Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-05 / 29. szám, péntek

6 KÜLFÖLD 2016. február 5.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Sorra kiszállnak a republikánusok Washington. Rick Santorum volt pennsylvaniai kongresszusi képviselő bejelenteni készül, hogy nem kampányol tovább, már nem pályázik pártja elnök­jelöltségére. Santorum a 2012-es elnökválasztáson megnyerte az iowai jelölőgyülést, a mostani elnökjelöltségért folyó küzde­lemben azonban rosszul szere­pelt: a hétfői iowai megméreté­sen a voksok mindössze 1 %-át sikerült megszereznie, s utolsó lett a republikánus politikusok versengésében. A hétfői iowai jelölőgyűlés óta Rick Santorum a harmadik republikánus politikus, aki felhagy elnökjelölti ambíci­óival. Mike Huckabee, Arkansas állam volt kormányzója még a választás éjszakáján jelentette be ezt, Rand Paul szenátor pedig szerdán hozta nyilvánosságra visszalépési szándékát. Egyéb­ként Donald Trump milliárdos az iowai jelölőgyülés megismétlé­sét követelte, azt állítva, hogy az eredményt elcsalták. (MTI) Véget érhet Julian Assange kálváriája London. Véget érhet Julian As­sange 4 éves kényszerű önkéntes száműzetése Ecuador londoni nagykövetségén. A WikiLeaks alapítója 2012 nyarán menekült oda, hogy elkerülje a svéd ké­résre kiadott nemzetközi körözés miatti letartóztatását. A 44 éves ausztrál férfit nemi erőszakkal vádolta meg egy stockholmi nő, akinél Assange 2010-ben lakott. Assange azonban inkább attól tart, Svédország kiadja őt az USA-nak, ahol halálra is ítél­hetnék a több százezer bizalmas dokumentum kiszivárogtatásá­ért. Assange az ENSZ-hez for­dult, kérve, hogy a világszerve­zet megbízott csoportja ismeije el jogszerűtlennek a svéd és brit hatóságok intézkedéseit, ame­lyek miatt politikai menedékjo­got kért. Az ENSZ a kérvényt tegnap jóváhagyta, ezzel elis­merve, jogszerűtlen a helyzet. Ennek ellenére a brit rendőrség közölte: letartóztatási parancsa továbbra is érvényben van. így nem biztos, hogy Assange mégis kilép ma a kapun... (index) Fél a párizsi merénylőt feladó nő Párizs. Nem érzi magát bizton­ságban az a nő, aki feladta a ren­dőrségnek Abdelhamid Abaa- oud-t, a november 13-ai, 130 életet követelő párizsi merény­letsorozat egyik végrehajtóját. A belga-marokkói állampolgárságú dzsihádistát a nő vallomása révén találta meg a rendőrség öt nappal később a főváros Saint-Denis elővárosában, ahol egy rajta­ütésben megölték. Az álnéven élő nő jelenleg rendőri védelem alatt él, miután a dzsihádisták bosszújától tartva feladta korábbi életét. A fiatal nő, aki a terrorista unokahúgának barátnője volt, azt mondta: az egyik merénylő állítólag 90 dzsihádistával együtt érkezett Szíriából Párizsba, és most mind a Párizs környéki ré­gióban élnek. (MTI) Szíria: nemzetközi kalapozás Idén legalább 8 milliárd dollárra lenne szükség a szíriai konfliktus sebeinek gyógyítására Iráni ellenzéki imitált önakasztással tiltakozott az ellen, hogy a Szíriáról szóló londoni konferencián Irán is hivatalosan képviseltette magát (SiTA/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Genf/London. Szünetet rendelt el a szíriai béketárgyalásokon február 25-ig Staffan de Mis- tura ENSZ-megbízott. Tegnap Londonban elkezdődött a szíriai humanitárius válság enyhítésére összehívott nemzetközi konferencia. Staffan de Mistura ENSZ- megbízott azt mondta, hogy nem csalódott, továbbra is eltökélt, de re­alistának kell lenni, hangsúlyozta, hogy nincs szó sem kudarcról, sem a szíriai béketárgyalások végéről. Ar­ra viszont nem hajlandó, hogy csak a tárgyalások kedvéért tárgyaljon - je­lentette ki. Közölte: kérni fogja a tár­gyalásokat támogató országokat, hogy azonnal találkozzanak, és pró­báljanak megoldani ügyeket. Mind­két fél érdekelt a politikai folyamat elindításában - mondta, miután az ellenzék képviselőivel találkozott. Öt nap alatt az