Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-25 / 46. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2016. február 25. ISKOLA UTCA 111 Kézzel foghatóvá tehetjük a történelmet BESZÁMOLÓ A Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetsége 21. alka­lommal szervezte meg a Komáromi Pedagógiai Napok szakmai rendezvénysorozatát. Február 18-án az Eötvös Utcai Alapiskolában szépszámú érdeklődő gyűlt össze, hogy részese legyen annak az inter­aktív foglalkozásnak, melyet Németh Csaba, a budapesti Hadtörténeti Múzeum múzeumpedagógusa, a zugiéi alapiskola tanára tartott. A szervezők számára külön öröm volt az a tény, hogy a helyi Selye Já­nos Egyetem történelem szakos hallgatói is eljöttek, érdeklődtek és aktívan bekapcsolódtak a tevékeny­ségbe. Az interaktív foglalkozás három órát vett igénybe, de elmondhatom, hogy a sok érdekesség annyira lekö­tötte a figyelmünket, hogy észre sem vettük az idő gyors múlását. A gondosan felépített előadás a történelmi tények vizsgálatától kezd­ve fokozatosan jutott el a történelmi tudás kézzel foghatóvá tételéhez. Né­meth Csaba többször is kiemelte, hogy a történelemtanításnak gondol­kodtatnia és szemléltetnie kell. Minél gazdagabb és szakmailag rendszere­zett a demonstrációt szolgáló anyag, annál érthetőbbé, befogadhatóbbá válnak a régmúlt eseményei. A „Szórakozva tanulni - tanulva A tárgyak mesélnek, csak szóra kell őket bírni - vallja Németh Csaba múzeumpedagógus, és állításának igazáról in­teraktív foglalkozásának közönségét is teljes mértékben meggyőzte (Fotó: euai) szórakoztatni” mottó jegyében a részt vevő pedagógusok megtapasztalhat­ták, hogy az igényes történelemtaní­tás a szemléltetés, az események, a történelmi hagyatékok bekapcsolása révén mennyire szórakoztatóvá, em­lékezetessé válik. A tárgyak mesélnek, csak szóra kell őket bírni - vallja Németh Csa­ba. — Elmondj ák, honnan hová jut az adott kor történelme, benne az em­ber történetével. A jelenlevők nagyra értékelték a történelemórán segédeszközként használható, az előadó saját készítésű polifoan fegy­vereit, amelyeket ilyen „ártalmatlan” formájukban mindannyian kézbe ve­hettek és kipróbálhattak. A fegyver­történeti ismeretek bővítését, gyors megjegyezhetőségét szolgálta a szablya és a kard közti különbség fel­ismerése, de hasznos ismereteket nyújtott a 19. századi kovás puska vagy a lőporos, az elöl töltős fegyve­rek töltényeinek kézben tartása. A pontos célzás bemutatására minden résztvevő egy „huzagolt (huzagolás - a lövedék forgó mozgása) fülű” pa- pímyuszit vihetett el. Németh Csa­bától azt is megtudtuk, mi köze van egymáshoz a háborúnak és a paprikás krumplinak. Nagyon egyszerű a vá­lasz, mai szóhasználattal a logisztika, azaz mindennek egyszerre egy he­lyen kell lennie. Az előadásból az is kiderült, hogy Jókai Mór hogyan csempészte bele híres regényébe a szabadságharc nagy csatáit. A regényben leírt isaszegi csata Tápióbicskénél valóban meg­történt, de az események nem akkor, nem ott és nem úgy történtek, aho­gyan ő leírta A kőszívű ember fiai című regényében. Befejezésül elmondhatjuk, hogy a részt vevő pedagógusok ízelítőt, öt­leteket kaptak ahhoz, milyen mód­szerekkel szerettethetjük meg és fo­gadtathatjuk el a történészek által ku­tatott és feltárt tényeket, eseménye­ket. Melyek azok a „trükkök”, ame­lyek kézzelfoghatóvá teszik a rég­múltat. Németh Csaba jól felkészült, tör­ténelmet kutató szakember, aki ma­gyarázataival, azok szemléltetésével emberközelbe hozta az eseményeket, bebizonyította, hogy a tárgyakon ke­resztül szó szerint „kézzel fogható­vá” válik a történelem. Dr. Bartanusz Attila, Magyar Újságírók Közössége Dr. Kovács Tünde, az Eötvös Utcai Alapiskola igazgatóhelyettese Mozgásfejlesztés a muzslai Endrődy János Alapiskolában Tanműhelyek fejlesztése Dunaszerdahelyen ZALABA ZSÓFIA Napjainkban egyre több iskola ismeri fel annak fontosságát, hogy a gyermekeknek több mozgásra van szükségük. Az elhízás veszélye mellett az egyes mozgások hiánya is fenyegeti korunk