Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-05 / 54. szám, szombat
www.ujszo.com I 2016. március 5. KOZELET 3 Nem csak a voksoktól függ az eredmény LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A szlovák választási rendszer az arányossági elv szerint működik, vagyis a pártok annak arányában jutnak mandátumhoz, ahány százalékot szereztek. Egy kis módosítással. Aki 5 százalék alatti eredményt ér el, az nem kap mandátumot, és ez természetesen befolyásolja a parlamentbejutott pártok mandátumainak számát. Ha a választásokon elért százaléknak megfelelő arányú mandátumot kapnának a pártok, az 5 százalékos küszöb miatt a 150 helyett akár 130- nál is kevesebb képviselő ülne a parlamentben. 2012-ben a Smer 44,41 százalékos eredményt ért el, de a mandátumoknak 55,33 százalékát kapta meg. Vagyis 83 mandátumot kapott 66,6 mandátum helyett, csaknem 17-tel többet, mint ami a százalékos aránynak megfelelt volna. Ennek oka, hogy 2012-ben a parlamenti küszöböt el nem ért pártok összesen 19,34 százaléknyi voksot kaptak. Természetesen nemcsak a Smer kapott így több mandátumot, hanem valamennyi parlamentbe bekerült párt, de ők a Smemél jóval kevesebbet, például a KDH-nak ez a rendszer 13 helyett 16 mandátumot, a Hídnak 10 helyett 13-at eredményezett. Bármi kisülhet a választásokból A mandátumok elosztása A választójogi törvény értelmében a 150 kiosztható mandátumot az 5 százaléknál jobb eredményt elért pártok közt osztják el. Az elosztás az úgynevezett országos választási szám segítségével történik, amelyet úgy kapunk meg, hogy a bejutott pártokra leadott voksok összegét elosztjuk a mandátumok száma plusz 1-gyel, vagyis 151-gyel. Ezzel a számmal osztjuk az egyes pártokra leadott voksokat. Az országos választási szám 2012-ben 13 644 volt. Az első körben kiosztott mandátumok száma egyenlő azzal, ahányszor ez a szám megvan a pártra leadott voksok számában. Például a Smer 2012-ben 1 134 280 voksot kapott, a választási szám ebbe 83-szor „fér bele”, az osztási maradék pedig 1828. 2012-ben az első körben 149 mandátumot osztottak szét, a maradék egyet a Híd kapta, mert esetében volt a legtöbb „maradék voks”. Ha első körben csak 148 mandátum fogyott volna el, akkor kap plusz egy mandátumot az a párt is, akinél a második legmagasabb volt a „maradék voksok” száma. Választási paradoxon Vladimír Dančišin, az Eperjesi Egyetem politológusa szerint a rendszer megérett a változásra, de nem kifejezetten a parlamenti küszöb miatt, hanem a szavazatok elosztása folytán. Szerinte ugyanis ebben a rendszerben több választási paradoxon is kimutatható. Például változhat egy párt mandátuma anélkül, hogy a rá leadott voksok száma (Tomáš Benedikovič felvétele) megváltozna. „2012-ben például a KDH-nak segített volna, ha a többi párt kicsit sikeresebb. Ebben az esetben akkor is eggyel több mandátumot kapott volna, ha rá kevesebben voksolnak” - magyarázta a Sme napilapnak Dančišin. A politológus szerint lenne megoldás, ő az SaS kérésére 2014-ben két módszert is kidolgozott, az egyik a legerősebb párt számára lett volna előnyös, ezt a jelenlegi ellenzék utasította el, a neutrális változat pedig a Smemek nem tetszett. Nem mindenki vette észre az élelmiszerárak csökkenését Olcsóbb is, meg nem is (Gabriel Kuchta felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ A Statisztikai Hivatal szerint tavaly tovább csökkentek az élelmiszerárak, a vásárlók tetemes része azonban ezzel nem irt egyet. Kinek van igaza? A piaci elemzők mindkét fél érveit elfogadhatónak tartják. Pozsony. A Statisztikai Hivatal a termékek rendkívül széles skáláját vizsgálja, és ennek alapján jutott arra a következtetésre, hogy Szlovákiában tavaly átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek az élelmiszer- árak az egy évvel korábbihoz képest. Ez ugyan már önmagában sem számít jelentős változásnak, a lakosság egy része azonban ezzel sem ért egyet. A megkérdezett vásárlók felének az a meggyőződése, hogy tavaly nemhogy nem csökkentek, hanem egyenesen nőttek az árak, százból hárman pedig jelentős drágulásra panaszkodnak. Hogy az árak tavaly csökkentek, azzal a megkérdezettek alig tíz százaléka ért egyet. Az elemzők szerint a fogyasztók hangulata és a Statisztikai Hivatal inflációs adata közötti különbség még nem jelenti azt, hogy az egyik vagy másik fél nem mondana igazat. Az élelmiszerárak valóban a Statisztikai Hivatal által jelzett mértékben csökkentek, ám ez csak a durva átlag, és az egyes élelmiszerfajták között jelentős különbségek vannak. „Hogy az egyes fogyasztók milyen mértékben érezték meg az árak csökkenését, az attól is függ, mit vásárolnak a leggyakrabban” - nyilatkozta