ENSZ-megbízott kétszer tárgyalt a damaszkuszi kormány küldöttségével és ugyancsak kétszer az ellenzéki delegációval. Ok egy­mással nem álltak szóba. Mistura be­jelentése után Bassár Dzsaafari szí­riai ENSZ-nagykövet, a kormány- küldöttség vezetője azt mondta, hogy szerinte az ellenzék Szaúd-Arábia nyomására ott akarta hagyni a tár­gyalásokat. A szíriai ellenzék tár­gyalóinak nem állt szándékában el­hagyni a genfi szíriai béketárgyalá­sokat — szögezte le a szíriai ellenzéki csoportok tárgyalási koordinátorá­nak megválasztott Rijád Hidzsáb. Az amerikai külügyminisztérium szerint Genfben a Szíria jövőjéről kezdődött konferenciát részben Moszkva miatt kellett felfüggeszte­ni, ezt az álláspontot John Kirby amerikai külügyi szóvivő fejtette ki. Az amerikai vélemény szerint ugyanis az orosz légi csapások kizá­rólag Bassár el-Aszad szíriai elnök (mérsékelt) ellenfeleire irányulnak. Tegnap Londonban elkezdődött a szíriai humanitárius válság enyhíté­sére összehívott nemzetközi konfe­rencia, amelynek célja, hogy több milliárdos segélyt gyűjtsön össze a polgárháború sújtotta közel-keleti ország rászorulóinak. A brit, a német, a kuvaiti, a norvég kormány és az ENSZ közös szervezésében megren­dezett értekezleten 70-nél több or­szág küldöttei vesznek részt, Szlová­kiát Robert Fico kormányfő képvi­selte. Az ENSZ főtitkára szerint csak az idén legalább 8 milliárd dollárra lenne szükség a szíriai konfliktus kö­vetkezményeitől szenvedő menekül­tek és az őket befogadó térségi or­szágok megsegítésére. Tavaly az ENSZ és a vele együttműködő szer­vezetek segélyfelhívásai nyomán 3,86 milliárd dollár gyűlt össze. Napirenden a szigorú német menekültügyi csomag Napi beutazási kvóta szerint engednék be a menekülteket Ausztriába, a déli határrésznél tervezett intézkedés 14 napon belül léphet életbe. A német kormány elfogadta új mene­kültügyi reformjavaslatát. Bécs/Berlin/Brüsszel. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminisz­ter konkrét számokat nem említett, a tartományok befogadóképességétől, a rendőri erők kapacitásától és a né­met helyzettől teszik függővé, hogy hány embert tudnak befogadni na­ponta. A tárcavezető elmondta: a me­nekültek feltorlódhatnak a határ szlo­véniai oldalán. Januárban összesen 50 ezren utaztak át az országon és hét­ezren nyújtottak be menekültkérel­met, ezért továbbra is keresnek szál­láshelyeket - közölte az ausztriai me­nekültügyi biztos, aki a „radikalizá- lódás táptalajaként” jellemezte a tra­iskircheni menekülttábort. Christian Konrad szerint a táborban lévő 1500 migráhs közül ezer kiskorú. A német kormány elfogadta és a törvényhozás elé teij esztette új me­nekültügyi reformjavaslatát. A me­nedékkérők számának csökkentését szolgáló intézkedéscsomag várható­an március elején lép hatályba. A kormány a törvénymódosító javas­latok sürgősségi elbírálást kéri a tör­vényhozástól, hogy az intézkedése­ket minél hamarabb bevezethessék. Berlin a menekültválság tavaly őszi elmélyülése óta másodszor hajt vég­re nagyszabású átalakítást a mene­kültügyi rendszeren. Az új csomag világos jelzés a menedékkérőknek és a lakosságnak, azt mutatja, hogy a kormány mindenkinek biztosítani akaija a méltányos eljárás, de „azt is akarjuk, hogy gyorsan távozzon az országból, akinek nincs szüksége védelemre” - nyilatkozott a kabinet ülése után Thomas de Maiziere bel­ügyminiszter. Hozzátette, hogy kiik­tatják a rendszerből az összes ösz­tönzőt, amely arra indíttatott embe­reket, hogy „eljárási trükkökkel vagy megtévesztéssel” meghosszabbítsa németországi tartózkodását. A cso­mag szinte csak szigorításokat tar­talmaz, a menedékkérők juttatásait havi szinten 10 euróval csökkentik. Macedónia és a nyugat-balkáni út­vonalon fekvő többi ország ezentúl nem engedi be azokat a migránsokat, akiknek nincsenek személyi okmá­nyaik, illetve hamis dokumentumok­kal utaznak, függetlenül attól, hogy melyik országból származnak - eb­ben állapodtak meg Macedónia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria rendőrségeinek vezetői. A nyugat-balkáni útvonalon fekvő or­szágok összehangolják regisztrációs tevékenységüket, az egységesített dokumentumok megkönnyítik a migránsok ellenőrzését. Emellett a regisztrációkor egy egységes adatbá­zisba vezetnék be a belépők adatait, amelyet frissítenének. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Görögország is csatlakozik-e a kezdeményezéshez. Az uniós tagállamok megállapod­tak az Európába tartó menekültára­dat megfékezéséért cserében Török­országnak felajánlott 3 milliárd eu- rós segélyalap finanszírozásáról. Az egyezség értelmében az összeg egy- harmadát, egymilliárd eurót az EU költségvetéséből különítenek el, kétmilliárdot pedig a tagországok vállalnak magukra a bruttó nemzeti jövedelmük arányában. A legtöbbet Németország (427,5 millió euró), Nagy-Britannia (327,6 millió) és Franciaország (309,2 millió) fizeti be. A tájékoztatás szerint a támoga­tást elsősorban a menekültek élel­mezésére, egészségügyi ellátására és oktatására fogj ák fordítani. (MTI) A kommunista PAME szakszervezet harcias élcsapata Athén szívében mene­telt. Görögországban tegnap az állami és a magánszektor dolgozóit képviselő két legnagyobb szakszervezet közel 2 millió tagja 24 órás általános sztrájkba lépett. A fővárosban mintegy 50 ezer fő részvételével zajló megmozduláson összecsapások törtek ki randalírozó fiatalok és a rendőrség között. Az egyen­ruhások azután léptek közbe, hogy az Athén központjában menetelő tömegből kiváló fiatalok Molotov-koktélokkal és kövekkel kezdték el dobálni őket. A sztrájkkal a nyugdíjcsökkentés, a nyugdíjkorhatár emelése, valamint a társa­dalombiztosítási járulék növelése ellen tiltakoztak. A megmozdulás tesztelheti a radikális baloldali Sziriza vezetésével tavaly január óta működő kormányko­alíciót, amelynek csak minimális többsége van a parlamentben. (TASR/AP) Csapás az iszlamistákra Áden/Párizs. Az Egyesült Ál­lamok légi csapása végzett az al- Kaida nemzetközi terrorszervezet jemeni szárnyának tucatnyi felté­telezett tagjával, köztük egy felté­telezett parancsokkal. Az al-Kaida három feltételezett tagját ölték meg egy drónnal végrehajtott támadás­ban Abjan tartomány Ahvar tele­pülésénél, köztük a szélsőségesek egyik befolyásos vezetőjét, Dzsa- lál Balídit. Balídi feltéteíezhetőleg több jemeni terrortámadásért volt felelős. A parancsnok egyes érte­sülések szerint nemrég átállt az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szervezethez. Az ország délkeleti részén fekvő Sabva tartományban szintén amerikai drón mért csapást egy járműre, amelyben hat dzsihá­dista fegyveres utazott. Washing­ton pilóta nélküli repülőgépekkel rendszeresen indít támadást az al- Kaida jemeni fegyveresei ellen. A francia légierő a nemzetközi koalíció repülőgépeivel közösen megsemmisítette az Iszlám Állam egyik kiképzőközpontját Szíriá­ban, Aleppó környékén-jelentette be tegnap a francia védelmi mi­nisztérium. A bombázásban egy „fontos létesítmény semmisült meg, amely az IÁ kiképzőköz­pontjaként és fegyverraktáraként szolgált” - írta a francia tárca. A műveletben mintegy húsz repülő vett rész, köztük két francia Rafale bombázó. A nemzetközi koalíció­ban részt vevő mintegy 20 ország e héten ígéretet tett arra, hogy fokoz­ni fogja a dzsihádista szervezet el­leni harcot Irakban és Szíriában. Az elmúlt egy évben Washington sze­rint közel 10 ezer légi csapást haj­tottak végre a két országban. Emberek tízezrei menekülnek el az északnyugat-szíriai Aleppó vá­rosból a török határ felé a fokozott légitámadások elől. A kormány­erők áttörték a felkelők ostrom­gyűrűjét Aleppónál, így megnyílt előttük az út két síita faluba. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents