Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-24 / 45. szám, szerda
www.ujszo.com | 2016. február 24. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 A német gyengélkedés levét is mi illatjuk meg Az autóipar adja a szlovák bruttó hazai termék 13 és a teljes ipari termelés 43 százalékát (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Szlovákia jelenleg ugyan dinamikue gazdasági növekedéssel büszkélkedhet, egyre több jel utal azonban arra, hogy az autóipartól ós a német kereslettől már-már betegesen függő szlovák gazdaságnak a jövőben súlyos problémákkal kell szembenéznie. Szlovákia már eddig is betegesen függött az autóipartól: a három nagy autógyárnak, a Volkswagennek, a PSA Peugeot Citroennek és a Kia Motorsnak köszönhetően ezer állampolgárra évi 178 autó előállítása jut, vagyis az egy főre jutó autók szempontjából Szlovákia a világ legnagyobb autógyártója. Az ágazat közvetlenül 80 ezer embert alkalmaz, de számuk a beszállító cégek alkalmazottaival együtt meghaladja a 200 ezret. Az autóipar adja a szlovák bruttó hazai termék (GDP) 13 és a teljes ipari termelés 43 százalékát. A gazdasági elemzők már korában figyelmeztettek arra, hogy a túlzott egyoldalúsággal bajok lehetnek, a Fico- kabinet azonban nem hallgatott rájuk. Hatalmas állami támogatással egy újabb autógyártót, a Jaguar Land Rovert sikerült idecsábítania, ami tovább növeli az ország kitettségét az autóiparnak. Szlovákia ráadásul a külkereskedelemben is rendkívül egyoldalúan orientálódik: az ország kivitelének több mint az ötödé Németországba irányul, így ha a németeknek gondjaik akadnak, azt Szlovákia is megsínyli. Viharfelhők Berlin felett Márpedig a német gazdasággal kapcsolatban egyre több negatív hír érkezik. A legfrissebb adatok szerint jelentősen romlottak a német ipar kilátásai: a Markit feldolgozóipari beszerzési index értéke a januári 52,3 pontról februárra 50,2-re zuhant, amire évek óta nem volt példa. Oliver Kolodseike, a Markit Economics elemzője szerint a visszaesésben a globális növekedési félelmekkel kapcsolatos keresletgyengülés játszhatott szerepet. E hónapban azonban rég nem látott szintre esett a német üzleti hangulatot nyomon követő Ifo üzleti bizalmi index is. A 7 ezer feldolgozóipari, építőipari, kis- és nagykereskedelmi vállalat körében végzett felmérés alapján az Ifo üzleti bizalmi index értéke 105,7 pontra csökkent, amire 2014 decembere óta nem volt példa. A jövőbeli várakozások ráadásul régen nem látott pesszimizmusra utalnak. Kockázatos autóipar A kedvezőtlen német adat az elemzők szerint rányomhatja bélyegét a szlovák iparra is. A statisztikai hivatal szerint Szlovákia kivitelének a 22 százaléka Németországba irányul, miközben a kivitelen a legnagyobb részaránya épp az autóknak és a gépkocsialkatrészeknek van. Az ágazat gyártói egyelőre rendkívül óvatosan fogalmaznak a jövőt illetően. „Egyelőre nem tapasztaltunk kilengéseket a német megrendelésekben” - nyilatkozta Jozef Bačé, a zsolnai Kia Motors Slovensko autógyártó szóvivője. Bizonytalan jövő „A szlovák ipar még nem érezte meg a német lassulást” - tette hozzá Peter Svoreň, a Capital Markets elemzője. Szerinte azonban a szlovák ipar rendkívül érzékeny a világpiaci kilengésekre, ráadásul az autóipar adja az ország gazdasági növekedésének a 88 százalékát, vagyis ha a fejlett nyugati országok gazdaságával bajok lesznek, az Szlovákiát is súlyosan érintheti. (vly, SITA, MTI) TTIP: az önálló adópolitika végnapjai Hétfőn kezdődött az Európai Unió és az Egyesült Államok között a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) megkötésére irányuló tárgyalások immár tizenkettedik fordulója. Az elemzők szerint könnyen veszélybe kerülhet a nemzetállamok önálló adópolitikája. Brüsszel. Bennfentes források szerint először foglalkoznak részletesen a befektetési bírósági rendszer (Investment Court System) felállítására vonatkozó európai bizottsági javaslattal, amely a szabadkereskedelmi egyezményekben a befektetők és az államok közötti jogviták rendezését szabályozná. „Hiába küzd az Európai Unió a nemzetközi vállalatok adóelkerülési gyakorlata ellen, ha közben elfogadja azt a nagy felháborodást kiváltó vitarendezési eljárást, amely a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény egyik alappillére lenne” — figyelmeztet egy tanulmány, amelyet a Transnational Institute és a Global Justice Now civil szervezet állította össze. Ebben 42 olyan korábbi esetet tártak fel, ahol a külföldi befektetők kifejezetten adóviták miatt citáltak választott bíróság elé kormányokat a befektető-állam vitarendezési eljárás (ISDS) kereté(Képarchívum) ben. A szerzők aggasztónak