Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-06 / 30. szám, szombat
www.ujszo.com | 2016. február 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Mikor lehet itt sztrájk? Az elején nem ildomos, aztán nem hatásos, a végén nem pártatlan A mikor a szlovák társadalom valamelyik rétege megmozdul a kormányzati politika ellen - mint most például a tanárok egy jó része akkor a mindenkori kormány erre általában azzal szokott reagálni: miért pont most? És a gyanú árnyéka rögtön a szervezőkre vetődik. Ha belegondolunk, nincs igazán jó időpont. A parlamenti ciklusok négyévesek, és a ciklusokon belül vannak olyan szakaszok, legalább három, amelyek komolyan befolyásolják a politikai napirendet. Az első a választások utáni mézeshetek időszaka, az „első száz nap”. A kormány éppen csak felveszi a ritmust, ezért ildomos egy kis időt és teret adni neki, hogy hozzálásson tervei megvalósításához. Aki ilyenkor kezdene valami miatt tiltakozni, azonnal megkapná: egy kis türelem és megértés jár a kormánynak. A következő időszak a ciklus dereka, nagyjából a középső két év. Bár az ún. állandó kampány miatt egyre kisebb a különbség a ciklus végi kampány és a közepén zajló érdemi munka között, azért megvannak e szakasznak a maga sajátosságai. Ekkor a kormány nem találhat kifogást arra, hogy miért ne lehetne kritizálni. Ekkor azonban az a baj, hogy a választások még túl messze vannak, és a mindenkori kormány dönthet úgy, hogy megpróbálja átvészelni a vihart, hogy aztán a választásokig újra feltornázza a támogatottságát. Ez pedig sokat ront a tiltakozók alkupozícióján, hiszen miközben ők rendszerint nagyot kockázatnak a megmozdulásaikkal, a kormány látszólag nincs közvetlen nyomás alatt. A ciklus végén lévő kampányidőszak a harmadik szakasz. Ilyenkor minden párt igyekszik a választók kedvében járni. Valahogy ekkor adják át az összes új beruházást, gőzerővel íródnak a programok, találnak motivációt és ambíciót mindenféle jelöltek. Ha ilyenkor kezdődik egy sztrájk, tiltakozás, az a kormány számára nagyon kellemetlen, hiszen a választói magatartást is befolyásolhatja egy rosszul kezelt ügy. A fent említett allergiás reakció talán ebből jön: a kormányok ilyenkor azt szokták kérdezni a tiltakozóktól, hogy hol voltak eddig, miért nem jelezték, ha gondjuk van. És utána rendszerint azzal is megvádolják őket, hogy valakik politikai érdekei alapján cselekszenek, ami persze sokszor igaz is lehet. Ezzel pedig a tiltakozók kelepcébe esnek: az elején nem ildomos, a közepén nem hatásos, a végén nem pártatlan a megmozdulásuk. Nem véletlen, hogy ilyen helyzetben sokan választják a kormányzati ciklus végét, azaz a kampányt, mert ilyenkor nehezedik a legnagyobb nyomás a kormányra. Egy olyan erős egypárti kormány, mint a Smer, nem csodálkozhat azon, ha pont ezen a kellemetlen ponton találja magát szemben egy vagy több erős tiltakozó megmozdulással. De annyival elintézni a dolgot, már az időzítésből is látszik, hogy politikai manipulációról van szó, nem fair dolog. Doktor Fico (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A SZTRÁJKOLÓKNAK CSAK ANNYIT: KINEK SZŰKÖN ELESÉSE, ANNAK VAN JÓ ESÉSZSÉSE! Döntsd az Ubert, ne siránkozz! SERES LÁSZLÓ E lőször az volt a gond, hogy nem adóznak. Aztán az, hogy nem adóznak eleget. Aztán az, hogy inkorrekt módon kínálnak a taxisok ára alá. Aztán az, hogy nincs felelősség- biztosításuk. Aztán az, hogy nem regisztrált vállalkozók. Aztán az, hogy nincs meg a fuvarozási szakpapírjuk. Aztán az, hogy nem adnak áfás számlát. Aztán az, hogy van rajtuk sapka. Aztán meg az, hogy nincs. A budapesti taxisok nemrég napokig blokád alatt tartották a belváros forgalmas pontjait, hogy ily módon