Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-05 / 29. szám, péntek
www.ujszo.com | 2016. február 5. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Egy mázolás utóélete Hogy fordulhat elő, hogy szobrot állítanak egy főkommunistának? KOCUR LÁSZLÓ N em szokványos per kezdődött szerdán az ország északkeleti csücskében, a Felsővízközi Járásbíróságon. A vádlottak padjára két képzőművész ült, Peter Kalmus és Ľuboš Lorenz. Vétkükül azt rótták fel, hogy tavaly februárban vörösre mázolták a szovjet baráti hadsereget behívó Vasil Biľak elvtárs bátorhegyi szobrát, mindjárt felállításának másnapján. A pert a nyilvánosság rég nem látott érdeklődése övezte, a tárgyalóterem zsúfolásig megtelt. A per a vádlottak és a károsult - Szlovákia Kommunista Pártja - meghallgatásával kezdődött, és az egészet két óra alatt lezavarták, majd március 14-ére napolták el, amely egyebek mellett annak a gróf Esterházy Jánosnak a születésnapja is, akinek szobrát a kassai avatóünnepségen Kalmus vécépapírral akarta beborítani. Az már nem kapott akkora médianyilvánosságot, hogy tavaly októberben, a perbe fogott művészekkel való szolidaritásként Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív Párt elnöke is megpróbálta vörösre festeni Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága egykori titkárának szobrát, ő azonban nem járt akkora sikerrel, mint a két művész. Mivel az oktondi Dostál előre nyilvánosságra hozta szándékát, a helyszínen már várták a rendőrök, csak arra hagytak neki időt, hogy a Facebookra egy képet készítsen magáról, amelyen ecsettel pózol, aztán bevitték, és kihallgatták. Tavaly, a mázolás után azt írtuk, vannak dolgok, amelyeket nem lehet relativizálni, ilyen egy elnyomó, emberellenes rendszer irányításában vállalt szerep, vagy éppen a hazaárulás. Örvendetes, hogy a szlovák véleményformálók egy része is felemelte szavát a Bil’ak-szobor ellen. Mivel azonban a szoborállítás ön- kormányzati hatáskör, kivéve, amikor az állam kényszeríti rá szobrait a településekre, mint például a komáromi Cirill és Metód-szoborcsoport esetében, a tiltakozásokon és az elítélő nyilatkozatokon túl nem sokat lehet tenni. Azt viszont újra és újra meg kell kérdezni, hogyan lehetséges az, hogy egy magas beosztású kommunista negyedszázaddal a rendszerváltás után szobrot kap. Az egyik lehetséges magyarázat Tokár Gézától származik. Eszerint a ruszin vidék az oroszokkal szemben tole- ránsabb, és mivel leszakadó régióról van szó, a környéken egyébként is nagy a szélsőbaloldali pártok támogatottsága. „A helyiek ilyen körülmények között keresik azokat az ikonokat és példaképeket, akik valamijót is hoztak a régiónak” - írja Tokár, és valószínűleg ezek sorában tényleg Bil’ak lehetett az utolsó. A kommunista nosztalgiának pedig tényleg csak az vethetne véget, ha a régióban emelkedne az életszínvonal. Ez a szoborügy egyik elfogadható helyi olvasata. Viszont „országos” szinten önvizsgálatot sürget az, hogy ilyesmi megtörténhet. A kommunista félmúlttal való szembenézés és leszámolás terén bőven akad még teendő - főként, amíg köztünk járnak. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A cipők száma T egnap este a lépcsőházi félhomályban majdnem hasra estem a szomszéd ajtó előtt sorakozó cipőkben. Ilyen is csak nálunk történhet meg, mondanák a pesszimisták. Hiába, olyan jól élünk, hogy a lábbelijeink már nem fémek el a lakásban, vágnák rá az optimisták. A cipők száma árulkodó lehet, de az életminőségnek vannak megbízhatóbb mutatói. Objektív mutató a humán fejlettségi index (HDI), amely három értékből tevődik össze. Ezek a születéskor várható élettartam, az iskolázottság és a vásárlóerő paritáson számított, vagyis az árakat is