Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-06 / 30. szám, szombat
6 I KÜLFÖLD 2016. február 6.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Találkozik az orosz pátriárka és a pápa Vatikánváros. Ferenc pápa és Kirill orosz pátriárka február 12- én Kubában találkozik, és közös nyilatkozatot ír alá a katolikus és az orosz ortodox egyház kapcsolatának jövőjéről -jelentette be Federicio Lombardi, a Vatikán szóvivője. A találkozó tényét Moszkvában is megerősítették. Ez lesz a katolikus és az orosz ortodox egyház vezetőjének első találkozója azt követően, hogy 1054-ben szakadás következett be a nyugati és a keleti kereszténység között. Oroszország pátriárkája azért találkozik a pápával, mert összefogásra van szükség a közel-keleti keresztényüldözés ellen -jelentette ki Ilarion volokalamszki metropolita. Rámutatott, a két egyház közötti régi nézeteltérések továbbra is fennállnak, főleg az ukrán görög katolikus egyházzal kapcsolatos vita miatt. (MTI) Kölni karnevál: 22 szexuális bűneset Köln. Kölnben 22 szexuális bűncselekmény (ezek közül kettő súlyos) miatt tettek feljelentést a karneváli szezon első napján a német nagyváros rendőrségének tegnapi adatai szerint, ami több az elmúlt évekhez képest. Kölnben csütörtökön 11 óra 11 perckor kezdődött el a karneváli szezon, az utcai mulatságok február 9-ig tartanak. A biztonsági intézkedéseket a szilveszterkor nők ellen elkövetett szexuális támadások miatt megszigorították, a városban 24 órás műszakban több mint kétezer rendőr ügyel a biztonságra. Szilveszter éjjel 12 német tartományban történt csoportosan elkövetett szexuális bűncselekmény, rablás. (MTI) Százak tüntettek Kósz szigetén Athón/Kósz. Több száz tüntető csapott össze rendvédelmi szervekkel tegnap Kósz szigetén, a rendőrség könnygázt is bevetett, hogy feloszlassa a köveket dobáló aktivistákat, akik egy me- nedékkérő-regisztrációs központ (hot spot) megépítése ellen tüntettek. Az üdülősziget egyike azoknak a Görögországhoz tartozó égei-tengeri szigeteknek, ahová naponta több száz migráns érkezik az alig néhány km-re lévő török partvidékről. Kósz attól tart, hogy a menekültáradat tönkreteszi legfontosabb bevételi forrását, a turizmust. (MTI) Tartanak Phenjan rakétájától Szöul/Tokió. Az Észak-Korea elleni szankciók szigorításáról egyeztetett Jun Bjung Sze délkoreai külügyminiszter az USA, Japán, az EU és Ausztrália szöuli nagykövetével. Erre azután kerítettek sort, hogy Észak-Korea bejelentette, február 8. és 25. között egy műholdat készül felbocsátani. Japán két légitársasága bejelentette, hogy megváltoztatja néhány repülési útvonalát a tervezett rakétakilövés miatt. (MTI) Pénz a szír válság kezelésére Szaúd-Arábia kész szárazföldi csapatokat küldeni Szíriába, a törökök is készülődhetnek A Szíriái Aleppo környéki offenzíva miatt újabb menekülthullám indult (SITA/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ fogadó térségbeli országok megsegítésére. Szíriában a 2011 márciusában kirobbant konfliktus következtében mára 13,5 millióra nőtt a belső menekültek száma, további több mint 4 millióan pedig külföldön kerestek menedéket. A polgárháborúnak eddig 260 ezer halálos áldozata van. Szaúd-Arábia kész szárazföldi csapatokat küldeni Szíriába az Iszlám Állam terroristái ellen harcolni, ha az Egyesült Államok vezette háborús koalíció ilyen döntést hoz. A királyság kész részt venni bármilyen szárazföldi hadműveletben, amelyet a koalíció adott esetben végrehajt Szíriában - mondta Ahmed Aszeri dandártábornok, a jemeni húszi felkelők ellen harcoló arab erők szóvivője. Egy török katonai beavatkozás titkos előkészületeire utaló jeleket figyelt meg az orosz védelmi