Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-09 / 32. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2016. február 9. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kót házkutatás Németországban ENSZ: büntethetik Phenjant A Pentagon szerint két új tárgy került a világűrbe a hétvégi észak-koreai rakéta ki lövés után Mainz. Két helyen is házkutatást tartottak a német hatóságok Mainz környékén terrorizmus gyanúja miatt. Az észak-rajna- vesztfáliai rendőrség két férfi lakását kutatta át, akik a gyanú szerint harcoltak a szíriai polgárháborúban, ahol egy terrorszervezethez is csatlakoztak. Az ügyészség nem nevezte meg a terrorszervezetet, de feltehetően az Iszlám Állam terrormilíciáról van szó. Az egyik gyanúsított 32 éves, ősz óta él Németországban, korábban pedig egy dzsi- hádista milícia parancsnoka lehetett Szíriában. (MTI) IÁ: kivógzósek sora Moszulban Moszul. Több mint 300 embert végeztek ki az utóbbi napokban az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezet harcosai az általuk ellenőrzött észak-iraki Moszulban - közölte egy kurd biztonsági forrás. „A kivégzettek valamennyien a rendőrség és a hadsereg volt tagjai, valamint polgári aktivisták voltak, akiket az IÁ az iraki biztonsági erőkkel való együttműködéssel vádolt meg” - ismertette Mahmúd Szúrcsi, a Moszul felszabadításával megbízott Nemzeti Mozgósítás nevű kurd szervezet szóvivője. A Bagdadtól mintegy 400 km-re található milliós Moszult 2014 júniusa óta tartja ellenőrzése alatt az Iszlám Állam. (MTI) Afgán katonai buszra támadtak Mazari-Sarif. Három katona meghalt, további 18 pedig megsebesült tegnap Afganisztán északi részén abban az öngyilkos merényletben, amelyet az őket szállító autóbusz ellen követett el egy tálib szélsőséges. Munir Farhad, a tartományi kormányzó szóvivője elmondta, hogy a robbantást Dahdadi városában, a hadsereg egyik kiképzőtáborának közelében követték el. Itt található az afgán hadsereg északi központja is.. A támadást a kormányellenes tálib fegyveres lázadók vállalták magukra. (MTI) Menekültek vesztek az Égei-tengerbe Ankara/Szófia. Több mint 35 menekült fulladt bele tegnap az Égei-tengerbe, mert felborult két hajójuk. A két baleset a török partok közelében történt egymástól függetlenül. Az egyik hajó - amely a görög Leszboszra tartott - az Édermit-öblöt elhagyva borult fel. A török parti őrség csak négy migránst tudott kimenteni a vízből. A hajón lévők közül legalább 24-en vízbe fúltak. A másik hajó Dikili partszakaszának közelében borult fel. A rajta lévők közül 3 embert sikerült kimenteni, 11 -en meghaltak. Kihűlés miatt meghalt két fiatal iraki menekült nő, miközben megpróbált átkelni egy folyón a török-bolgár határon. A térségben jelenleg fagypont körül van a hőmérséklet. (MTI) Phenjan lakói áhítattal figyelik a rakéta fellövésének bejelentését (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ NewYork/Tokió. Határozottan elítélte az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnapi rendkívüli ülésén elfogadott nyilatkozatában, hogy Észak-Korea rakétakilövést hajtott végre. Japán támogatja az amerikai rakétavédelmi rendszer telepítését Dél-Koreába. Rafael Dario Ramirez Carreno, a Biztonsági Tanács (BT) elnökségét e hónapban ellátó Venezuela nagykövete a világszervezet New York-i székházában tartott ülést követően elmondta: a vasárnapi kilövés a biztonsági Tanács határozatainak súlyos megsértése”, melyet a testület határozottan elítél. Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet úgy nyilatkozott: garantálni fogják, hogy az észak-koreai lépéseknek súlyos következményei legyenek. „A Koreai NDK legutóbbi jogsértései megkövetelik, hogy válaszunk még határozottabb legyen” - vélekedett az amerikai diplomata. Az egyhangúlag elfogadott nyilatkozat szerint a ballisztikus rakétakilövés még akkor is atomfegyverek célba juttatására szolgáló eszközök fejlesztését szolgálja, ha műhold vagy űrhajó fellövésének állítják be. „Világos, hogy ez fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra” - hangsúlyozza a nyilatkozat. A dokumentum aláhúzza, hogy a kilövéssel Phenjan a BT négy korábbi határozatát sértette meg. A BT még februárban szavazhat arról a - jogilag kötelező erejű - határozatról, amely újabb büntetőintézkedéseket rendel el Észak-Koreával szemben. Erről január eleje óta folynak a nagyhatalmi egyeztetések. Az Egyesült Államok hadserege bejelentette, két új tárgyat fedezett fel a világűrben röviddel az észak-koreai rakétakilövés után. Az amerikai légierő és a haditengerészet atomarzenálját, ill. kémműholdakat felügyelő stratégiai parancsnokság közölte, az észlelt két új tárgy a Kvangmjong- szong-4 nevű műhold, illetve a hordozórakéta harmadik fokozatából fennmaradt roncs lehet. A nebraskai központú parancsnokság szerint ez arra utal, hogy Phenjannak sikerült pályára állítania a műholdat. Hasonló célú rakétakilövésre legutóbb 2012 decemberében volt példa. A nemzetközi aggodalmakat csak fokozza, hogy Észak-Korea alig egy hónapja atomkísérletet hajtott végre, méghozzá állítása szerint hidrogénbombával. Megfigyelők szerint a Koreai Munkapárt májusra tervezett (1980 óta az első) kongresszusa előtt a hasonló akciók egyfajta belföldi erődemonstrációként is szolgálnak Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek, egyszersmind egyre nagyobb veszélyt jelentenek a külvilág számára. Phenjannak a BBC által idézett adatok szerint több mint ezer, különböző hatósugarú rakétája lehet, és kiszámíthatatlan következményekkel járna, ha nukleáris kapacitásához sikerülne olyan szállítóeszközt kifejlesztenie, amellyel megbízhatóan tudna célba juttatni - akár nagy távolságra is - atomtölteteket. Japán támogatásáról biztosította tegnap a Washington és Szöul között induló tárgyalásokat a THAAD típusú amerikai rakétavédelmi rendszer Dél-Koreába telepítéséről, amelyet Phenjan újabb rakétakísérletére válaszul helyeztek kilátásba. Kína viszont „mély aggodalmának” adott hangot az amerikai-dél-koreai tárgyalások miatt. (MTI, NOL) Fidesz: nemzeti konzultáció a terrorveszélyről Az emberekhez fordulna a Fidesz, ha nem sikerül áterőltetni a parlamenten a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alkotmánymódosítást: ez azt jelenti, nemzeti konzultációt kezdeményeznek a kérdésről. Budapest. A Magyar Nemzet szerint a hét első felében kerülhet a Fidesz elnöksége elé, majd a párt szerdától péntekig tartó lillafüredi frakcióülésén véglegesíthetik, hogy pontosan milyen módszerrel kérdezzék meg az embereket a terrorveszélyhelyzet, illetve az ehhez kapcsolódó alaptörvény-módosítás ügyében (ez már a gránitszilárdságúnak minősített alkotmány 6. módosítása volna), ha végül nem sikerül a bevezetését keresztülerőltetni a parlamenten. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy szombati konferencián a megnőtt terrorkockázatra, illetve terrorfenyegetésre hivatkozva további, „a mindennapok biztonságát erősítő intézkedések” szükségességéről is beszélt, és jelezte, hogy ilyenekkel készülnek. Részleteket viszont nem árult el. A Népszabadság szerint Rogán meglebegtette a népszavazást vagy a nemzeti konzultációt, de az alaptörvényről nem lehet referendumot tartani, a nemzeti konzultáció meg semmire sem kötelezi az ellenzéket. A Fidesz és a KDNP egyedül nem tudja biztosítani a kétharmados többséget a terrorveszélyhelyzet fogalmának jogrendbe iktatásával kapcsolatos alaptörvény-módosításhoz. Ez