is felhívják a figyelmet sanyarú szociális helyzetükre. Amit azonban valamiért nem hoztak összefüggésbe azzal, hogy előtte évekig ők maguk akartak hatósági egységtarifát és túlbürokratizált bebiztosítottságot, amit meg is kaptak, hála annak, hogy szervezeteik lényegében az államra, ill. önkormányzatra rácuppanó, tőlük védelmet váró, önkéntes korporációként működtek, kb. így nézett volna ki Mussolini gazdasági modellje, ha nyit a civil szféra felé. A központi egységtarifa úgymond megtisztította a taxispiacot, a természetes piaci szelekciót beelőzte a természetellenes, hatalomból megtámogatott haveriklikk-vircsaft, a zárt brancs összetartó és kirekesztő reflexe: aki az ár alá kínál, repül a céhből. Ám az internet nem áll meg Hegyeshalomnál, szerencsére magyarul is elérhető az Uber remek kis appje, amivel flexibilis, kényelmes és olcsóbb kínálatot nyújt a keresletemre. Az adócsalástól enyhén szólva soha nem megrettenő taxis lobbi ezt persze soha nem bírta elviselni, legutóbb konkrétan az app internetről történő levételére kérték fel a haveri kormányzatot („valahogy oldják meg”), a következő lépés az internet levétele lesz, mert csak úgy duzzasztja a magyar munkanélküliséget számos szektorban (Airbnb, Amazon, Booking, Gmail). A taxisokat sem az nem zavarta, hogy egy-egy kollégájuk hol megfenyegette, hol alaposan meg is verte az utcán a feltételezett Uber- sofőrt, sem az nem zavarja őket különösebben, hogy a folyamatosan nyomás alá helyezett, holland központú amerikai cég állandó engedményeket tesz a szakmai-állami elvárásoknak. Most már csak vállalkozóként regisztrált, adószámmal rendelkező sofőröket fogadnak, pár napja mindenki kap áfás számlát stb. Ez valójában mindegy nekik. Ahogy a palesztinoknak sem az izraeli „megszállt terület” a probléma valójában, hanem Izrael maga, úgy a magyar taxisok sem fognak nyugodni mindaddig, amíg az Uber él és virul. Eklatáns példáját szolgáltatta gondolkodásmódjuknak az az interjú, amit a Főtaxi vezérigazgatója adott a minap az Indexnek. Számos, khm, kétséges ténybeli állítás mellett Szunomár Tibor különösen konstruktív javaslattal állt elő: az uberesek álljanak be a rendszerükbe, váljanak ők is hatósági áras taxisokká, ha ezt nem teljesítik, „kobozzák el az autójukat”. Ezt bírta javasolni ez a főtaxis ember, aki tavaly júniusban egyébként a TV2 reggeli műsorában úgy fogalmazott egy „kicsit képzetlen” uberes sofőr megverésére, hogy két taxis „kicsit rossz néven vette” a ténykedését. De örüljünk, mert pogromra nem szólított fel! Az az opció, hogy esetleg a mostani sárga taxik válhatnának olcsóbb, rugalmasabb, felhasználóbarátabb vállalkozókká, hogy tehát vállalhatnák ők a valódi piaci megmérettetést, és „uberesedhetnének”, ahelyett, hogy az Ubert kényszerítenék bele az ő zárt szisztémájukba, egyelőre érdeklődés hiányában elmarad. Feszültségoldó intézkedésként, hogy mindenki lássa, kit kell az utcán megverni, esetleg lehetne javasolni az Uber-kocsik láthatóvá tételét. Mondjuk egy sárga csillaggal a kocsi oldalán. A szerző a HVG munkatársa, a Kapitalizmus blog szerkesztője r Nehéz elvágni az internettől az Iszlám Államot Irak műholdas műsorszolgáltatókat próbál meggyőzni arról, hogy függesszék fel az Iszlám Állam ellenőrzése alatt álló területeken az internetszolgáltatást, s így mórjenek csapást a dzsihádisták hatékony propagandagópezetóre. A szélsőségesek propagandája nagyban támaszkodik a közösségi médiára. A honlapok ugyan igyekeznek korlátozni az Iszlám Állam hozzáférését szolgáltatásaikhoz, de ez folyamatos macska-egér játékhoz hasonlit. Az iszlamisták újra és újra feltűnnek más-más felhasználói fiókok segítségével és teszik közzé videóikat, amelyeken