Dominika Ondrová, a Postabank elemzője. A kenyér például, ha rendkívül kis mértékben is, de drágult, és többet fizettünk a marhahúsért, a rizsért és a virsliért is. „A legnagyobb drágulást a tej- csokoládé esetében mérték, ez tavaly csaknem a tizedével került többe, mint egy évvel korábban. A kifli, a sör és a bor ára alig változott, ugyanakkor több tej- és hústermék ára is csökkent. A szalámiért például 2-3, a csirkehúsért 4, a sertéskarajért 7 százalékkal fizettünk kevesebbet, 5-8 százalékkal csökkent azonban a burgonya és az alma ára is” - tette hozzá Ondrová. A legnagyobb áresést a kristálycukor esetében mérték, ez csaknem az ötödével, vagyis kilónként nagyjából 17 centtel lett olcsóbb. Mire számíthatunk idén? „Az előrejelzéseink szerint a fogyasztói árak enyhén az elkövetkező hónapokban is csökkenhetnek, drágulásra csak az év vége felé számíthatunk, az infláció így éves szinten nagyjából 0 százalék körül mozog majd” - vallja a Postabank elemzője. Szerinte azonban az élelmiszerárak csökkenésével Szlovákia nincs egyedül. A tavalyi volt ugyanis a negyedik egymást követő év, amikor globálisan is csökkentek az élelmiszerárak. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) számításai szerint 2015-ben átlagosan 19,1 százalékkal estek a globális élelmiszerárak a piacon jelentkező többlet hatására, miközben a kereslet csökkent. Tavaly a legnagyobb, 28,5 százalékos árcsökkenést a tejtermékeknél jegyezték fel. A húsárak 15 százalékkal mérséklődtek, a gabona 15,4, a cukor 21, az olaj os magvak 19 százalékkal lettek olcsóbbak 2014- hez képest. (vIv.sita) Visszaadja a belügy Pozsony. Visszaigényélhetik a szlovák állampolgárságot azok, akik azért elvesztették el azt, mert felvették egy másik államét. Erre a belügy 2015 februárja óta hatályos rendelete alapján van lehetőség. Január végéig 121 kérvényt nyújtottak be a belügyminisztériumhoz, derül ki abból az információból, amelyet Pfundt- ner Edit (Híd) kérésére adott ki a tárca. A 121 kérvényből 52-t jóvá is hagyott a minisztérium, így Csehországból negyvenen, Németországból öten, az Egyesült Királyságból ketten, az Amerikai Égyesült Államokból hárman, Magyarországról egy személy és Svájcból ugyancsak egy ember kapta vissza szlovák állampolgárságát. A szlovák állampolgárság visszaadásának leggyakoribb indoka az volt, hogy a kérvényező vagy saját kérelme alapján, vagy automatikusan, egy új állampolgárság felvételével (a 2010-es törvénymódosítás miatt) veszítette el szlovák állampolgárságát. Ami a többi kérvényt illeti, a belügy szerint még folyik az elbírálásuk. „Eddig egyetlen kérvényt sem vetettünk el, mindet pozitívan értékeltük ki” - válaszolta lapunk kérdésére Michaela Pau- lenová a belügyminisztérium sajtóosztálya nevében. A legfrissebb információk szerint eddig 1301-en vesztették el szlovák állampolgárságukat az első Fico-kormány által 2010- ben elfogadott törvény következtében, a legtöbben (402-en) a cseh, a német (305-en), az osztrák (180-an), a brit (120-an) és a magyar (66-an) állampolgárság felvétele miatt. (szalzo) Vizsgálódik az Európai Bizottság Pozsony. Az Európai Bizottság az úgynevezett piloteljárás keretében megvizsgálja, menynyire volt jogszerű a szlovákiai alternatív energiatermelők állami dotációjának a korábbi megvonása, amely miatt több ezer állás került veszélybe - adta hírül tegnap a Szlovákiai Fotovoltaikus Szövetség (SÁPI), amely szerint az erről szóló hivatalos értesítést csütörtökön kapták meg. A pilot- eljárások a kötelezettségszegés első fázisai: amikor az EU megkeres egy tagállamot, hogy rendezzenek egy konfliktust, mielőtt a formális kötelezettségszegési eljárás elindulna. Az ügy 2014 óta húzódik. Az alternatív energiatermelőknek ugyanis egy 2013-ban elfogadott jogszabály szerint 2014. augusztus 15-ig kellett volna jelezniük a regionális áramszolgáltatók felé, hogy 2015-ben is folytatni kívánják a tevékenységüket. Akik ezt elmulasztották, nem részesülhettek dotációban. Az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) a nagyjából 3 ezer szlovákiai alternatív áramtermelő közül 1200-tól vonta meg ily módon a támogatást. A SÁPI azzal védekezett, hogy az említett adminisztratív kötelesség korábban csak formalitásnak számított, így nem tulajdonítottak neki nagyobb figyelmet. A szakmai szervezet szerint azonban a kormány épp ezt használta ki a dotációk megvonására, hogy az így megtakarított összeget a lakossági energiaárak csökkentésére használja fel, ezzel is növelve a kormánypárt népszerűségét a parlamenti választások előtt. „A dotációk megvonása miatt 3600 ember munkája került veszélybe” - figyelmeztettek a SÁPI képviselői. (vív, SITA)
