Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-19 / 41. szám, péntek
6 KÜLFÖLD 2016. február 19.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kubába látogat az amerikai elnök Washington. Barack Obama amerikai elnök március közepén Kubába látogat. Több mint 88 éve nem járt hivatalban lévő amerikai elnök Kubában. A vizitre csaknem másfél évvel azt követően kerül sor, hogy Barack Obama Raul Castro kubai vezetővel együtt ígéretet tett a diplomáciai viszony helyreállítására. A két politikus bejelentése óta a két ország számos diplomáciai lépést tett: Washingtonban például újra megnyílt a kubai nagy- követség, és az USA is újranyithatta havannai diplomáciai képviseletét. A héten helyreállították a két ország közötti kereskedelmi légi járatokat is. (MTI) Felbomlik az ukrán kormánykoalíció Kijev. Hlvesztette parlamenti többségét a 2014 őszén alakult kormánykoalíció Ukrajnában, miután tegnap még egy párt, az Önsegély (Szamopomics) is bejelentette távozását, egy nappal Julija Timosenko exkormányfó frakciójának kilépése után. Képviselőinek rendkívüli ülésén hozott döntését az Önsegély azzal indokolta, nem hajlandó tovább szövetségben maradni olyan politikai erőkkel, amelyek „oligarchikus puccsot” hajtottak végre a parlamentben. (MTI) Al-Shabaab: csapás a terrorszervezetre Nairobi. Kenyai biztonsági erők légi csapásokat mértek Dél- Szomáliában az al-Shabaab Szomáliái terrorszervezet egyik táborára, és megölték az Abdira- him Mohamed Warsame néven is ismert Mahad Karatét, a terror- csoport második legfontosabb parancsnokát, hírszerzésének főnökét - közölte tegnap a kenyai belügyminisztérium. Az US A külügyminisztériuma tavaly hivatalosan is terroristának nyilvánította Karatét, az al-Shabaab hírszerzéssel foglalkozó szárnya, az Amniyat vezetőjét, és fejére 5 millió dolláros vérdíjat tűzött ki. A belügyi tárca szerint a kenyai erők további tíz magas rangú iszlamistával és az al-Shabaab 42, toborzással foglalkozó tagjával végeztek a terrorcsoport táborára mért támadás során. (MTI) Kanada befejezte iraki légi csapásait Ottawa. Kanada befejezte az Iszlám Állam dzsihádista szervezet állásai elleni légi csapásait Irakban és Szíriában. Az ország védelmi minisztériuma szerint az ottawai kormány utasítására a kanadai hadsereg február 15-ével beszüntette légi csapásait a közel-keleti országokban. A közeljövőben a hadsereg mind a hat F-18-as típusú harci gépe és annak személyzete visszatér Kanadába. Ezzel egy időben két felderítőgép, illetve egy Airbus CC- 150 Polaris típusú légi utántöltő repülőgép a Kuvaitban lévő légi támaszponton marad és támogatja a szövetséges erőket. (MTI) EU-csúcs: válságtanácskozás London: sikerült megteremteni az alapokat a megállapodáshoz az igényelt EU-reformokról Érkezik a csúcsra a főszereplő, David Cameron brit miniszterelnök (Sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A migrációs válság kezelésével kapcsolatos feladatokról és az Egyesült Királyság reformelképzeléseivel kapcsolatos megoldásról tárgyalnak a tegnap kezdődött kétnapos csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői Brüsszelben. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács tavaly decemberben már megtárgyalta London terveit az uniós tagságról tartandó népszavazásról, s akkor úgy döntöttek: kölcsönösen elfogadható megoldást fognak találni a versenyképesség, a gazdasági kormányzás, a szuverenitás, valamint a szociális juttatások és a szabad mozgás kérdésében. A szociális juttatások terén London legvitatottabb elvárása, hogy 4 éven át korlátozná az unióból érkező külföldi munkavállalóknak járó, a foglalkoztatással összefüggő juttatásokat. Azok az államok, melyek állampolgárait ez elsősorban érintené, határozott álláspontja, hogy el kell kerülni a diszkriminációt. Több tagállam, köztük Németország is kijelentette, hogy a munkavállalók szabad áramlása megkérdőjelezhetetlen alapszabadság. A kompromisszumos megoldási javaslat olyan „vészfékmechaniz- must” tartalmaz, melyhez akkor folyamodhatnak a tagállamok, ha szociális ellátórendszerük jelentős nyomás alá kerül. A legfontosabb brit követelések között szerepel az is, hogy az euróövezeti országok ne hozhassanak többségi, diszkriminatív jellegű döntéseket a valutaunión kívüli EU-tagok kárára, Nagy- Britanniára ne vonatkozzon az EU- integráció szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége, valamint az, hogy ne lehessen visszaélni az unión belüli szabad mozgással. Franciaország már jelezte: London nem kaphat vétójogot az eurózónát érintő kérdésekben. London: megállapodunk A brit kormányfői hivatal szerint sikerült megteremteni az alapokat a megállapodáshoz a London által igényelt EU-reformokról. A Downing Street szóvivője a csúcstalálkozó előtt közölte: David Cameron miniszter- elnök előző este telefonon beszélt Donald Tuskkal, a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács elnökével, és egyetértettek abban, hogy ,jó előrelépést” sikerült elérni a brit reform- igények összes sarkalatos pontjában. Cameron szóvivője szerint a megállapodás szövegtervezete jó alapot teremt ahhoz, hogy az EU-csúcson megállapodásra lehessen jutni. Hozzátette ugyanakkor, hogy „vannak még terítéken lévő ügyek”, amelyeket kielégítő módon rendezni kell. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnap „meglehetősen bizakodó” volt, szerinte sikerül megállapodásra jutni NagyBritannia uniós reformigényeiről. A brüsszeli testület vezetője hangsúlyozta, a tanácskozás résztvevőinek még számos kérdést meg kell oldaniuk, ugyanakkor „meggyőződése, hogy Nagy-Britannia konstruktív és aktív tagja lesz az Európai Uniónak”. „A megállapodás még nincs kész, de meglesz” - mondta a bizottság elnöke Martin Schulz európai parlamenti elnökkel tartott sajtótájékoztatóján. Merkel most kivárhat Nagy-Britannia kéréseinek teljesítésén kívül a másik fő téma a migrációs válság. A megbeszélések középpontjában a humanitárius segítség- nyújtás, a külső határok védelme, az EU—Törökország akcióterv végrehajtása, a menekültek unión belüli áthelyezése, a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldése, valamint a hot spotnak nevezett regisztrációs központok üzemeltetése áll. Angela Merkel német kancellár minden jel szerint nem akarja kenyértörésre vinni a bevándorlási válság kezelésének folytatásáról szóló vitát az EU- csúcson. Időt kell nyernie, amihez kapóra jön, hogy tegnap elmaradt az uniós vezetők találkozója elé időzített, Törökország bevonásával tervezett mini bevándorlási csúcs. Mégpedig azért, mert nem sikerült szövetségeseket találnia a javaslathoz, amely szerint az unió külső határának lezárásáért cserébe az EU áttelepítene Törökországból évente 250 ezer Szíriái menekültet. Pokolgépes merényletek rázták meg Törökországot Már 28-ra nőtt a szerda esti ankarai robbantásos merénylet halálos áldozatainak száma, a sebesültek száma meghaladja a 80-at. Tegnap újabb merénylet történt - az áldozatok mindkét esetben . döntően katonák voltak. Ankara. A vizsgálatok szerint a szerdai ankarai öngyilkos merényletet a szíriai származású huszonéves Salih Necar hajtotta végre, aki kapcsolatban állt a szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), és a szíriai kurd Nép védelmi Egységek (YPG) tagja volt - közölte tegnap Ahmet Davutoglu török miniszterelnök. A szíriai kurdok pártjának vezetője, Saleh Muslim viszont tagadta, hogy az YPG-nek köze lenne a robbantáshoz. A merényletben 28-an meghaltak, 81-en megsebesültek. A halálos áldozatok közül 27 a török hadsereg tagja vagy alkalmazottja volt. Kilenc embert őrizetbe vettek a merénylettel kapcsolatban - mondta Davutoglu, aki bejelentette, folytatják tüzérségi hadműveleteiket az YPG állásai ellen, és felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a terrorizmusellenes koalícióban a Törökország oldalán harcoló szövetséges országok a kurdokat támogatják. Azok az államok, amelyek közvetve vagy közvetlenül segítik az ellenséges kurd szervezetet, elveszíthetik Törökország barátságát - tette hozzá. Katonák a célkeresztben A török sajtó szerint a támadó az akcióhoz egy Izmirben bérelt majd ellopott Volkswagen Scirocco típusú autót használt, amelyet valószínűleg Katonai buszok a célkeresztben: szemrevételezik a tegnapi robbantás, oltják a szerdai merénylet roncsait (sita/ap) 150 kilogrammnyi TNT-vel töltött meg. A Yeni Safak kormánypárti napilap kitért arra a részletre, hogy a robbantást megelőzően több közösségi oldalhoz tartozó fiókon „tak, tak” üzenetek jelentek meg. A Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) nevű szervezet a PKK akcióinak végrehajtó csapata - írta az újság. A robbanás Ankara kormányzati negyedében, nem messze a parlamenttől és a török hadsereg vezérkarának főhadiszállásától történt. A detonációt feltehetően gépkocsiba rejtett pokolgép okozta. A hivatalos közlés szerint a merénylő öt, katonákat szállító autóbuszt vett célba, amelyek éppen meg- álltak egy piros lámpánál. A járművek közül mindegyik súlyosan megrongálódott, kettő kiégett. Tegnap is robbantottak Tegnap újabb pokolgépes merényletet követtek el Törökország délkeleti részén egy katonai jármű ellen, és 7 katona meghalt. A pokolgépet távirányítással hozták működésbe, és egy páncélozott katonai járművet ért a detonáció a Diyarbakir tartományi székhelyet Lice várossal összekötő főúton - tették hozzá a források, amelyek a PKK-t vádolják a támadás elkövetésével. Ankara és a kurd sikerek Ankara nem nézi jó szemmel a kurdok katonai sikereit Irakban és Szíriában, mert attól tart, hogy határai mentén egy egységes kurd nemzet jöhet létre, amelyet nemzetbiztonsági kockázatnak tart, különösen annak fényében, hogy délkeleti tartományaiban rengeteg kurd nemzetiségű lakos él. Az amerikai és orosz támogatással is bíró szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD), illetve fegyveres szárnyának, az YPG-nek a tagjai az Iszlám Állam szervezet elleni harc egyik leghatékonyabb erejének számítanak, és a mannagi légi támaszpont elleni támadásig semlegesek maradtak a Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányának hadserege és az ellenzéki fegyveresek közötti konfliktusban. A támaszpont elleni támadás arra utal, hogy az YPG az aleppói harcok zűrzavarát kihasználva akarja kiteljeszteni az általa ellenőrzött területet. Néhány napja a török tüzérség az észak-szíriai Ázaz környékén támadta az YPG állásait, ahol a kurd erőknek az orosz légierő támadását kihasználva sikerült elfoglalniuk egy katonai repteret az Aszad ellen harcolóktól. A török biztonsági erők decemberben átfogó offenzívát indítottak a kurd fegyveresek ellen. Az autonómiáért küzdő PKK 1984-ban indított kormányellenes felkelésének kezdete óta már mintegy 40 ezren vesztették életüket a konfliktusban. (MTI)
