Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-26 / 47. szám, péntek
KÜLFÖLD 6 I 2016. február 26. I www.ujszo.com Migránsok: sietség és szigor A német gazdasági minisztérium 3,6 millió bevándorló érkezésével számol 2020-ig RÖVIDEN Ma választanak Írországban Dublin. Ma parlamenti választásokat tartanak Írországban. Tartja ugyan stabilan népszerűségét Enda Kenny ír miniszterelnök pártja, de ez elemzők szerint nem elegendő ahhoz, hogy koalíciós kormánya hivatalban tudjon maradni a választás után. Az Kenny vezette jobbközép Fine Gael (Egyesült Írország Pártja) visz- szanyerte a népszerűségcsökkenést, amit az előző két hétben készített felmérések mutattak ki, és továbbra is 28%-on van. (MTI) Egyezség Észak- Korea ellen New York. Kína és az Egyesült Államok megállapodott annak az ENSZ biztonsági tanácsi (BT) határozatnak a tervezetéről, amely az Észak-Korea elleni újabb szankciókról rendelkezik. A tervezetet tanulmányozásra továbbküldték a másik három állandó BT-tagállamnak (Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország). Észak-Korea ellen a folytatódó atom- és rakétakísérletek miatt terveznek újabb szankciókat. Phenjan januárban azt állította, hogy kísérleti célból hidrogénbombát robbantott fel, február elején pedig rakétaindítással vívta ki a nemzetközi közösség bírálatait. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Berlin/Szófia. A bevándorlás kérdéséről, a menekültáradat csökkentésének közös megoldásairól tárgyaltak tegnap az uniós tagállamok bel- és igazságügy-miniszterei. A német parlament alséháza újabb menekültügyi reformcsomagot fogadott el. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagja a brüsszeli találkozón azt hangsúlyozta: a migrációs válság kezelésére hozott intézkedések sikere a közös munkában rejlik, az önálló megoldások nem vezetnek sehová. Sietni kell, különben azt kockáztatjuk, hogy a jelenlegi rendszer összeomlik - hangoztatta a politikus. A közös döntések meghozatala azért is égető, mivel kevés idő maradt az EU-Törökország március 7-re tervezett csúcstalálkozójáig. A miniszterek tárgyaltak arról a rendeletjavaslatról, amelynek célja a külső határokon végzett ellenőrzések megerősítése. A leendő rendelet az unión belüli biztonság fokozását kívánja szolgálni azáltal, hogy kötelezővé teszi az uniós polgárokra vonatkozó információknak az összes rendelkezésre álló adatbázisban való ellenőrzését. Emellett megvitatták a szerdán BécsMerkel is a szigorítás mellett (TASR/ap) ben a balkáni államok által elfogadott közös nyilatkozatot, amely szerint határozottan csökkenteni kell a balkáni útvonalon zajló migrációs áradatot. A német törvényhozás alsóháza (Bundestag) tegnap nagy többséggel elfogadta a kormány újabb menekültügyi, főleg szigorításokból álló reformcsomagját. Énnek fő eleme, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőkről, és két évre felfüggesztik az ún. oltalmazotti státusban lévők családegyesítési jogát. Egy másik módosítással szigorították a bűnözés útjára lépő külföldi polgárok kiutasítására vonatkozó szabályokat. A menekültválság elmélyülése óta kidolgozott második reformcsomag várhatóan márciusban lép életbe. A bolgár parlament tegnap engedélyezte a fegyveres erőknek, hogy őrizzék a határt. A törvényhozás képviselői egyhangúlag hagyták jóvá az ország védelméről és a fegyveres erőkről szóló törvény módosítását. Ebben feljogosították a katonai egységeket arra, hogy a határrendőrséggel együtt járőrözzenek. Tomislav Nikolics szerb elnök tegnap felhatalmazta a védelmi minisztert arra, hogy szükség esetén teljes készültségbe helyezze a hadsereget „a kívülről érkező