Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-24 / 45. szám, szerda
2 KÖZÉLET 2016. február 24. lwww.ujszo.com Ön miért megy el választani? Hégli Marianna a Kisbojtár néptánccsoport vezetője Családi és baráti körömben a választások közeledtével sem téma a politika. Mégis biztosan tudom, hogy elmegyek választani, és erre buzdítok mindenkit. A választás lehetősége adott, és én kötelességemnek érzem élni ezzel a jogommal. Eddig is részt vettem minden választáson. A márciusi parlamenti választásokat már csak azért sem hagynám ki, mert úgy érzem, az én szavazatomnak is súlya és jelentősége van. (guzsu) Ifj. Gyimesi György Nagykapos, hivatalvezető Azért veszek részt az idei parlamenti választásokon, mert úgy hiszem, a szavazatom leadásával én is részese lehetek - ha csak formálisan is - annak, miképp alakul az ország sorsa. A voksoláson való részvétel egyébként, amióta csak élhetek állampolgári jogommal, soha nem volt kérdés számomra. Folyamatosan követem a politika történéseit, kialakult véleményem van a közügyekről, és persze azt is tudom, kit és miért támogatok. (leczo) Kevés pénz a vedelemre ÖSSZEFOGLALÓ ■ * _ A Pozsony. Rendkívül kevós pénzt fordítunk honvédelmi célokra, különösen, ha belegondolunk, hogy a NATO keleti határán fekszünk, Ukrajna szomszédságában - közölte tegnap a Szlovák Biztonságpolitikai Intézet (SSPI) elemzője, Marián Majer. Az országnak ráadásul már csak nem egész négy éve van arra, hogy védelmi kiadásait a GDP 1,6 százalékára növelje. Az SSPI Robert Fico kabinetjének elmúlt négy évben foganatosított biztonságpolitikai intézkedéseit elemezte. Majer szerint egyértelmű, hogy a kormány egy percig sem kezelte prioritásként az ország honvédelmét, mindez csak a párizsi terrortámadások után változott meg. „Tény, hogy korábban néhány védelmi, modernizációs projekt beindult, néhányra pénzt is elkülönítettek, de nem merném kijelenteni, hogy mindezt azért, mert a védelem prioritás lett volna” — mondta az elemző, aki szerint a kormány sokkal többet is megtehetett volna ezen a téren. „Különösen ha belegondolunk, hogy a tárcavezető rendkívüli helyzetben volt, hiszen olyan pártot képviselt, amely egyedül alkotott kormányt” - állítja Majer. Azt, hogy a védelem nem volt prioritás, igazolják a kormány képviselőinek zavaros kijelentései az ukrán-orosz konfliktus kirobbanása után, illetve az, hogy rendszeresen megkérdőjelezték a tárca költségveKeveset áldozunk a seregre tésének növelését. Majer emlékeztetett, hogy Szlovákia a NATO walesi kongresszusán elkötelezte magát, 2020-ig a GDP 1,6 százalékára emeli a honvédelemre fordított kiadásokat; jelenleg 1,1 százalékot költünk erre a célra. A célkitűzés az SSPI elemzője szerint csak akkor teljesíthető, ha a márciusi választások után összeállt új kormány reálisan több pénzt különít el a védelmi minisztérium részére. „A GDP 1,6 százalékának eléréséhez még körülbelül 400 millió euró szükséges, tehát minden évben 100 millióval kellene emelni a minisztérium költség- vetését” -pontosított Majer. Jaroslav Naď, az SSPI munkatársa szerint az ország honvédelmi politikájának egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem léteznek hosszú (SITA-felvétel) távú tervek, elképzelések. „Itt senki nem gondol át előre semmit, nem elemzik az egyes lépések hosszú távú hatásait, koncepció szempontjából a honvédelmi politika egy nagy katasztrófa. Minden lépést csak úgy ad hoc fogadnak el” - állítja Nad’. Az egyetlen pozitívum az elemzők szerint, hogy sikerült beindítani néhány modernizációs projektet, új helikoptereket, terepjárókat vásároltak, s a költségvetés szempontjából is előnyös elhatározás volt, hogy a védelmi tárca a belügyminisztériummal együtt, egyetlen nagy tender keretében rendelt lőfegyvereket a hadseregnek. Több nemzetközi együttműködésről szóló projektet, például a közös cseh-szlovák légvédelmet, viszont nem sikerült kivitelezni. (dem, TASR) RÖVIDEN A kisiskolákról tárgyaltak Komárom. A magyar kormány által a szlovákiai magyar iskoláknak felajánlott 900 millió forintos (3 millió euró) segítség- nyújtás technikai részleteiről tárgyalt Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Berényi József, az MKP elnöke és Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. A 258 magyar iskola közül 98-at érint hátrányosan a közoktatási törvénynek a minimális osztály létszámokra vonatkozó passzusa. A visszajelzések alapján az érintett települések 90 százaléka tartana igényt a segítségre. (vmk) Antidiszkriminációs döntés Kassa. Az Alkotmánybíróság (AB) visszautalta a kerületi bíróságra annak a roma nőnek a beadványát, aki diszkrimináció miatt tett panaszt. Viera Pom- pová azért fordult bírósághoz, mert 2010-ben elutasították jelentkezését a meghirdetett szociális terepmunkási állásra, pedig minden követelménynek megfelelt. A szabad állást egy olyan személy töltötte be, akinek nem volt megfelelő végzettsége, gyakorlata és nem tudott roma nyelven. Az AB szerint sérült Pompová igazságos eljáráshoz való joga, az antidiszkriminációs törvény helytelen értelmezése miatt. (TASR, ie) Több ezer menekültet is be tudnánk fogadni LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A Siet várhatóan a második legerősebb pártként végez a választásokon. A politikusaik jobb eredményre számítanak a közvéleménykutató ügynökségek felméréseinél. Cséfalvay Katalint, a Siet alel nőkét, a választási lista 5. helyén szereplő jelöltjét kérdeztük. A közvélemény-kutató ügynökségek 10-15 százalék között mérik a Sieť népszerűségét. Önök milyen eredményre számítanak? Nem szívesen tippelünk az eredményre, reméljük, hogy minél jobb eredményt fogunk elérni. Fontos, hogy minél többen elmenjenek választani, nagyon fontosnak tartjuk a választók mobilizációját, és abban is bízunk, hogy a változásra fognak szavazni. Mi alternatívát kínálunk a Smerrel szemben. Mégis, mivel lennének elégedettek? Néhány felmérés 10 százalék alatti eredményt is mért önöknek, de ez gondolom kudarc lenne. Ez így van. A célunk nagyon ambiciózus, a 20 százalékot céloztuk meg. A saját tippem 18 százalék körül mozog. Tehát a közvélemény-kutatások eredményeinél sokkal jobbra számítanak? Cséfa Ivay Kata I i n (Krošlák-fotó) Igen, az én véleményem az, hogy jobb lesz. Lát esélyt arra, hogy jobboldali. Smer nélküli kormány alakuljon a választások után? Látok rá esélyt, és remélem, hogy sikerül jobboldali kormányt alakítani. Ha a számok azt mutatják, hogy a Smer nélkül nem lehet kormányozni, önök leülnének tárgyalni a Smerrel? Két feltételünk van, amelyek teljesülése nélkül nem tudunk tárgyalni. Az egyik a politikusok vagyoni felelősségvállalásának bevezetése, a másik pedig az offshore cégek kizárása a közbeszerzésekből. Ezek teljesülése nélkül a tárgyalásokat sem vagyunk hajlandók megkezdeni. A Smer eddig nem mutatja, hogy erre hajlana, ezért nem látom esélyét annak, hogy tárgyalnánk velük. A Smerrel való választások utáni együttműködést már egyébként is kizártuk. A kampány lassan befejeződik, milyenek a tapasztalataik? Mi érdekli legjobban az embereket? Az embereket elsősorban az őket közvetlenül érintő problémák megoldása érdekli. Főleg az egészségügy és az oktatás problémái foglalkoztatják őket. Fontosnak tartják a regionális különbségek megszüntetését, a leszakadó régiók segítését. Az ön egyik hangsúlyos témája a külpolitika. Milyen megoldást javasol pártja az egyik legsúlyosabb külpolitikai kérdésre, a menekülthelyzet megoldására? Mindig is azon az állásponton voltunk, hogy a kvóták nem jelentenek megoldást. Szerintünk azonban a szlovák kormány fellépése nem volt szerencsés. Szlovákia mindig sokkal többet tudott elérni diplomáciával, tárgyalásokkal, mint ahogyan jelenleg kezeli ezt a témát, például az Európai Bizottság beperelésével. Közös európai megoldást kell keresnünk, annál is inkább, mert Szlovákia júliusban átveszi az EU elnökségét. Mi lehet ez a közös megoldás? Mindenekelőtt az unió külső határainak a megerősítése, nagyon fontos szerep jut Törökországnak, mint az unió partnerének ebben a kérdésben, mivel ott még mindig több mint 2 millió menekült él, és fennáll a veszélye, hogy elindulnak az Európai Unió felé. Ki kell dolgozni a menekültek visszafordítására irányuló közös politikát, hogy csak azok kapjanak menekültstátuszt, akiknek erre valóban joguk van a genfi egyezmény értelmében. A gazdasági menekültek természetesen bejöhetnek az unióba, de csak az érvényes szabályok betartásával, vízummal, nem pedig menekültként. Arra lát lehetőséget, hogy Szíriából vagy más háború sújtotta területekről érkező menekülteket ideiglenesen vagy tartósan befogadhat Szlovákia? Akár nagyobb, mondjuk 5 ezer fős számban? Úgy vélem, hogy Szlovákia képes lenne ilyen számú menekült befogadására, de a Siefben nem gondoljuk, hogy a kvóták megfelelő megoldást jelentenének. És ha Szlovákia önkéntesen, kvóták nélkül fogadna be ennyi menekültet? Úgy gondolom, hogy rendelkezünk olyan kapacitással, szakemberekkel, elhelyezési lehetőséggel, hogy képesek lennénk ennyi menekült fogadására. A napokban a Szövetség a Családért kiadott egy dokumentumot Nyilatkozat a családért címen, amelyhez képviselőjelöltek csatlakozását várják. A dokumentumot aláírók vállalják, hogy nem szavazzák meg az Európa Tanács nők elleni erőszak felszámolását szorgalmazó megállapodását, az úgynevezett isztambuli egyezséget. Ezt ön ugyan nem, de a pártjának több mint 30 képviselőjelöltje is aláírta. Egyetért az aláírókkal? A Sieť alapelve, hogy bizonyos társadalmi, például vallási kérdésekben, minden párttag, tehát a jelöltek is, saját lelkiismeretüknek megfelelően dönthetnek. Ezekben a kérdésekben nem alakítunk ki kötelező érvényű álláspontot. Mi az ön véleménye az isztambuli egyezségről? Úgy vélem, hogy erről szakmai vitát kellene nyitni, jelenleg nem állíthatom sem azt, hogy el kellene utasítanunk, sem azt, hogy el kellene fogadnunk. A szlovák kormány ezt már aláírta, csak ratifikálni kellene. Igen, a ratifikáció előtt szükségesnek tartok egy szakmai vitát.