gyermekeit. Már az óvodás­korban ügyelni kell arra, hogy a kis­gyerek minél kevesebb időt töltsön a televízió és a számítógép előtt, he­lyette biztosítani kell az életkornak megfelelő mozgást. A kevés mozgás, a nem megfelelő mozgásfejlődés az iskolai teljesít­ményben mutatkozhat meg. Egyre több az olyan gyermek, akinél a beszéd- vagy a mozgásfejlődés nem indul be időben, olvasási, írási za­varral vagy egyéb készséghiányos tünettel küszködik, magatartásbeli problémái adódnak, esetleg figye­lemzavar és hiperaktivitás okoz a ta­nulásban nehézséget. Iskolánk második éve foglalkozik fejlesztő iskola-előkészítő prog­rammal. Márj óval a beiratkozás előtt Zács Olga iskolapszichológus és Melecski Júlia gyógypedagógus se­gítségével iskolaérettségi felmérést végeznek a nagycsoportos óvodá­sok körében. A felmérés játékos for­mában folyik, ahol az esetleges mozgásfejlődési eltérésre, problé­mára derülhet fény. Ebben az eset­ben a szakemberek tanácsokkal, fel­adatokkal látják el az óvónőket és a szülőket. Lehetőséget adunk leendő elsőse­inknek, arra is, hogy már a beirat­kozás előtt fejlesztő foglalkozáso­kon vegyenek részt. A kiscsoportos foglalkozások fejlesztő tornával, részképesség-fejlesztő feladatokkal készítik fel az iskolába lépésre a gyerekeket. Megtanulnak az iskolai környezetben otthonosan mozogni, ami pozitívan befolyásolhatja az is­kolakezdést. A megfelelő mozgásfejlesztés nem ér véget az iskola-előkészítő programmal. Fejlesztő tornával folytatódik az első osztályban. Isko­laprogramunk évek óta nagy hang­súlyt helyez a testnevelés fontossá­gára. Valljuk, hogy a testmozgás és a tanulás szoros kapcsolatban van egymással. Az eredményes tanulás minden főbb elemét megteremti a rendszeres mozgás. A heti három testnevelésóra mellett szakköri te­vékenységekkel bővítjük a mozgási lehetőségeket. Figyelembe véve a diákok igényét is, igyekszünk vál­tozatos kínálattal felkelteni a gyer­mekek érdeklődését. Diákjainknak kétszer vehetnek részt úszótanfolyamon és erdei is­kolában. A legnagyobb élményt pe­dig évről évre a hagyományos sítá­bor jelenti. Iskolánk egyharmada minden évben izgatottan válj a a sí­tábor hetét. Már maga a készülődés is fokozott izgalomban zajlik. Van­nak diákok, akik már 7 éve nem hagyják ki ezt a felejthetetlen él­ményt, mégis izgulnak minden in­dulás előtt. A tábor j ó alkalom arra is, hogy testvériskoláinkkal ápoljuk és elmélyítsük baráti kapcsolatunkat. Az idei sítáborban az idő nekünk kedvezett, és csodálatos hetet tölt­hettünk a Fehér-Kárpátok hófedte csúcsai között. TAMÁSI ÉVA A magyarországi Bethlen Gá­bor Alapítvány által meghirdetett pályázat eredményeképpen isko­lánk, a dunaszerdahelyi Építészeti Szakközépiskola, Szabó Gyula 1. 2015 decemberében megkapta a tanműhely fejlesztésére szánt pénzt. A tanműhelyfejlesztési támo­gatásból iskolánk szerszámokat, elektromos kisgépeket vásárolt a diákoknak. A következő szerszá­mokról van szó: elektromos kézi fúrógép, csiszoló, kézifürész, körfűrész, marógép, gyalugép, csővágógép, menetvágókészlet, hőpisztoly, meszelő, ragasztó­pisztoly, kézifűrész falazó­anyagra és különböző szerszám­készletek az egyes szakmák ré­szére. Ezek az új felszerelések nagy­mértékben segítik szakoktatóink munkáját, és javítják a szakmai gyakorlat minőségét a tanműhe­lyekben. A diákoknak így lehe­tőségük van arra, hogy az egyes szakmák részére vásárolt szer­számcsomagokat naponta hasz­nálják. Ennek köszönhetően még szakszerűbben végezhetik a tan­menet szerint előírt gyakorlati feladatokat a szaktantermekben. Az új szerszámok, segédeszkö­zök és szerszámcsomagok hasz­nálatával tehát nagymértékben nőtt a szakmai gyakorlat színvo­nala iskolánkban, egyúttal tartal­masabbá vált az ott eltöltött idő is, közel 120 diáknak megkönnyítve ezzel a munkáját. A dunaszerdahelyi Építészeti Szakközépiskola szerszámokat, elektro­mos kisgépeketvásárolta diákoknak (FotóDÉSZ) A legnagyobb élményt évről évre a hagyományos sítábor jelenti (Fotó: ejai)

Next

/
Thumbnails
Contents