figyelembe vevő egy főre jutó bruttó hazai össztermék. A HDI értéke 0 és 1 között mozoghat. De vannak szubjektív mutatók is, melyek az élet különböző területeivel való elégedettséget tükrözik. Lássuk, mi a helyzet! A HDI alapján Szlovákia a nagyon fejlett országok közé tartozik, vagyis a világ 188 mért országából a legmagasabb életminőségüek közé. Ebben a csoportban 2014-ben újra Norvégia a listavezető 0,944-es értékkel. Az ide sorolt 49 ország közül Szlovákia a 35. helyen áll 0,844-es értékkel. „Tájainkon” Szlovénia (0,88) és Csehország (0,87) előz meg bennünket, közvetlenül Szlovákia után Lengyelország (0,843) van, Magyarország pedig a 44. helyen szerepel 0,828-as értékkel. A posztszocialista országok közül nem mindegyik van ebben a csoportban, amelyet Horvátország, Kuvait és Montenegró zár. Nézzük a szubjektív mutatókat! Az Eurostat új jelentése 2013-as adatokra épül. Az uniós tagállamok 16 éven felüli lakosai 0-tól 10-ig értékelték, hogy mennyire elégedettek az élet alábbi területeivel: emberi kapcsolatok, lakáshelyzet, közlekedéssel töltött idő, munka, pénzügyi helyzet, életkömyezet, zöldterületek és szabadidős lehetőségek, időfelhasználás. Ezekből számítják ki az élettel való szubjektív elégedettség értékét, amelynek uniós átlaga 7,1. Nyolc ponttal a dánok, a finnek és a svédek a legelégedettebbek az életükkel. Szlovákiában ez az érték 7 pont, Magyarországon 6,2. Az emberi kapcsolatokkal való elégedettség uniós átlaga 7,8, Szlovákiában 7,9, Magyarországon 7,6. Az uniós polgárok a pénzügyi helyzetükkel a legelégedetlenebbek, átlagosan 6 pontot adtak, Szlovákiában 5,5, Magyarországon 5,2 pontot. A munkahellyel, munkával való uniós elégedettség értéke 7,1 pont, Szlovákiában 7,2, Magyarországon 7,1. A többi terület közül a lakáshelyzet és az időfelhasználás terén Szlovákia enyhén felülmúlja az uniós átlagot, életkörnyezet és zöldterület, valamint szabadidő tekintetében viszont az uniós átlaghoz képest elégedetlenebbek vagyunk. Egy biztos. Sokan forognának a sírjukban, ha tudnák, hogy itt ma már senki sem jár mezítláb. A nagy masszírozás LAJOS P. JÁNOS inte nem telik el hónap anélkül, hogy ne derülne fény valamilyen botrányos szerződésre, amelyet az állami Általános Egészségbiztosító kötött egy-egy szolgáltatóval. Elég, ha Anna Sučková, Marcel Forai korábbi VsZP-fonök 77 éves nénikéjére, az ügyes vállalkozóra gondolunk, akinek cégei álomszerződéseket kaptak az unokaöccs által vezetett állami intézménytől. Ott nem is nagyon kellett a szálakat bogozni, könnyű volt megtalálni a„kassai vonalat”. A biztosító korábbi igazgatója, Marcel Forai emiatt ősszel lemondott. Ő korábban az intézmény kassai kirendeltségének az igazgatója volt, bevallása szerint tegező viszonyban van Pavol Paškával, a parlament volt elnökével, aki szintén egy egészségügyi botrány miatt mondott le. Anna Sučková cégeinek éves árbevételei 2011 és 2014 között 420%-kal nőttek, 1,6 millióról 6,8 millió euróra. Ugyanilyen ügyről számolt be a napokban Miroslav Beblavý. Az újabb ügyes vállalkozó, Pavol Kostka doktor, aki szintén álomszerződést kapott az állami egészségbiztosítótól, egészségügyi vállalkozásai masszázst és fizioterápiás kezelést nyújtanak. Am ő nem a Smer kassai „egészségügyi teamjéhez” kötődik, hanem, mint az véletlenül kiderült, egyenesen a kormányfőhöz, pontosabban Fico asszisztenséhez, Mária Troškovához. Ugyanis Kostka doktor megpróbált magyarázatot adni a Beblavý által felvetett dolgokra, ám IT-szakértők kiderítették, hogy válaszlevelét a kormányfő asszisztensének számítógépén szerkesztették, és ki is nyomtatták. A nyilatkozatban Kostka doktor azt próbálta elmagyarázni, hogyan sikerült két év alatt 140 ezer euróról 1,4 