Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-08 / 31. szám, hétfő

4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. február 8. | www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újra kísértenek a görögök Athén. A görög veszély ré­me továbbra is kísérti Eu­rópát - erősítette meg Pierre Moscovici, gazdasági és pénzügyi biztos, aki szerint a görög válság visszatérése az eurózóna egészére csa­pást mérne. Az Európai Bi­zottság az idei évre is 0,7%- os visszaesést jelez előre Athénnak, jövőre ugyan már 2,7%-kal is nőhet a gazdaság, az előzmények ismeretében azonban ebben sokan kételkednek. Brüsszel 2016-ban számít a görög államadósság tetőzé­sére; idén ez elérheti a brut­tó hazai termék (GDP) 185 százalékát. (MTI) Biztosítók: új regiszter lesz Pozsony. Rövidesen mű­ködni fog a központi re­giszter, ennek segítségével kiszűrhetők a biztosítási csalások - mondta Milan Daráš, a Szlovákiai Bizto­sítók szövetségének képvi­selője. Az Allianz-Szlovák Biztosító tavaly 2116 gya­nús biztosítási eseményt vizsgált meg, 93% esetében bebizonyosodott, az ügyfe­lek nyerészkedni akartak - közölte Jaroslava Zemano- vá, a pénzintézet osztályve­zetője. Az Allianz egy izra­eli fejlesztésű hangelemző szoftvert is bevet, amivel kiszűrhető a biztosítási csa­lást bejelentő kliens. (só) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA Árfolyam | valuta I Árfolyam Angol font 0,7697 J| Lengyel zloty 4,4134 □ Cseh korona 27,037 ; Magyar forint 309,95 □ Horvát kuna 7,6540 Jj Román lej 4,5028 a Japán jen 130,71 Svájci frank 1,1101 a Kanadai dollár 1,5404 EB USA-dollár 1,1202 a VÉTEL ­ELADÁS BANK DOLLAR I CSEH KORONÁI FORINT Sberbank 1,15-1,09 27,83-26,21 324,14-296,23 OTP Bank 1,17-1,07 28,21-25,83 324,03-296,72 Postabank 1,16-1,08 27,97-26,08­Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 27,76-26,22 324,12-296,20 Tatra banka 1,15-1,08 27,83-26,21 322,69-298,17 ČS0B 1,15-1,09 27,71-26,33­Általános Hitelbank 1,14-1,07 27,85-26,23 325,57-297,54 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) ENSZ: babra megy a játék SUSLABÉLA Pozsony. Az ENSZ 2016- ot a hüvelyesek nemzet­közi évének nevezte ki, ezzel is ráirányítva a fi­gyelmet ezek kedvező egészségügyi és élelme­zési hatásaira. A szlová­kiai termelők szerint azonban ezek termeszté­se felér az öngyilkosság­gal, hiszen az értékesíté­si áruka termelési költ­ségeket sem fedezi. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szerve­zete (FAO) több olyan kulcs­jellemzőt emelt ki, amelyek miatt a hüvelyesek termesz­tésére és fogyasztására érde­mesebb nagyobb hangsúlyt fektetni. A bab-, lencse- és borsófélék rendkívül táplá- lóak, tápanyagokban gazda­gok, jótékony hatással van­nak az egészségünkre. A hü­velyesek egészségügyi elő­nyei között találjuk a magas rost-, fehérje- és vastartal­mat. Segíthetnek a szív- és érrendszeri betegségek, bi­zonyos daganattípusok és a cukorbetegség elleni küzde­lemben is. A FAO ezért arra buzdítja az egyes országok kormá­nyait, agrárminisztériumait, de a civilszervezeteket is, hogy az eddigieknél is na­gyobb hangsúlyt fektessenek A szlovákiai termelők szerint a tési árai a termelési költségeket a hüvelyesek termesztésének a népszerűsítésére. Hatalmas veszteság A világszervezet vezetői­nek a magasröptű elképzelései azonban köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. A hü­velyesek egészségügyi hatásai ugyan vitathatatlanok, a me­zőgazdasági termelők azon­ban elsősorban arra fókuszál­nak, hogy kifizetődő-e a ter­mesztésük. „Szlovákiában a termesztés szempontjából a hüvelyesek nem tartoznak a kedvelt növénykultúrák közé”- nyilatkozta lapunknak Jana Holéciová, a