Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-24 / 45. szám, szerda

WWW .ujszo.com I 2016. február 24. KÖZÉLET-\0^9 PROGRAMMUSTRA: UNIÓS ES KÜLPOLITIKA V J parlamenti választások HOST-HiD f» MAGYARS KÖZÖSSÉGI-MAĎARSKEJ ! KOMUNITY MOST-HÍD PCM.GÖS ttxt ■ oKunska STSANA MAGYARS közösség! 'MAĎARSKEJ s KOMUNITY Fel kell tartóztatni a menekültárada­tot az ELI határai­nál, vagy ellenőr­zött befogadásra van szükség? Tenni kell azért, hogy a mene­kültek száma csökkenjen. Fel kell számolni a csempészháló­zatokat, és meg kell erősíteni a görög határt. Ellenőrzött módon, korlátozott létszámban, önkéntes módon, szükség van arra, hogy menekülteket fogad­junk be. Ezt diktálja az emberi­esség és a szükségszerűség is. A migráns- és menekültáradat kapcsán ma már teljesen egyér­telmű, hogy „Európa megtelt", nem képes újabb bevándorlókat fogadni. Támogatni kell a me­nekültek EU-n kívüli ellátását és biztonságos elhelyezését, a már itt lévő, menekültstátuszra nem jogosult illegális migránsokat haza kell küldeni. Az ukrajnai helyzet milyen rendezését támogatnák? Az alap számunkra Ukrajna területi integritásának visz- szaállítása. Párhuzamosan, de nem ez helyett, pedig el kell gondolkozni a polgárháborúk által érintett régiók jobb integ­rálásáról, az állam reformjáról és az ország európai integrá­ciójáról. Ha az ukránok is úgy akarják. Ukrajnát föderalizálni kellene. Külön tagállamban élnének az ukránok, és egy másikban az oroszok. Az EU-nak külön státuszt kellene biztosítania egy ilyen föderalizált Ukrajna számára. Az eddig Európá­ba érkezett mene­kültek befogadá­sában részt kellene vállalnia Szlovákiának? A Híd elutasítja a kötelező kvótákat, egyedül azt tartja elképzelhetőnek, hogy az ország önkéntes alapon vállal szerepet a helyzet rendezésé- ' ben, lehetőségeihez mérten. Most is élnek az országban menekültek. De Szlovákia jelen pillanatban egyértelműen nincs felkészülve nagyobb számú menekült fogadására. Nem kell benne részt vállal­nunk, nem mi hívtuk be ellen­őrzés nélkül a bevándorlókat. Katalónia elszakadása jó irányba mozdítaná el az európai politikát? A kérdés, hogyan lehet a kata- lóniai helyzetet úgy rendezni, hogy azzal a lehető legtöbb partner elégedett legyen. A katalánok kemény madridi ellenállással néznek szembe, aminek az eredménye egy eszkalálódó helyzet. Katalónia önállósodása alapjá­ban nem befolyásolná az euró­pai politikát, azonban bizonyá­ra különböző reakciókat vál­tana ki Európa-szerte. Például Nagy-Britanniában vélhetően a demokratikusan kifejezett népakarat megnyilvánulását látnák benne, máshol pedig az államok területi integritása elvének megsértését. Bassár el-Aszad szíriai diktátor megerősítése a megoldás a szíriai konfliktusban? Aszad elnök megerősítése vagy akár csak a megtörése sem kerülhet szóba. Egy olyan rendezésre van szükség, amely figyelembe veszi a számos érintett fél igényeit, amit elfo­gadnak a regionális hatalmak, de amely nem engedi vissza a hatalom közelébe mindazokat, akik háborús bűnökben érin­tettek. A szíriai háború egyre inkább a regionális és a nagyhatalmak kölcsönös nyílt konfrontáció­jává válik. A megoldáshoz e hatalmak megegyezése szük­séges. Aszad csak Oroszország támogatásával tudja megőrizni hatalmát. Oroszország nélkül viszont sem az USA, sem az EU nem tud békét teremteni Szíriában. Melyik amerikai elnökjelölt elveivel értenek a leginkább egyet? Európa érdeke az, hogy az ame­rikai elnök egy olyan politikus legyen, aki baráti viszonyt ápol Európával, fejleszteni próbálja a NATO-t, és aktív szerepet vállal a nemzetközi politikában és stabilitást próbál teremteni a nemzetközi viszonyokban. Ez a leírás a jelenlegi jelöltek közül leginkább Hillary Clintonra és legkevésbé Donald Trumpra illik. Leginkább a republikánus párt egyik jelöltje, Marco Rubio nézeteivel. Szükség lenne az EU erősebb integrációjára? Szlovákia alapvető érdeke egy erős és cselekvőképes Európai Unió létrejötte és fennmaradása, a regionális és kulturális sajátos­ságok figyelembe vétele mellett. Éppen ezért fontos Európa glo­bális pozíciójának megerősítése, gazdasági versenyképességének javítása, biztonsági helyzetének megszilárdulása. Az EU a migránskérdésben sem tudott hatékonyan fellép­ni. Már csak ezért sincs szük­ség további integrációra. Szorosabbra kellene fonni Szlovákia kapcsolatát a putyini Oroszországgal? Oroszország stratégiai partner­ből stratégiai konkurenssé, sőt ellenféllé vált. Az elmúlt hóna­pokban megsértette a nemzet­közi jogot, Grúzia és Ukrajna szuverenitását és területi épségét. A viszony csak akkor normalizálódhat, ha visszaáll a 2004. januári status quo. Nem kell és nem is lehet szoro­sabbra fűzni a viszonyt Orosz­országgal, hiszen EU- és NATO- tagságunk ezt nem teszi lehető­vé. Ugyanakkor energiaellátás ügyében folyamatosan tárgyalni kell Oroszországgal, mert fiiggő- ségi viszonyban vagyunk vele. Ezt teszik más EU-s tagországok is, például Németország. Mire kellene fektetni a hangsúlyt a szlovák EU- elnökség során? A szlovák EU-elnökségnek aktív szerepet kellene vállalnia a legégetőbb európai kérdések rendezésében: a menekültkér­désben, a szíriai és törökor­szági viszonyoknál, a balkáni integrációban és az ukrajnai konfliktusban. Európa külső határainak lezá­rására, mert a belső, államok közti szabad mozgás csak így biztosítható; Szerbia és más balkáni országok EU-csatla­kozásának felgyorsítására; a görögországi kötelezettségek következetes végrehajtására. Jó irányba halad a magyarországi politika? A magyarországi belpolitikát a Híd nem kommentálja. A budapesti kormány lekap­csolja az országot az EU fősod­rából. A szlovákiai magyarok érdeke egy erős EU, és ezen belül egy jó szomszédként viselkedő Magyarország. Magyarország gazdasági hely­zete jelentősen javult és stabi­lizálódott az elmúlt hat évben. A Fidesz-KDNP hosszú ideje őrzi támogatottságát, vezető szerepét. A híresztelésekkel el­lentétben sajtószabadság van, több ellenzéki média is műkö­dik, amely következetesen és kitartóan bírálja a kormányt. A homályos külpolitikai elképzelések vannak túlsúlyban SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Az EU-elnökséget kimagasló lehetőségnek tartják, a legfontosabb nemzetközi kihívásnak a menekültkérdést tekintik a nagyobb szlovák pártok. A választási programokban nem jut központi szerep a külpolitikának. Az utóbbi évek viharos uniós és külpolitikai fejleményei (görög válság, menekültkérdés, brexit, ukrajnai válság, Iszlám Állam stb.) ellenére ez a terület általában nem élvez központi szerepet a pártok választási programjában. Két ki­emelt téma van, amelyben állást foglalnak - a szlovák EU-elnökség, illetve a menekültkérdés -, ám túl­ságosan konkrét intézkedésterve­ket nehéz kiolvasni a programok­ból. A Smer vázlatos „kiáltványában” nagyon tömören foglalkozik csak külpolitikával. A szociáldemokra­ták a 2016 második fél évében ránk váró szlovák EU-elnökséget az or­szág láttatására és fejlesztésére használnák ki, illetve az EU-t érintő közös kihívások „érvényesítésére” és megoldására, úgy, hogy az az EU összes lakosának kedvezzen. Hogy ezt hogy érnék el, arról nem tájé­koztatnak. A menekültválságban a Smer a „Megvédjük Szlovákiát” szlogennel összhangban járna el, alapvetően elutasítja a menekültek Szlovákiára való „rákényszeríté- sét”, és a külső schengeni határ vé­delmét hangsúlyozza. A Sieť külpolitikai programjának szerzője Vladimír Bilčík politoló­Miroslav Lajčák külügyminiszter - továbbra is ő határozza majd meg a külpolitikánkat? (SiTA-feivétei) gus, aki a programban nagy figyel­met szentel a külkereskedelmi kap­csolatoknak, az innovatív techno­lógiák támogatásának. A szlovák EU-elnökséggel kapcsolatban a Sieť Szlovákia kommunikációs stratégiájára fektetne nagyobb hangsúlyt, és annak a kérdésnek a megválaszolására, mit tehet Szlo­vákia a hatékonyabb és egyszerűbb EU-ért. A Sieť programja kitér Nagy-Britannia tagállamként való megtartásának fontosságára, olyan intézkedések által, amelyek meg­erősítik a személyek szabad moz­gásának uniós elvét - ez is a szlo­vák EU-elnökség egyik feladata lesz. A szlovák segélyezési politi­kát a Sieť úgy állítaná be, hogy se­gítsen stabilizálni azokat az orszá­gokat, amelyekből nagy számú be­vándorló érkezik az EU területére. Viszonylag részletes külpolitikai programmal rendelkezik a KDH. Figel’ék elutasítják a Fico-féle kvó­taellenes bírósági beadványt, politi­kai trükknek titulálva azt. A mene­kültkérdésben a KDH óvatosan fo­galmaz: a szenvedőknek otthonuk­hoz a lehető legközelebb kell segít­séget nyújtani, védeni kell a schen­geni határokat és akadályozni az embercsempészetet. Bizonyos fel­tételek betartása mellett (elsősorban a hazai jogrend tiszteletben tartása, a szlovák nyelv elsajátítása, munka- vállalás) ugyanakkor a KDH nem zárkózik el a menekültek befogadá­sától. A KDH határozottan elutasítja az Ukrajna területi egysége elleni orosz támadást, és támogatja Ukraj­na EU-partnerségét. A keresztény- demokraták a szlovák-magyar kap­csolatokkal is bővebben foglalkoz­nak. Elutasítják a szélsőségesség Magyarországról Szlovákiába való teijesztését, ugyanakkor támogat­nak minden olyan kezdeményezést, amelyek a Magyarországgal szem­beni szlovák előítéletek lerombolá­sát segítik elől.

Next

/
Thumbnails
Contents