minisztérium Törökország és Szíria határán, több átkelőhelyen - közölte Igor Konasenkov tábornok, az orosz védelmi tárca szóvivője. „Komoly okunk van feltételezni, hogy Törökország fokozott ütemben készül egy katonai beavatkozásra a Szíriai Arab Köztársaság szuverén államának területén” - jelentette ki Konasenkov. Elmondása szerint az átkelőket kiszélesítik, amit háborús időkben szokás csinálni, hogy gyors mozgást tegyenek lehetővé a beavatkozó fegyveres erők katonai konvojai és járművei számára. Újabb sikert könyvelhettek el tegnap a szíriai kormányerők és szövetségeseik azzal, hogy visszafoglalták a felkelőktől a jordániai határhoz közeli Ataman nevű települést. A tartományi székvárostól, Deraától 3 kilométerre fekvő település visszafoglalását megelőző napon a térségben több tucat légi csapást hajtott végre vélhetően a Bassár el-Aszad elnököt támogató orosz légierő. A Szíriában végrehajtott és „elsősorban az ellenzéki csoportok ellen irányuló” orosz légi csapások aláássák a polgárháború politikai megoldását célzó erőfeszítéseket - jelentette ki a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg szerint a közel-keleti országban megnövekedett orosz jelenlét és a légi csapások számának megugrása növeli a feszültséget, és a török légtér, vagyis a NATO légterének megsértéséhez vezet. A szíriai ellenzék részéről Rijád Hidzsáb főkoordinátor is azt mondta, a damaszkuszi rendszer és az orosz légi csapások okolhatóak a béketárgyalások elakadásáért. A szíriai kormányerők és szövetségeseik az orosz légierő támogatásával az utóbbi napokban jelentősen előrenyomultak az észak- szíriai Aleppó tartományban. Assange tovább bujkál t Újra lőnek Donyecknél Julian Assange, a WikiLeaks alapítója tegnap sem hagyta el az ecuadori nagykövetség londoni ópületót. London. Az ENSZ szerint 2010 óta törvénytelenül tartja fogva Julian Assange-t, a WikiLeaks alapítóját Nagy-Britannia és Svédország: az önkényes fogva tartással foglalkozó ENSZ-munkacsoport szerint véget kell vetni annak a helyzetnek, amibe az Ecuador londoni nagykövetségére menekült Assange kényszerült. A döntés következtében többen úgy gondolták, hogy Assange tegnap el- hagyhatj a a nagykövetség épületét, de ügyvédje, Melinda Taylor megerősítette: az újságíró marad. Assange tegnap Skype-on jelentkezett be: megköszönte az ENSZ-nek a döntését, melyet abszolút győzelemnek tart, mivel „mentális kínzása” immár hivatalosan is törvénytelennek minősül. Svédország álláspontja azonban nem változott: azonnal közölte, az ENSZ-munkacsoport döntésének ,mines formális hatása” az ellene folyó vizsgálatra, különben sem tartja őt senki fogva. Nagy-Britannia álláspontja is hasonló. Assange soha nem volt önkényesen fogva tartva Nagy- Britanniában, önként döntött amellett, hogy az ecuadori követségen tartózkodik, hogy elkerülje az őrizetbe vételt. Londonnak jogi kötelessége kiadni Assange-ot Svédországnak” — jelentette ki Philip Hammond külügyminiszter, hozzátéve: az ENSZ döntése nevetséges. (MTI, NOL) Kijev. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök arra kérte tegnap a kijevi parlament tagjait, hogy nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, ha nem elégedettek munkájával. „Ukrajnában valódi parlamenti-elnöki hatalom van. Önöknek alkotmányosjoga van arra, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a kormány ellen. Éljenek ezzel a jogukkal, bocsássák szavazásra a kérdést” - mondta a törvényhozás ülésén a miniszterelnök. A parlament és a kormány közötti mostani válságot Ukrajnában az robbantotta ki, hogy Ajvarasz Abroma- vicsusz gazdasági miniszter bejelentette lemondási szándékát. Döntését azzal indokolta, hogy