találják, hogy a multicégek egyre gyakrabban használják ezt a régóta létező mechanizmust arra, hogy számukra kedvező adózási feltételeket kényszerítsenek ki az adott országban. Ezért állítják azt, hogy Brüsszel a nemzetállamok szuverenitásával játszik, ha a maratoni TTIP- tárgyalásokon enged a multilobbi nyomásának, és az unió valamint az Egyesült Államok közötti viszonylatban is szentesíti a választott bíróságok intézményét. Ezen az sem változtat, hogy az Európai Bizottság tavaly ősszel az eredeti ISDS helyére annak felvizezett változatát, a befektetési bírósági rendszert (ICS) javasolta (amelyet nyilatkozatban utasított el a német, sőt az európai bírák szövetsége is). Teljesen mindegy ugyanis, hogyan nevezik az eljárást, ha annak lényege változatlan: a külföldi befektetők választott - vagy a brüsszeli javaslatban befektetésinek nevezett - bíróságon perelhetik a fogadó államot, ha úgy gondolják, hogy sérelem érte őket, vagy veszélybe került a profitjuk. Fordítva ez nem működik: az ISDS keretében a nemzetállamoknak nincs lehetőségük beperelni a multikat, ha „rosszul viselkednek”, szennyezik a környezetet, netán termékeikkel tönkreteszik az emberek egészségét. A 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok - környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló - érdekeinek európai érvényesítése előtt. A felek szeretnének még idén, Barack Obama amerikai elnök mandátumának lejárta előtt megállapodásra jutni, szakértők szerint azonban erre kevés az esély. (MTI, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Utalványkibocsátók: milliós büntetés Pozsony. A szlovák versenyhivatal öt, étkezési utalványokat forgalmazó céget büntetett meg összesen 2,96 millió euróra, mert felosztották egymás között a piacot. Az érintett cégek között van az Eden- red, a Vaša Slovensko, a Doxx a Chéque Déjeuner és a Sodexho is. A versenyhivatal még tavaly februárban indított nyomozást a cégek ellen kartell gyanúja miatt. Most bebizonyosodott, hogy az utalványokat forgalmazó vállalatok többek között azt a feltételt szabták az áruházláncoknak, hogy vásárlásonként egyszerre legfeljebb öt utalványt fogadjanak el. A vizsgálat szerint a kartell így akarta megakadályozni, hogy a szállodák és éttermek az áruházakban élelmiszerre cseréljék a vendégektől kapott utalványokat, a szállodáktól és éttermektől bezsebelt díjuk ugyanis jóval nagyobb, mint az áruházak esetében. (TASR) Éhbérért dolgozó közmunkások Budapest. Az Orbán-kormány úgy döntött, hogy idén egyetlen fillérrel sem emeli meg a közmunkások bérét, így minden eddiginél nagyobbra nőtt a szakadék a közfoglalkoztatottak fizetése és a minimálbér között. Egy 8 órában dolgozó közmunkás nettó 51 847 forintot vihet haza. Míg 2012-ben a közfoglalkoztatottak fizetése a minimálbér bruttó összegének 77 százalékát tette ki, ma már alig éri el annak 71 százalékát. Mindeközben minden eddiginél többet, 340 milliárd forintot különített el a kabinet közfoglalkoztatásra. Tavaly 270 milliárd forint jutott erre, és ebből az összegből havi átlagban 213 ezer ember dolgozhatott. Ha a béreket nem emelik, akkor a pluszforrásból a közmunkások létszámát növelik, vagyis mintegy 250 ezer ember keres majd alig 51 ezer forintot. (MTI) Műanyagdarabkák a Mars csokiban Bsriin. Héthavi termelésnek megfelelő mennyiséget hív vissza Mars, Snickers és Milky Way csokoládékból a Mars Inc. Németországban. A visszahívás a2016. június 19-től 2017. január 8-ig terjedő szavatossági idővel rendelkező termékeket érinti. A cég szóvivője szerint azért döntöttek a visszahívás mellett, mert egy termékben műanyagdarabkákat talált az egyik fogyasztó. A Mars vierseni üzemében naponta tízmillió darabot állít elő az érintett csokoládékból. Ha havi húsz munkanappal számolunk, a hét hónap alatt 1,4 milliárd csokiról van szó. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM I VALUTA ÁRFOLYAM Angol font. 0,7798 rrt Lengyel zloty 4,3668 Cseh korona 27,028 e Magyar forint 307,63 D Horvát kuna 7,6260 D Román lej 4,4648 a Japán jen 123,12 D Svájci frank 1,0921 □ Kanadai dollár 1,5116 D USA-dollár 1,1002 □ VÉTEL-ELADÁS 1 BANK DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,14-1,07 27,86-26,23 321,13-293,48 OTP Bank 1,15-1,05 28,23-25,85 320,71-293,68 Poetabank 1,14-1,06 28,00-26,11 HM Szí. Takarékpénztár 1,14-1,06 27,79-26,25 320,87-293,24 Tatra banka 1,13-1,07 27,86-26,24 319,50-295,22 ČSOB 1,13-1,07 27,77-26,39 itSifefľf -Ül Altalánoe Hitelbank 1,14-1,07 27,87-26,25 320,87-293,23 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Uj Szóban! Február 25-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Ú) SZÓ
