Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-09 / 32. szám, kedd
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. február 9. | www.ujszo.com Az uniós támogatások 100%-át felhasználták A közlekedési tárca felgyorsította az uniós támogatások merítását, mára így az előző programozási időszakra a közlekedés operatív programban elkülönített támogatásoknak a száz százalékát sikerült felhasználnia. Pozsony. A száz százalékos merítés már csak azért is figyelemre méltó teljesítmény, mivel a közlekedési operatív program a legnagyobb az ilyen jellegű alapok közül, miközben a 2012-es kormány- váltás idején a rendelkezésre álló összegnek a 30%-át sem sikerült elkölteni. „A több mint 3,7 milliárd euróból több mint 140 infrastrukturális projektet tudtunk megvalósítani, amire az uniós támogatások nélkül képtelenek lettünk volna elegendő forrást biztosítani” - nyilatkozta Ján Počiatek közlekedési miniszter. Szerinte az említett összegből 130 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út épülhetett, 600 kilométernyi első osztályú utat sikerült kiépíteni vagy modernizálni, 80 kilométernyi vasutat újítottak fel, 100 regionális vonatot vettek vagy modernizáltak, Pozsony 78 új villamoshoz, Kassa 120 új trolibuszhoz jutott hozzá. (vív) gazdasági hírmorzsák Nőtt a bankkártyás csalások száma Pozsony. Szlovákiában tavaly több mint 6 százalékkal nőtt a bankkártyás csalások száma: a rendőrség 1779 ilyen esetet regisztrált, az emiatt keletkezett károk pedig elérik az 1,3 millió eu- rót. Anna Jamborová, a Postabank szóvivője szerint a lakosság is sokat tehet a csalások megelőzése érdekében. Az internetes banki szolgáltatásoknál például rendszeresen módosítani kellene a bejelentkezéshez szükséges jelszavakat. A felmérések szerint az elmúlt egy évben erre a lakosság alig 19 százaléka kerített sort. Csak összehasonlításképpen: uniós szinten ez az arány eléri a 25 százalékot. (SITA) Még mindig drágább a szlovák benzin Pozsony. Az elmúlt időszakban ugyan többször is csökkent az üzemanyagok ára Szlovákiában, ennek ellenére a benzin még mindig drágább, mint a környező országokban - nyilatkozta Boris Tomčiak aFinlord társaság elemzője. Szerinte az elmúlt héten a benzin literjéhez a szlovák töltő- állomásokon átlagosan 1,141 euróért juthattunk hozzá. Csehországban a benzin ugyanekkor átlagosan 1,01, Lengyelországban 0,91, Ausztriában 1,05, Magyar- országon pedig 1,02 euróba került. „Az elkövetkező napokban ráadásul már nem számíthatunk újabb áresésre a szlovákiai kuta- kon”-vallja Tomčiak. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA Árfolyam Angol font 0,7724 Lengyel zloty 4,4352 Cseh korona 27,062 Magyar forint 310,69 Horvát kuna 7,6455 Román lej 4,4798 Japán jen 129,11 Svájci frank 1,1051 Kanadai dollár 1,5487 USA-dollár 1,1101 VÉTEL ELADÁS BANK DOLLÁR ;SEH KORONA t FORINT Sberbank 1,15-1,08 27,85-26,23 323,62-295,74 OTP Bank 1,16-1,06 28,22-25,84 323,32-296,06 Postabank 1,15-1,07 28,00-26,10Szí. Takarékpénztár 1,15-1,07 27,78-26,24 323,65-295,77 Tatra banka 1,15-1,08 27,83-26,21 322,69-298,17 ČSOB 1,14-1,08 27,73-26,35 WBBBSBSk Általános Hitelbank 1,15-1,08 27,84-26,22 323,49-295,63 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Szlovákia egyre jobban függ a külföldi energiától Pozsony. Az energiafüggőség szempontjából régiónk országai közül továbbra is Szlovákia ás Magyarország helyzete a legrosszabb. A felhasznált energiahordozók többsége mindkét országban külföldi forrásokból származik, ráadásul a helyzet egyre rosszabb. A szlovák kormány részéről ugyan egyre több szó esik az energiafíig- gőség csökkentéséről, az ország energiabiztonságának a növeléséről, a statisztikai adatok azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Az elmúlt években nem hogy nem csökkent, hanem a Fico-kabinet hivatali ideje alatt még nőtt is az ország energiafüggősége. „A Szlovákiában 2014-ben felhasznált energiahordozók 60,9 százaléka külföldi forrásból származott, míg egy évvel korábban ez még csak 59 százalék volt” - derül ki az Eurostat most közölt összesítéséből, amely az 1990 és 2014 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálta az uniós tagállamok energia- függőségét. Szlovákiánál a környező országok közül csak Magyarország van rosszabb helyzetben, ott a felhasznált energia 61,1 százaléka származott importból. A Portfolio.hu portál elemzése szerint Magyarországon ennél magasabb utoljára 2008-ban volt az import részaránya, a vizsgált időszak kezdetén pedig még 50 százalék alatt volt a külföldi felhasználás. Mindeközben az EU- ban több ország energiafüggősége is évtizedes mélypontra esett. (Képarchívum) ENERGIAFÜGGŐSÉG RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN Ország Importált energia aránya Magyarország 61,1% Szlovákia 60,9% Bulgária 34,5% Csehország 30,4% Lengyelország 28,6% Románia 17% Észtország 8,9% • Forrás: Eurostat Az EU kitettsége is nőtt Az Európai Unió 28 tagállamában átlagosan 53,4 százalék volt az import energia részaránya 2014-ben az előző évi 53,1 százalék után. 1990- ben az EU még 44,2 százalékban használt külföldi energiahordozókat. A tagállamok közül Észtországban mindössze 8,9 százalékos volt az energiafüggőség, Luxemburgban és Máltán viszont szinte a teljes szükségletet importból fedezték. Az Eurostat néhány Unión kívüli tagállamot is vizsgált az energiafüggőség szempontjából, Norvégia esetében egészen elképesztő, mínusz 570 százalékos adat jött ki, ami annak köszönhető, hogy ők nettó energiaexportőrök, az éves fogyasztásuk majdnem hatszorosát termelik meg kivitelre. Régiós helyzetkép Régiónkban a lengyelek függnek a legkevésbé a külföldi energiahordozóktól. Lengyelország mindössze 28,6 százalékban használt fel import energiát, Csehország esetében pedig 30.4 százalék volt ez az arány, ami csúcsnak felelt meg 1990 óta. Románia az adatok szerint csak 17 százalékban használ külföldi energiát, ami mélypontot jelent a majdnem negyedszázados vizsgált időszakban. A fentiek mellett még Bulgáriában is nálunk kevésbé vannak rászorulva a külföldi energiára. Az Unión kívüli balkáni tagállamok esetében Macedónia energiafüggősége a legnagyobb, náluk a felhasznált nyersanyag 52,9%-a származik importból. Montenegró esetében ez az arány 29,7%, Szerbiában pedig 27.5 százalék. (SITA, vív) Átverik a lakossági befektetőket A bankok alacsony betéti kamatai miatt egyre többen fektetik a pénzüket részvényekbe. Az Európai Értékpapír Felügyelet (ESMA) szerint azonban nem árt az óvatosság: az Európában értékesített részvényalapok mintegy hatodát ugyanis félrevezetőén adhatták el a befektetőknek. Pórizs/Pozsony. 2014-ben széleskörű iparági vizsgálatot indított az ESMA az alapkezelői piacon, amelyből kiderült, hogy több alapkezelő is magas díjakat számolt fel olyan, elviekben aktívan kezelt alapok után, amelyek lényegében csak egy indexet másoltak le. A Financial Times információi szerint a „closet tracking” elnevezésű gyakorlat lényegében azokra a befektetési alapokra vonatkozik, amelyeket aktívan kezelnek, mégis egy konzervatívabb befektetési politika mentén, így kicsi a különbség egy ilyen alap és egy indexkövető alap között. Az ESMA 2012 és 2014 között mintegy 2600 alapot vizsgált meg, és mint kiderült, a lakossági befektetőknek értékesített részvényalapoknak 5-15%-a gyakorolja a closet trackinget. Steven Maijoor, az ESMA elnöke szerint az alapkezelőknek fair és érthető módon kellene tájékoztatniuk az ügyfeleiket az egyes befektetési alapjaikról. A fogyasztóvédő csoportok azt szeretnék elérni az ESMA-nál, hogy nevezze meg azokat az alapkezelőket, amelyek ilyen alapokat értékesítenek. Szerintük ugyanis a befektetővédelem ellen szól, hogy az európai hatóság titokban tartja a neveket és ahelyett, hogy saját kezébe venné az ügy felgöngyölítését, inkább átpasszolja a felelősséget a nemzeti hatóságoknak. (TASR, Pf.) Uj melléklet az Új Szóban! A LEGTÖBB, AAI ADHATÓ i hetente 16 oldal rejtvény « havonta összesen 64 oldal kikapcsolódás és kellemes időtöltés! Keresse kedvenc napilapjával egyi szombatonként a Hetente megjelenő rejtvenyüjség I. évfolyam, 7. s/áír
