurót is átutalhat a számlájára. Azok a pártok, amelyek számára a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos eredmény túl távoli cél, legalább a három százalék megszerzésében bízhatnak, az állam ugyanis ettől a határtól fizet minden egyes szavazatért. Egyetlen voks ára pedig mindig az előző év átlagbérének egy százalékát képezi. Mivel 2015-ben az átlagbér elérte a 859 eurót, minden, a háromszázalékos eredményküszöböt átlépő pártok szavazatonként 8,59 eurót kapnak. Az összehasonlítás kedvéért, 1990-ben egy szavazat ára tíz csehszlovák korona volt, 2006-ban pedig 170 szlovák korona. Ha egy mozgalom például 100 ezer szavazatot kap, s ezzel túllépi a három százalékot, akkor a voksokért 900 ezer eurós jutalomra számíthat a pénzügyminisztériumtól, s ez még nem minden. Az állam ugyanis a 3 százalékot túllépő pártoknak ugyanilyen összeget fizet a működési költségek fedezésére, tehát a szóban forgó mozgalom számláján 1,8 millió euró landol. Értelemszerűen még több pénzre számíthatnak azok a pártok, amelyek átlépik az öt százalékot. Minden parlamenti képviselőért ugyanis még plusz 26 ezer eurót fizetnek. Ha valamelyik pártnak 20-nál is több képviselője lesz, akkor a 21.-ért és minden továbbiért már „csak” 17 ezer eurót kap. Ezt, a mandátumért járó támogatást az állam minden évben fizeti. Ján Baránek politológus ezt az elosztási rendszert igazságtalannak tartja. „Nagyobb pártok olyan hatalmas összeget kapnak, hogy később nem kell különösebben fáradniuk, hogy előteremtsék a működésükre szükséges összeget, ellentétben a kisebb pártokkal” - nyilatkozta lapunknak Baránek, hozzátéve: ha egy kis párt eredményben utol akarja érni a nagyobbat, logikusan több pénzre lesz szüksége. „Ha a rendszer úgy lenne beállítva, hogy egy mozgalom annál kevesebb állami támogatáshoz jut, minél több szavazatot kap, akkor a kicsik és nagyok közti különbség talán kiegyenlítődne” - vélekedik a politológus. A legutóbbi, 2012-es választásokat követő négy évben a pártok közt körülbelül 48 millió eurót osztottak szét, az összeg közel felét akkor a Smer zsebelte be. A több mint egymillió érvényes szavazatért a Statisztikai Hivatal adatai szerint 23,7 millió eurót kapott. A Híd számlájára közel négymillió eurót utaltak. Az MKP, mivel 2012-ben is parlamenten kívül maradt, a mandátumokért nem kapott pénzt, a szavazatokért az államtól több mint 1,7 millió eurót szerzett.