veszélyek” elkerülése esetén. Görögország mindaddig blokkolni fogja az Európai Unió politikai megállapodásait, amíg a menekültek igazságosabb elosztásáról szóló megegyezést végre nem hajtják a tagállamok - mondta Alekszisz Cip- rasz görög miniszterelnök, aki a menekültpolitika ügyében hozott megállapodások azonnali betartására szólította fel az európai uniós kormányokat. „Athén nem fogja elfogadni, hogy vannak államok, amelyek egyetlen menekültet sem fogadnak be, de cserébe kerítéseket építenek” - hangsúlyozta Ciprasz. Mintegy húszezer, főleg afgán bevándorló rekedt Görögországban, miután a balkáni államok szigorították az ellenőrzést. A görög-macedón, a szerb-macedón és a szerb-horvát határon is tömegek vesztegelnek. Görögországban Szaloniki térségében a legsúlyosabb a helyzet. Ott a becslések szerint több mint 7000 migráns torlódott fel, de közvetlenül a görög-macedón határnál is legalább 3500 menekült várakozik. A német kormány egy friss előrejelzés szerint azzal számol, hogy az évtized végéig összesen 3,6 millió menedékkérő érkezik az országba - írta a Süddeutsche Zeitung című napilap. A becslést a lap értesülése szerint a német gazdasági minisztérium készítette saját számításai nyomán, „tisztán technikai alapon”, de más tárcákkal együttműködve. Csak tavaly 1,1 millió bevándorló érkezett Németországba. Az előrejelzés 2020-ig átlagosan évi félmillió menekülttel számol. Tűzszünet előtti harcok Felesleges referendum? Briisszel/Budapest. Az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy tegye világossá szándékát a kötelező menekültkvótáról szóló népszavazási kezdeményezésről - mondta Natasha Bertaud bizottsági szóvivő. „Nem értjük, hogyan fog illeszkedni abba döntéshozatali folyamatba, amelyben a tagállamok, köztük Magyarország is megállapodott az uniós szerződések keretében” — fogalmazott Bertaud. A soros uniós elnökséget betöltő Hollandia szerint Magyar- országnak joga van a referendumhoz. Problémát jelent, hogy a jelenlegi helyzetben biztosan alaptörvény-ellenes a népszavazás, ám a Jobbik friss alkotmánymódosításának megszavazása nagyot lendíthet a dolgon. Azonban egy érvényes magyar népszavazás eredménye sem kötelezi semmire az uniós szerveket, például az ügyről döntő, miniszterelnököket tömörítő Európai Tanácsot. Az ügyben az Európai Bíróság ítélete lesz a mérvadó, hiszen a kormány megtámadta az Európai Tanács kötelező kvótákról szóló döntését. Az Európai Bíróság márpedig nem fogja figyelembe venni, hogy a magyar választók milyen véleményt nyilvánítottak a kérdésről. (MTI, index) Választás Iránban: keményvonalasok és reformerek Irányt változtat Irán? Választási plakátok színesítikTeherán belvárosát. (Sita/ap) EU: 3 hónapig nincs szociális ellátás Luxembourg. Az EU-tagor- szágoknak jogukban áll kizárni a szociális ellátások bizonyos köréből az uniós társállamokból érkezőket a tartózkodásuk első három hónapjában, és ilyen esetben nem kötelező az egyedi vizsgálat - mondta ki tegnapi ítéletében az Európai Unió Bírósága. Az ügy előzménye; Észak-Raj na-Veszt- fália német tartomány egyik munkaügyi központja megtagadta, hogy a megélhetési költségek fedezésére pénzt folyósítson a spanyol Joel Pena Cuevas és fia számára ott-tartózkodásuk első 3 hónapjában. Az irányelv lehetővé teszi, hogy az EU- államok társadalombiztosítási rendszerük pénzügyi egyensúlyának megőrzése céljából az első 3 hónapban bármilyen szociális segítséget megtagadjanak a társországok polgáraitól. (MTI) Cégek sora segíti az Iszlám Államot Ankara. Húsz ország 51 vállalata érintett abban a gyártási és adásvételi folyamatban, amelynek eredményeképpen az Iszlám