a kivégzéseket mutatnak be, vagy az általuk megszállt területeken zajló életről zengenek dicshimnuszokat. „Lopják az internetet" Bagdad abban látja a megoldást, ha lekapcsolják a terroristákat az internetről. A mobiltelefon és mobilinternetes hálózatok jelentős része már nem működik a dzsihádisták ellenőrzése alatt álló iraki területeken. A szélsőségesek ezért műholdas vevő- készülékeket használnak, vagy illegális, mikrohullámú vevőberendezéseket, hogy rákapcsolódhassanak a kormányerők kezén lévő területeken* működő széles sávú hálózatokra. Ám a műholdas intemetszolgáltatók nem akaiják magukra vállalni a végfelhasználók ellenőrzését és azonosítását. Emellett az Iszlám Állam ellenőrizte terület is állandóan változik, valamint a közvetítők bonyolult hálózata nagyon megnehezíti annak meghatározását, hogy ki ad internetes hozzáférést a szélsőségeseknek. Kurd világháló Iraki illetékesek elmondták: már egyeztetnek a műholdas szolgáltatókkal, és pozitív visszajelzéseket kaptak, de az eljárás bonyolult és több időre van szükség. Ha sikerülne elvágni a dzsihádistákat a műholdas internettől, a szervezet még így is rendelkezne hozzáféréssel olyan illegális hálózatokon keresztül, amelyeket üzletemberek közvetítőkön keresztül építettek ki az észak-iraki Kurdisztán autonóm területen, Da- hukban, Kirkukban, és Erhüben. Az autonóm Kurdisztán és az iraki központi kormányzat is betiltotta az olyan internetes hozzáféréseket, amelyeket a dzsihádisták használhatnának fel, de ennek nehéz érvényt szerezni. Mindez hatalmas erőforrást, tudást és szakértelmet igényelne, amellyel sem Bagdad, sem a kardok nem rendelkeznek - közölte egy szakértő. Morális kérdéseket vet fel ugyanakkor, hogy ha az Iszlám Állam kezén lévő területeket lekapcsolják a hálózatról, azzal a területen élő civilek hozzáférését is elveszik, miközben sokan az internetet használtak arra, hogy beszámoljanak az őket ért szenvedésekről. Fogyó sereg Az amerikai kormány becslése szerint ötezerre nőtt az Iszlám Állam tagjainak száma Líbiában, de Irakban és Szíriában már kevesebben vannak. A korábbi 30-33 ezerhez képest 19-25 ezerre csökkent a számuk. Az AP amerikai hírügynökség úgy vélte, a titkosítás alól feloldott, legújabb adatok alátámaszthatják katonai parancsnokok és védelmi tisztségviselők legutóbbi nyilatkozatait arról, hogy az Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíció légi csapásai mindkét közel-keleti országban hozzájárulnak az Iszlám Állam térvesztéséhez. A csökkenés azonban magyarázatot adhat arra is, hogyan emelkedett 2-3 ezerről 5 ezerre a Líbiában harcoló dzsihádisták száma. Egy washingtoni kormányzati tisztségviselő azt mondta, hogy az iraki és Szíriái katonai műveletek az Iszlám Állam számos tagjával végeztek, és megnehezítették a terrorcsoport számára a teijeszkedést és új tagok toborzását. Ennek eredményeként né- hányan inkább a káoszba süllyedt észak-afrikai országba utaztak. Dzsihádistaszámlálás A Pentagon munkatársa hozzátette: mivel az Egyesült Államok és szövetségesei egyre több szárazföldi katonát telepítenek a térségbe és egyre több megfigyelő eszközt lőnek fel a légtérbe, a hírszerzés pontosabban meg tudja állapítani a dzsihádisták számát. Az Iszlám Államnak Líbiában sikerült ellenőrzése alá vonnia a Tripolitól 450 kilométerre keletre fekvő Szírt térségét. John Kerry amerikai külügyminiszter a líbiai olajkincsekre utalva úgy nyilatkozott, az utolsó, amit szeremének látni, hogy a hamis iszlám kalifátus több milliárd dollárt érő olajbevételekhez jusson. Ám a terrorellenes szövetség egyelőre nem fontolgatja itt a katonai beavatkozást, az egységkormány létrehozásával akarnak elérni stabilitást Líbiában. (MTI)