Szlovák Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. A szlovákiai termelők elsősor­ban arra panaszkodnak, hogy a hüvelyesek alacsony értékesí- sem fedezik (Képarchívum) hüvelyesek alacsony értékesí­tési áraival még a termelési költségeket sem képesek fe­dezni, így ha átállnának a hü­velyesek termesztésére, csak a veszteségeiket növelnék. A kutyának sem kell A Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Gazdasági Kuta­tóintézet adatai szerint a hü­velyesek termőterülete 2004- ben kezdett el csökkenni. A 2008-cal záródó gazdasági évben például az étkezési cé­lokra termesztett hüvelyesek termőterülete 13 624 hektár volt, 2014-ben pedig már alig haladta meg az 5 ezer hektárt. „A termőterület drasztikus zsugorodását nagymértékben befolyásolta az állatállomány létszámának a visszaesése is. Ezzel ugyanis szinte teljesen elapadt a kereslet a takarmá­nyozási célokra termesztett hüvelyesek iránt” - mondta az SPPK szóvivője. A termőte­rület zsugorodásának a fő oka azonban egyértelműen az ét­kezési célokra szolgáló hüve­lyesek iránti gyér kereslet, il­letve az azzal párosuló ala­csony értékesítési árak. Keleten kedvelik Az egészségügyi szakem­berek szerint a biológiailag legértékesebb hüvelyes növé­nyünk a szója, amelyet azon­ban a szakma nem sorol a hü­velyesek közé. „A szóját Szlovákiában az olajnövé­nyek kategóriájába soroljuk, mivel a szójabab tartalmazza a legtöbb olajat” - nyilatkozta Mária Jamborová, a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Gazdasági Kutatóintézet munkatársa. A szója termesz­tése Szlovákiában a múlt szá­zad 90-es éveiben honosodott meg, és a termesztésében az ország keleti régiói emelked­nek ki, főleg a Tőketerebesi és a Nagymihályi járás. Enyhe javulás A 2014—2020-as évekre szóló közös agrárpolitika a hüvelyesek termesztését is tá­mogatja, amivel a szlovákiai termelők is éltek. Ennek kö­szönhetően enyhébb mérték­ben már a termőterületet is si­került növelni. Rendezze be háztartását az Első Lakás-takarékpénztár segítségével Hónapról hónapra félrete­szünk bizonyos összeget a kiadásainkra - a háztar­tásra, spórolunk a nyug­díjra, esetleg egy kirándu­lásra. Időről időre azonban érhetnek bennünket vá­ratlan helyzetek rendkí­vüli költségekkel karöltve. Például egy elromlott mo­sógép vagy hűtő, egy mű­ködésképtelen számító­gép. Az ilyen helyzeteket azonnal meg kell oldani. Az egyik legelőnyösebb megoldás a fogyasztói hitel, amely a háztartási berende­zések finanszírozásának leg­gyakoribb módját képviseli Szlovákiában. * felhasználás lehetőségei Az Első Lakás-takarékpénztár (PSS, a. s.) fogyasztási hitelé­vel refinanszírozható a ház­tartás komplett berendezése, legyen szó háztartási gépek­ről, bármilyen bútordarabról - konyhabútor, kanapé, gye­rekszoba bútor, vagy beltéri kiegészítőkről, mint például lámpa vagy szőnyegek. Részletes tájékoztatást a PSS üzleti képviselőitől vagy a 02/ 58 55 58 55-ös telefonszámon kérhet, illetve a vvvvw.pss.sk honlapon olvashat. Hitel mindenki számára Annak érdekében, hogy fo­gyasztási hiteleink valóban mindenki számára elérhe­tőek legyenek, nem csak ta­karékoskodó vagy törlesztő ügyfeleinknek nyújtjuk azt, hanem minden érdeklődő­nek, aki hiteljóváhagyást kérvényez nálunk. Elegendő két személyazonosságot iga­zoló okmánnyal felkeresni az Első Lakás-takarékpénz­tár (PSS, a. s.) legközelebbi kirendeltségét. Miért pont a mi Hitelűnk? Talán a legfontosabb infor­máció, ami ügyfeleinket leg­inkább érdekli az, hogy a mi fogyasztói hitelünk igazán előnyös kamatlábbal rendel­kezik, amely garantált a tör­lesztés ideje alatt, mind­emellett 7000 €-ig nyújtunk hitelt, maximum 7 évig tartó visszafizetéssel. Hitelfeltéte­leink