a Petro Porosenko államfő mögött álló parlamenti frakcióból nyomást gyakoroltak rá kétes személyek kinevezése érdekében a tárcánál, illetve állami vállalatok vezetésében, továbbá gátolták a reformokat. Három miniszter, akik szintén lemondásukat fontolgatták, a csütörtöki, késő estébe nyúló kormányülésen meggondolták magukat. A kormányválsággal párhuzamosan újra kiéleződtek a harcok a keleti országrészben, állítólag a harcok intenzitása megtízszereződött, és a minszki egyezményben tiltott fegyvereket is bevetnek. Főleg Donyeck és Horlivka város körzetében dörögnek a fegyverek. Egyelőre sem a szeparatista oldal, sem a kijevi kormány nem tette közzé új veszteséglistáját. (MTI, ú) Eles vita a két demokrata, Clinton és Sanders között Rendkívül éles vitát folytatott elsősorban a pénz szerepéről, a Wall Streetről ás külpolitikai kérdésekről csütörtökön este Hillary Clinton és legnagyobb vetélytárea, Bernie Sanders. Manchester (New Hampshire). A Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó két politikus országos tévévitában feszült egymásnak, a New Hampshire államban lévő Manchester városában. Hillary Clinton idealistának nevezte Bemie Sanderst, aki szerinte a gyakorlatban semmit sem tud elintézni. Sanders pedig azzal érvelt a volt külügyminiszter ellen, hogy túlságosan is kötődik a politikai és gazdasági elithez, és ezért nem lenne képes arra, hogy érdemi változást hajthasson végre az országban. A jövő kedden sorra kerülő New Hampshire-i előválasztás előtti első tévévitája volt ez a két politikusnak, akik szinte semmiben sem értettek egyet. Clinton minden korábbinál agresszívabban támadta Sanderst, aki többször is visszavágott, megkérdőjelezve például azt, hogy Clinton valóban progresszív politikus, és azt állítva, hogy vetélytársa a politikai elit kreatúrája. Lényegi kérdésként került szóba az egészségbiztosítási reform jövője, a felsőoktatási tanulmányok költségeinek finanszírozása és a Wall Street (vagyis a nagybankok) féken tartása. Clinton igencsak energikus volt, eddigi kampányában most volt a legagresszívabb, időnként feszültnek, sőt, kifejezetten dühösnek látszott, elemzők szerint azért is, mert valamennyi felmérés szerint New Hampshire-ben Sanders népszerűségben jócskán megelőzi őt. A tévévita végére a két politikus enyhébb hangnemre váltott. Clinton megígérte, hogy amennyiben őt választják meg az USA elnökének, az első, akivel konzultál majd, Bemie Sanders lesz. (MTI) London. Több mint 10 milliárd dollárt ajánlottak fel a szíriai menekültválság kezelésére a londoni donorkonferencián. A NATO főtitkára szerint az orosz légi csapások aláássák a szír békefolyamatot. David Cameron brit miniszterelnök szerint a szíriai menekültválság kezelésére összehívott több mint 70 ország londoni konferenciáján idén 6 milliárd, a 2020-ig terjedő időszakra pedig további mintegy 5 milliárd dollár folyósítását ígérte. Cameron hangsúlyozta, ekkora összeget még sohasem ajánlottak fel humanitárius válság enyhítésére. London 2020-ig 1,76 milliárd, Oslo pedig 1,17 milliárd dollár támogatást ígért. Berlin 2018-ig 2,57 milliárd dollárral járul hozzá a probléma kezeléséhez, Washington pedig 890 millió dollárt különített el erre a célra az idei költség- vetésből. Az EU valamivel több mint 3 milliárd dollárt ajánlott fel. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az unió eddig mintegy ötmilliárd eu- rót költött a szíriai humanitárius válság enyhítésére. Az ENSZ főtitkára szerint azonban csak az idén legalább 8 milliárd dollárra lenne szükség a szíriai konfliktus következményeitől szenvedő menekültek és az őket beÉles szóváltásba keveredett a két demokrata elnökjelölt (SITA/ap)