Állam terrorszervezet hozzájut a házi robbanószerkezetek készítésére használt alkatrészekhez - derül ki egy friss tanulmányból. A fegyverkezési kérdésekkel foglalkozó Conflict Armament Research kutatóintézet szerint az IÁ már szinte nagyüzemben készít robbanóeszközöket. Ezekhez 700 összetevőt használ fel, amelyek gyártásában olyan országok cégei is érintettek, mint az USA, Oroszország, Kína, Japán, Törökország, India, Irak. (MTI) A szíriai kormányerők orosz légi csapások segítségével visszafoglalták a kulcsfontosságú Hanázír települést az Iszlám Állam terrorszervezettől az Aleppó felé vezető úton. Damaszkusz. Az Aleppótól 50 km-re fekvő Hanázírt és a környező magaslatokat kedden foglalták el az iszlamisták, és elzárták a városba vezető legfontosabb utat, amelyen a damaszkuszi kormány utánpótlást szállított a várost ostromló katonáinak. Damaszkusz kénytelen a Hanázíron keresztül vezető útvonalat használni A mai parlamenti választásokon elemzők szerint az irániak elsősorban arról döntenek, bizalmat szavaznak-e Haszan Róháni mérsékelt iráni elnök politikájának, s ezzel növel- hetik-e az államfő újraválasztásának esélyeit a jövőre esedékes elnökválasztáson. Teherán. Iránban a 290 tagú parlament mellett a 88 tagú Szakértők Tanácsaképviselőinek választására is sor kerül. Á megelőző hetek során a jelölteket szűrő, konzervatív vallástudósokból és jogászokból álló Őrök Tanácsa több ezer reformista jelöltet utasított el. Egyes források szerint a regisztrálók több mint felét, míg a Szakértők Tanácsába jelentkezők négyötödét is kizárták. Ez komoly pofon a mérsékeltnek számító Haszan Róháni iráni elnöknek. Bár az iráni nukleáris program ellenőrzéséről tavaly júliusban kötött nemzetköcsapatai ellátására, mivel felkelők ellenőrzik az attól nyugatra lévő fö autópályát. Aleppó Szíria második legnagyobb városa és kereskedelmi központja, amelyen a szír hadsereg és fegyveres lázadócsoportok osztozik. Á szíriai mérsékelt ellenzék fö erejét képviselő Tárgyalási Főbizottság (HNC) közölte, előzetesen két hétre elfogadják a február 27-én hatályba lépő fegyvemyugvást az 5 éve háború dúlta Szíriában. A Szaúd-Arábia által támogatott HNC hangsúlyozta, ez idő alatt megvizsgálják a Bassár el- Aszad szíriai elnök vezette kormány elkötelezettségének mértékét. (MTI) zi megállapodás a reformistákat és mérsékelteket erősíti, a választás nagyrészt Róháni politikai irányvonalának jóváhagyását vagy elutasítását fogja tükrözni az elemzők szerint; az elnöknek további két évre szól a mandátuma. Nagy jelentőséggel bír a Szakértők Tanácsának megválasztása is, amelyre nyolcévente kerül sor. Ez a testület jelöli ki ugyanis a „legfőbb vezetőt”, a most 76 éves, betegeskedő Hamenei ajatollali utódját is, akié a végső szó Iránban. Éppen ezért Róháni arra buzdított mindenkit, hogy vegyen részt a mai választásokon. „A reformisták célja, hogy minél kevesebb keményvonalas kerüljön a parlamentbe” - fogalmazott Mohammadreza Jalaeipour, egy iráni aktivista a The Guardian c. lapnak. Az 55 millió választásra jogosult iráni gyakorlatilag két fö tábor képviselőire szavazhat: a parlamentet jelenleg uraló konzervatív jelöltekre és a Róháni elnököt támogató mérsékelt és reformer erők közös jelöltjeire. Ha az elnököt támogató reformista és mérsékeltnek számító körök győzelmet aratnak, az nem feltétlenül jelentené az emberi jogi helyzet javulását, viszont sokan azt remélik, hogy Róháni politikája véget vethet az Iránt sújtó gazdasági válságnak. A reformerők legnagyobb reménye az, hogy az atomalku gazdasági és politikai előnyeit sok-sok rájuk leadott szavazatra fordíthatják át. (MTI, Magyar Idők)
