Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-30 / 24. szám, szombat
Hatékonyabb a mozgólépcső, ha mindenki áll (16 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2016. JANUAR 30. www.ujszo.com S okat bosszankodik azon, hogy egyesek nem tudnak a mozgólépcsőn a megfelelő oldalra állni, és emiatt nem tud gyorsabban haladni? Meglepő lehet azt hallani, hogy igazából a mozgólépcsőn sétálók lassítják le a közlekedést, ami sokkal hatékonyabb lenne, ha mindenki türelmesen ácsorogna. Mindenki azt várja el a mozgólépcsőzőktől, hogy ha nem sietnek, húzódjanak félre a jobb oldalra, mert így a bal oldalon szabadon lehet szaladni. A londoni közlekedési vállalat kísérletéből viszont az derült ki, hogy a mozgólépcsők sokkal hatékonyabbak, ha minden lépcsőfok maximálisan ki van használva álló utasokkal. Három héten át azzal szórakoztatták az utasokat a Holborn metróállomásnál (ahol évente 56 millió ember halad át), hogy megafonokba kiabálva buzdították őket a rohangálás megakadályozására. A közlekedési társaság munkatársai is fel-alá mászkáltak a lépcsőkön, hogy blokkolják az utat. A párokat meg egyenesen arra kérték, hogy kézen fogva álljanak egymás mellett, nehogy valaki át tudjon férkőzni közöttük. Az már a Greenwich Egyetem 2011-es tanulmányából kiderült, hogy ádagosan az emberek 75 százaléka áll, és csupán 25 százalékuk sétál, vagyis a mozgólépcső felét az utasok negyede használja, ami egyáltalán nem hangzik jó megoldásnak. Ehhez még azt is hozzá kell adni, hogy az álldogálók nagyobb távolságot tartanak egymás közt. A londoni közlekedési társaság becslése az volt, hogy percenként akár 112,5 embert is el tud szállítani a mozgólépcső, a korábbi 81,25 ember helyett, ha jobban kihasználják a lépcsőfokokat, de az eredmény ennél sokkal jobb lett. A számok önmagukért beszélnek. A csúcsidőben, reggel 8:30 és 9:30 között: ■ 16220 utast szállított a mozgólépcső, amikor az emberek egymás mellett álltak ■ 12745 utas fért fel a mozgólépcsőre, amikor engedték őket rohangálni. Persze azt is tudják a londoniak, hogy a kötelező álldogá- lást nehéz lenne lenyomni az utasok torkán, és megütné a guta azokat, akik csak néhány másodperccel késik le a metrót, mert nem tudtak utána rohanni. (Index) Cáfolta Hawking világvégejóslatát a neves spanyol tudós Cáfolta Stephen Hawking világvégéről szóló jóslatát egy neves spanyol tudós, Rafael Yuste. A M "w“* mondta, j \ / I brit kolléJL. JÉ».. M—J %,■ gája nem tudja, mit beszél, amikor az emberiség bukását jövendöli a tudomány és a technika szerinte veszélyessé váló fejlődése miatt. A New York-i Columbia Egyetem neurológusa egy chilei rádió adásában fejtette ki véleményét a Hawking által mondottakról, mely szerint az emberiség a maga ellensége, és saját pusztulását idézheti elő egy nukleáris háború, a globális fel- melegedés, a géntechnika által létrehozott vírusok vagy épp a tudomány és a technológia fejlődésének jelenlegi iránya miatt. A világhírű brit asztrofizikus a BBC előadássorozatában, amelyből a brit közszolgálati műsorszóró előre ismertetett részleteket, azt mondta, ezer-tízezer éven belül katasztrófa következik be a Föld számára. „Nincs elég ismeretünk ahhoz, hogy kijelenthessünk ilyen dolgokat” - állította a Radio Cooperativa műsorában Rafael Yuste, aki mintegy száz kollégájával, köztük Nobel-díjas tudósokkal az ötödik nemzetközi jövőkonferencián vett részt a chilei fővárosban. Hawking a mesterséges intelligencia ellenőrizhetedenné válását is a veszélyek közé sorolta. „Nem tudunk eleget az emberi agyról ahhoz, hogy ennyire közveden módon egy számítógéphez hasonlítsuk, és azt jövendöljük, hogy a komputerek átveszik majd az agy szerepét” - hangoztatta a spanyol neurológus, az emberi agynak, „az evolúció legtökéletesebb szerkezeRafael Yuste, a New York-i Columbia Egyetem neurológusa (Fotók: SITA/AP, columbia.edu) tének” a működését a legmodernebb technológiákkal feltérképező BRAIN projekt kezdeményezője. Ügy véli, a mesterséges intelligencia sohasem válhat teljesen fiiggedenné az emberitől. „Lehetséges, hogy az emberi intelligencia döntően függ Stephen Hawking Londonban a Royal Albert Hall előtt. A tudós szerint „szinte bizonyos", hogy ezer-tízezer éven belül katasztrófa következik be a