millió euróra növelni árbevételét úgy, hogy közben a nyeresége 8 ezer euróról 617 ezer euróra nőtt. Nem vicc, nyeresége két év alatt a 77-szeresére emelkedett, és az állami biztosítóval kötött keretszerződése alapján 2015-ben az árbevétele akár a 3,29 millió eurót is elérhette. A 2014-es bevétel/nyereség arányt alkalmazva ez 1,45 milliós hasznot jelenthetett tavaly. Forai lemondása kapcsán mondta Andrej Kiska államfő: „Marcel Forai, az Általános Egészségbiztosító igazgatója távozik posztjáról, az alapvető probléma azonban marad. Megmarad a szubjektív, személyes döntés lehetősége a lakosság pénzéről, amely egészségügyi ellátására van elkülönítve.” A biztosító járulékbévétele 2014-ben 2,732 milliárd euró volt. Nem tévedés, milliárd. Az állami költségvetés kiadásai 2014-ben összesen 15,5 milliárd euróra rúgtak, a legmagasabb költségvetéssel rendelkező minisztérium a belügy volt, 2,105 milliárd eurót költhetett. Ez sem éri el a járulékbevételek nagyságát. A VŠZP valójában azzal, hogy a biztosítási piac mintegy kétharmadát ellenőrzi, azt tesz az egészségügyben, amit csak akar. Nem véletlen tehát, hogy a Smer egyik legfontosabb célkitűzése ebben a választási ciklusban az egybiztosítós rendszer kialakítása volt. Még szerencse, hogy nem sikerült megvalósítani. FIGYELŐ Berlinben terveztek merényletet Valószínűleg Berlinben akartak merényletet végrehajtani a Németországban elfogott dzsihádis- ták. A berlini ügyészség tájékoztatása szerint konkrétan Berlinre vonatkozó merénylettervek miatt razziázott csütörtök hajnalban három tartományban több száz rendőr és a terrorelhárítás. Az őrizetbe vett négy férfiről feltételezik, hogy kapcsolatban állnak az Iszlám Állammal. Elfogtak egy nőt is, akit egy másik ügyben kerestek. A fő gyanúsított egy 35 éves algériai férfi, akit az algériai hatóságok is köröznek iszlamista kapcsolatai miatt. Egy befogadóállomáson vették őrizetbe, kapcsolatban állt a berlini és a hannoveri iszlamistákkal. Sajtóértesülések szerint a razzia során Hannoverben is átkutattak egy menekültszállást, ahol az egyik olyan gyanúsított él, akit végül nem vettek őrizetbe. A hatóságok szerint kapcsolatban áll a belgiumi iszlamista szubkultúrával, úgy mint a tavaly novemberi párizsi merényletsorozat több elkövetője. A német szövetségi bűnügyi hivatal január végi adatai szerint 644 nyomozati eljárás folyik az iszlamista terrorizmussal kapcsolatban, az ügyeknek összesen 944 gyanúsítottja van. (MTI) Menekülés közben eltűnt Németországban csaknem ötezer, felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermek-, vagy fiatalkorú menedékkérőt tart nyilván eltűntként a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) - írta a Mitteldeutsche Zeitung. 2016. január 1 -jén 4749 felnőtt kísérő nélkül érkezőt tartottak nyilván eltűntként. A 13 évesnél kisebb gyerekek száma 431, a 13-18 éveseké 4287 volt. A BKA szóvivője hangsúlyozta, hogy az adatok csupán egy „pillanatfelvételt” mutatnak. Az eltűntként nyilvántartott gyerekek egy része előkerül, és az is előfordul, hogy egy-egy fiatal azért kerül papíron az eltűntek közé, mert több intézményben regisztrálták. Am vannak, akik bűnözők markába kerültek. Az európai rendőri együttműködési szervezet (Europol) becslése szerint az Európai Unió egészét tekintve legkevesebb 10 ezer, felnőtt kísérő nélkül érkezett gyerek-, vagy fiatalkorú menedékkérő tűnt el tavaly. Egyedül Olaszországban 5000, Svédországban további 1000. A hágai székhelyű szervezet attól tart, hogy közülük többen a szervezett bűnözés áldozataivá váltak. Főleg a legszegényebb afrikai országokból a szülők egyedül indítják útnak gyereküket, mert nincs annyi pénzük, hogy az egész család útra kelhetne. (MTI)