így a piac legelőnyö­sebbjei közé tartoznak. Gyors és kedvaiő megoldás Valószínűleg érdekli Önt, mennyire körülményes egy ilyen hitel beszerzése. Amennyiben úgy gondol­ja, hogy ez egy hosszadal­mas procedúra, bizonyára megörvendeztetjük az in­formációval, miszerint az ellenkezője az igaz. Mivel a hitel elintézéséhez sem ke­zesre, sem számlaigazolásra nincs szükség, adminiszt­ratív szempontból az egész folyamat leegyszerűsödik. Ezért hitelünk a háztartási berendezések beszerzésének gyors, hatékony és legfőképp előnyös megoldása. Itt az energiabiztonsági csomag Szuverenitásuk újabb szeletét kellene beáldoz­niuk az EU tagállamai­nak, ha elfogadják az Európai Bizottság (EB) új energiabiztonsági csomagját, amelyet most szerdán terjeszt elő a testület. Brüsszel. Az Európai Bi­zottság a tagállamok közötti szolidaritás elve alapján olda­ná meg azt a problémát, ha áz unió valamelyik tagállamánál veszélybe kerülne az energia- ellátás. Az EB regionális ala­pon csoportokba osztaná a tagállamokat. Ha bekövet­kezne a vészhelyzet, a cso­portokon belüli országok egymás segítségére sietnének. Közösen biztosítanák az úgy­nevezett védett fogyasztók (a háztartások, az egészségügyi intézmények, a stratégiailag fontos ipari létesítmények) gáz- vagy villamosáram­ellátását. Ez azt jelenti, hogy ha például a Szlovákiával egy csoportban levő Németor­szágban vagy Csehországban súlyos energiaellátási válság következne be, akkor a szlo­vák energiaszolgáltatóknak mindenekelőtt az ottani ház­tartások energiaellátásáról kellene gondoskodniuk. Ha ezt nem tudnák másként meg­oldani, akkor le kellene kap­csolniuk hálózatukról a szlo­vákiai ipari fogyasztókat is. Mindez persze fordított irányban is működne. (Képarchívum) Az EU tagállamait kilenc régióra osztanák: Szlovákia Németországgal, Lengyelor­szággal és Csehországgal ke­rülne egy csoportba, Magyar- országot pedig Ausztriával, Horvátországgal, Szlovéniá­val és Olaszországgal raknák közös régióba. Minden régió­ban alapkövetelmény, hogy a gázt minden irányba továbbít­hassák az országok között. Előzetes kontroll Brüsszel kezdeményez egy további olyan intézkedést is, amelyet a tagállami szuvere­nitás korlátozásaként lehet ér­telmezni. A jövőben az EU- tagállamok és harmadik or­szágok között tervezett kor­mányközi energiaszállítási megállapodásokat előzetes ellenőrzésnek vetnék alá. A tagállamoknak hivatalosan értesíteniük kellene Brüsszelt a tárgyalások megkezdéséről, és a tárgyalási folyamat során végig képben kellene tartani­uk az EB-t. A testület még a végső aláírás előtt vélemé­nyezné a szerződés tartalmát, amelyet nyilvánosságra hoz­nának. A tagállamoknak „a lehető legteljesebb mérték­ben” figyelembe kellene ven­niük a bizottság véleményét, ami ugyanakkor jogilag nem lenne kötelező számukra. Más kérdés, hogy az EB utólag kö- telezettségszegési eljárást in­díthat az általa vélt szabály- sértések miatt. Vitatott szerződések Az EB azt is javasolja, hogy a bizottságnak és a tagállami hatóságoknak közvetlen hoz­záférésük legyen azokhoz a szerződésekhez, amelyek fontosak egy ország vagy ré­gió biztonságos energiaellátá­sa szempontjából. Ha például egy energiacégnek 40%-os piaci részesedése van, akkor az e feltételnek megfelelő keres­kedelmi szerződéseinek teljes szövegét hozzáférhetővé kel­lene tennie. A 40%-os küszö­böt átlépő cégek Szlovákia, Magyarország, Finnország, Lengyelország és Lettország területén működnek. Brüsszelt nem a szerződésekben kikö­tött árak érdeklik, hanem a megállapodások időtartama, az energiaszállítás mennyisé­ge, továbbá ellátási infra­struktúrák esetén a belépési pontok. (TASR, Bruxlnfo) TP33010029

Next

/
Thumbnails
Contents