Föld számára. Az emberiség azonban túlélheti ezt, ha addigra létre tud hozni kolóniákat a világűrben, más bolygókon. „Mivel azonban a következő száz évben várhatóan nem jutunk el erre a szintre, a Föld lakóinak nagyon elővigyázatosnak kell lenniük" - fejtette ki Hawking. „Nem fogjuk megállítani vagy visszafordítani a fejlődést, de fel kell ismernünk és ellenőrzés alatt kell tartanunk a veszélyeket. Optimista vagyok és hiszem, hogy ez sikerül" - mondta Hawking. Új előadásában az egzisztenciális veszélyek közé sorolta egy atomháború lehetőségét, a Föld felmelegedését, a géntechnika által létrehozott vírusokat és azt, hogy a tudomány és a technika további fejlődése utat nyit annak, hogy „rossz irányba forduljanak a dolgok". a biológiai környezettől, amelyben létrejön, ez esetben pedig nem is lehet másolni” - részletezte. , A tudomány és az orvoslás történetében egyik siker követte a másikat, ami lehetővé tette, hogy az emberiség megszabaduljon atavisztikus gyökereitől. Az embert sújtó betegségek nagy részét már kezdjük gyógyítani. Ugyanígy lesz az aggyal is” — mondta Rafael Yuste, aki szerint a további haladás nem az emberiség végét, hanem épp ellenkezőleg, egy új kezdetet jelent majd. (MTI) S aját testtömegének ötszörösével rúg a kígyó fejére egy századmásodperc alatt a kígyászkeselyű - írja brit kutatók eredményeire hivatkozva a BBC. A tudósok egy hampshire-i alapítvány tulajdonában lévő kígyászkeselyű, egy Madeleine nevű hím rúgásainak erejét mérték. Az állatot arra képezték ki, hogy közönséget szórakoztatva gumikígyókba rúgjon hosszú lábaival. A kutatók a rúgások erejének megállapításához álcázott erőmérő lemezekre helyezték a vulkanizált műállatokat. A kutatócsoportnak a Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmánya szerint az állati mozgás ilyen szélsőséges példáinak vizsgálata segítheti gyors robotvégtagok vagy művégtagok tervezését. „Hasonló feladat lehet például base- ballt játszani műkézzel, ami nagyon gyors, erős és pontos kézmozgásokat kíván a dobáshoz és ütő- kezeléshez”-mondtaMonicaDaley, »fs'-í? ‘“‘sč 'M>iii.i r.a brit Király Állatorvosi Főiskola oktatója. A kígyászkeselyűk Afrika déli részén élnek, mintegy 1,4 méter magasra nőnek, és kígyókkal, gyíkokkal, valamint kisebb emlősökkel táplálkoznak. Hatalmas ere, . 'A * js-i 'V' (Fotó: Wikipedia/Adam Woodford) jű rúgásaik meglehetősen látványosak Steve Portugal állatfiziológus, a Londoni Egyetem kutatója szerint. „Elképesztően dinoszauruszszerű- ek, peckesen lépdelnek a síkságokon, miközben folyamatosan lefelé néznek. Megvárják, amíg egy kígyó bukkan fel előttük, akkor hirtelen átgázolnak rajta és elkezdik rugdosni a fejét” - mondta el. A mérések szerint Madeleine egyetlen rúgásával mintegy 195 Newton A kígyászkeselyűk Afrika déli részén élnek mintegy 1,4 méter magasra nőnek, és kígyókkal, gyíkokkal, valamint kisebb emlősökkel táplálkoznak. Lábuk kényszerűségből nőtt szokatlanul hosszúra. erőt fejtett ki, miközben a madár lába ádagosan csupán 15 ezred- másodpercig érintkezett a gumikígyóval. Összehasonlításképpen az emberi szem pislogása mintegy 150 ezredmásodpercig tart. Saját testtömegük öt-hatszorosát adják le tizedannyi idő alatt, amíg egy pislogás tart. Mindez eléggé meglepő” - fogalmazott Steve Portugal. Más madárfejok is képesek hasonló erejű csapásokra - például a gyöngybagoly saját súlyának több mint ti- zennégyszeresével sújt le karmaival - azonban nagyon kevés az olyan, amely a kígyászkeselyűhöz hasonlóan, nagyjából álló helyzetből, egyetlen lábbal rúg ekkora erővel. A kutató hozzátette: a kígyászkeselyűk lába kényszerűségből nőtt szokadanul hosszúra, ugyanis csupán a másodperc töredéke áll rendelkezésükre, mielőtt a kígyó megfordul, ezért legfeljebb két-há- rom rúgással le kell teríteniük az áldozatot. A faj jól bevált kígyóellenes ösztöne egyébként problémát is okozott a kutatóknak a mérések során, mivel az első kísérletek egyikén Madeleine észrevette az erőmérő lemezek kábeleit, és azokat kezdte elpusztítani a gumikígyó helyett. (MTI) Mindenki azt várja el a mozgólépcsőzőktől, hogy ha nem sietnek, húzódjanak félre a jobb oldalra, mert így a bal oldalon szabadon lehet szaladni (Fotó: SITA/AP) Megmérték a ki gyászkeselyű rúgásának erejét
