Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-04 / 28. szám, csütörtök
2016. február EGÉSZSÉGMAG AZIN www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com Aktuális 3 FEBRUAR A vese hónapja A KÍNAI GYÓGYÁSZAT SZERINT MINDENNEK MEGVAN A MAGA IDEJE ÉS HELYE, HAVONTA MÁS SZERVÜNKET ÉRDEMES ERŐSÍTENI. Vesevelő Kéreg Kiskehely Nagy- ^ war 'kehely A vese rossz működése a csontokon is megmutatkozhat. Ezenkívül az alsó végtagok ízületeinek fájdalma, a fülzúgás, az ekcéma, a haj rossz minősége (törékeny, fénytelen, hullik) is a veseelégtelenségnek tulajdonítható. JAVASLATUNK • vesetea fogyasztása • nátrium tartalmú víz fogyasztása • a talp reflexzónáinak masszírozása Ez az. útmutató nem helyettesítheti a képzett egészségügyi szakember tanácsait. NAPTÁR eseobol Rák elleni világnap Egyes becslések szerint a daganatok okozta halálozás 2030-ra világszerte 12 millióra fog emelkedni. A rákellenes világnap alkalmából közöljük az alábbi listát, amely segítséget nyújthatnak laikusoknak és szakembereknek egyaránt a daganatok felismerésében. Hét figyelmeztető jel: 1. ok nélküli testsúlycsökkenés 2. szemmel látható elváltozás az anyajegyen vagy szemölcsön 3. szokatlan váladékozás vagy vérzés 4. tapintható duzzanat a mellben vagy a test más részében 5. makacs köhögés vagy rekedtség 6. állandóan fennálló nyelési nehézség 7. széklettel, vizelettel kapcsolatos változások A szerelmesek napja A szerelem az ember magánéletének egyik csúcspontja. A felelős szexuális magatartás is elengedhetetlen része kellene, hogy legyen életünknek, azonban a fiatalok szexuális magatartása továbbra sem megfelelő, amellyel nemcsak saját egészségüket, életüket, termékenységüket tehetik tönkre, hanem jelentős terhet rónak az egészségügyre. A becslések szerint világszerte évente 330 millió ember fertőződik meg valamilyen nemi úton terjedő betegséggel. A legnagyobb számban a Trichomonas-fertőzés fordul elő, mely 120 millió embert érint, ezt követi a Chlamydia 50 millióval, valamint a Gonorrhoea 25 millió megbetegedéssel. A HIV-fertőzöttek számát ma 36 millió főre teszik. A húség, a gondos párválasztás, az óvszer használata, a promiszkuitás és egyéjszakás kalandok kerülése mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezek a számok csökkenjenek, de legfőképpen a megfelelő tájékoztatás, amelyet egyaránt szükséges nemcsak a fiatalabbaknak, hanem az egyetemistáknak is. Február 29. Az epilepszia világnapja Viszonylag sokan szenvednek ebben a betegségben. Az epilepszia az idegrendszer károsodása, amely görccsel kísért vagy görcs nélkül jelentkező rohamok egymás után következő megnyilvánulásaiból áll. A gyermek populáció 1%- a, a felnőtteknek pedig 1,5%-a epilepsziás. A mai terápiás eljárásoknak köszönhetően az érintettek akár 70 %-a is tünetmentesen élhetne. A velük szemben táplált előítéletek miatt fontos probléma a társadalomban történő beilleszkedés. A ritka betegségek világnapja Ritka betegségeknek nevezzük azokat a betegségeket, amelyek 2 000-ből egy esetben fordulnak elő. Több mint 8 ezret tartanak nyilván, s ilyen például az idiopátiás pulmonális fibrózis, az akut mieloid leukémia, neurofibroma- tózis és számos olyan tünetegyüttes, amelyekre ez idáig nem igazán létezett hatásos gyógymód. A ritka betegségek világnapján világszerte a gondoskodásra és a jobb ellátás érdekében tett összefogásra helyezik a hangsúlyt. ERDEKES Magyar kutatónőről neveztek el egy új baktériumot A közelmúltban újabb anaerob, oxigént nem igénylő baktériumot izoláltak holland kutatók. Az eddig ismeretlen fajt dr. Nagy Erzsébet szegedi mikrobiológus után Anaerococcus nagyae-nak nevezték el, a kutatónő munkájának elismeréseként. „Bár személyesen ismerem a holland kutatókat, semmilyen előzetes hírt nem kaptam arról, hogy rólam terveznek elnevezni egy új fajt. Igazán meglepődtem, és nagyon nagy megtiszteltetésnek éreztem" - mondta a kutató. A kutatónő pályája során a mikrobiológiai diagnosztika számos területén dolgozott. Fő területe az anaerob baktériumok által okozott kórképek diagnosztikai lehetőségeinek megteremtése, ezen nehezen tenyészthető baktériumok kórokozó képességének és antibiotikumokkal szembeni ellenállóképességének molekuláris módszerekkel történő vizsgálata. (informed) r r r c r c f r r r r r r c A számok könyörtelenek, hiszen akkor is rossz színben tüntethetnek fel bennünket, ha éppen nem hiszünk nekik. Most például azt jelzik, hogy a szakemberek figyelmeztetése, a felvilágosító cikkek tömke/ege ellenére Szlovákiában az egészséges életmód még mindig csak utópia. Nehéz másképpen értelmezni azokat a 2015-ös statisztikai adatokat, amelyeket nemrég az OECD az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködve hozott nyilvánosságra. Ha hinni lehet nekik, akkor a szívás érrendszeri betegségek, valamint az agyi érkatasztrófák okozta halálozásban magabiztosan vezetünk. Mint tudjuk, e betegségek egyik súlyos kockázati tényezője a magas koleszterinszint. Paradox módon épp a koleszterincsökkentő gyógyszerek fogyasztásában vezetünk: 1000 emberre számított egy adag meghalad minden európai értéket, sőt kétszer több ilyen gyógyszert fogyasztunk el, mint a németek. Mi járunk leggyakrabban orvoshoz is. Magyarországgal és Csehországgal együtt azon európai országok közé tartozunk, ahol egy átlagember évente 11- szer megy orvoshoz, miközben az OECD-átlag 6,6. A lista végén a finnek vannak, évi alig 2,6 látogatással. A magas halálozási arány okait tehát másutt kell keresnünk... Arra, aki naponta órákat ül a képernyő előtt, munkába és üzletbe is autóval jár, egészségtelenül táplálkozik és dohányzik, jóindulattal sem lehet ráfogni, hogy egészségesen él. És mi a helyzet a gyerekekkel? Általában az édességet, a kólát és a zsírban sült krumplit helyezik előtérbe az egészséges ételek helyett, s a mozgásban sem jeleskednek. Az orvostól várjuk a csodát, de kényelmünkből egy cseppet sem vagyunk hajlandók feláldozni. Manapság ez nem divat. S hogy mi lesz ennek a következménye? Nem lesz, hanem már van: például az, hogy 65 éven túl a szlovákiai állampolgár átlagosan 16,8, a francia pedig 21,5 évig él.