a terv a katonaság bevetésén túl 60 napra rendkívüli jogokat adna a kormánynak. Ha terrorhelyzet van, akkor pl. lezárhatja a határokat, átírhatja a költségvetést, korlátozhatja a média működését, elrendelheti az internet fokozott ellenőrzését, kijárási tilalmat vezethet be, gyűléseket, tömegrendezvényeket is betilthat. Ehhez sem a Jobbik, sem a baloldali ellenzéki pártok nem járulnak hozzá, a kormány viszont nem hajlandó érdemi engedményekre. Bár a napokban a fideszes Gulyás Gergely jelezte, készek lennének a tervezett 60 napos időszakot 15 naposra csökkenteni, de az ellenzéki pártok szerint ez csak számháború, és valójában az számít, mit tehet a kabinet ebben az időszakban. A Fidesz terve szerint a kormány ugyanis a parlament nélkül hirdethetne ki terrorveszélyhelyzetet, ezt pedig csak 60 nap után kéne az Országgyűlésben is megerősíteni. Egyébként már a jelenlegi szabályozás is lehetővé teszi - „váratlan támadás” esetén -, hogy egyedül a kormány döntése alapján korlátozzák a sajtót, használatba vegyenek egyes javakat vagy megtiltsák a külföldre utazást. (MNo, nol) A macedón hadsereg tegnap megkezdte a Görögországgal közös határon épülő kerítés második sorának telepítését, hogy megfékezze az illegális határátlépéseket. A kerítés első sorát november közepén kezdték el kiépíteni Gyevgye- lijánál. Akkor úgy tervezték, hogy a 3 méter magas határzár 50 km hosszan húzódik a kritikus határszakaszon. A második vonal 37 km hosszú lesz, és az előzőtől öt méterrel beljebb húzódik. A tervek szerint Macedónia így a teljes déli határát védeni tudja. Az új kerítést azért emelik, hogy az akadály által a rendőrségnek több ideje legyen reagálnia az esetleges illegális átlépésekre és hatékonyabban állítsa meg az országba bejutni igyekvő gazdasági bevándorlókat. A kerítés első vonalának telepítése óta 19 ezer illegális átlépési kísérletet akadályoztak meg, csak januárban 4 ezer gazdasági bevándorlót fogtak el. (tasr/ap) Berlin és Párizs egyeztetett Strasbourg. Francois Hollandé francia államfő és Angela Merkel német kancellár a menekültválságról és a brit reformigényekről egyeztetett vasárnap Strasbourgban. Források szerint Párizs és Berlin elkötelezett a schengeni övezet megvédésében. Ennek jegyében keresik a megoldásokat a menekültválságra, főleg a menedékkérő-regiszt- rációs központok (hot spot) felállításának sürgetésével, az illegális helyzetben lévő migránsok visszaküldésének szorgalmazásával, a görög-török határ ellenőrzésének erősítésével. A brit reformigényeket illetően a párizsi diplomácia arra hívta fel a figyelmet, hogy „nincsen különbség Hollandé és Merkel álláspontja között”. A február 18-19-re tervezett EU-csúcson a tagállamoknak először nyílik alkalmuk döntést hozni az ajánlásokról, melyek több területen engedményeket tesznek Londonnak. (MTI) Lecsaptak az orosz biztonsági erők Moszkva. Az Iszlám Állam (IÁ) hét tagját vették őrizetbe a biztonsági erők az orosz Jekatye- rinburgban; a terroristák Moszkvában és Szentpétervárott akartak merényleteket elkövetni. A házkutatás során robbanószerkezetek készítésére alkalmas laboratóriumra bukkantak. A rejtekhelyen elektronikus gyújtószerkezeteket, lőfegyvereket, gránátokat, robbanószerkezetek elemeit, valamint szélsőséges irányzatú irodalmat foglaltak le. A vizsgálatok kiderítették, a Törökországból érkezett iszlamis- ták a terrorcselekmények elkövetése után Szíriába akartak távozni, hogy ott az Iszlám Állam oldalán harcoljanak. A csoport Oroszország és a közép-ázsiai köztársaságok polgáraiból szerveződött. Az orosz titkosszolgálatok szerint az IÁ-ban egy különleges alegység tevékenykedik, amely orosz és európai terrorakciókat készít elő. (MTI)
