Új Szó, 2016. január (69. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-30 / 24. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ 2016. JANUAR 30. RIPORT 15 A XII. században épült Szent Eufémia-templom - Don Matteo felségterülete. Az alsó képen a templom szentély felőli része látható. Festett szoba az erődben - nagy élményt jelentenek az üdítően természetes nőalakokat megjelenítő freskók » Örvendetes, hogy a középkori város szépségének egyes részleteit a televízió nézői is megismerhetik, és az umbriaiak életéből is kapnak egy kis ízelítőt. ► A filmsorozatban Don Matteót püspöke helyezi át Gubbióból Spoletóba. Megrakott kocsijával a kated- rális előtti térre érkezik... ▼ Kilátás a spoletói erődből lehet. Ezek alkotása közben vesztette életét a quattrocento mestere, akinek síremléke is itt látható. A katedrális előtti tér más forgatási helyszíneket is rejt Itt található a csendőrség épülete, ahol Don Matteo jó barátja, a bűnügyeket megoldó (bár inkább mondhatnánk, hogy a pap által adott ideákat elfogadó) társa, Cecchini főtörzsőrmester dolgozik. Továbbá a Caio Melisso színház, ahol szintén forgattak, s amelyben a híres olasz operaénekes, a tenor Beniamino Gigli is fellépett egykor. Csodálattal tölt el, hogy az itáliai városok többségében színházakra - mégpedig több száz főt befogadó, hangulatos belső terű előadóhelyekre - bukkanhatunk rá. Spoleto e téren is kiemelkedő, mivel egy másik nagy, a városhoz kötődő Gian Carlo Menotti zeneszerző nevét viselő színháza is van. A zeneszerző háza is a katedrális terén található, jelenleg a Spoletóban megrendezett „Festival Dei Due Mondi” dokumentációs központjaként szolgál. A Két világ elnevezésű nemzetközi - nyáron egy hónapig tartó művészed - fesztiválnak 1958 óta ad otthont a város. A híres zenész házánál egy kis kávézó bejáratánál tábla hirdeti, hogy a helyiség a filmsorozat 10. évadának helyszínéül szolgált. Hírek szerint 2016-ban magyarul is láthatjuk ezt az évadot. A 12. században épült Szent Eufémia-templom - Don Matteo felségterülete - szentélye néz a dóm tér felé, magasról tekint le a katedrálisra. A filmsorozat alkotói forgatási szempontból előnyös helyet választottak, mivel a templom bejárata a püspökségi múzeum zárt udvaráról nyűik. A román stílusú belső tér arányos szépsége, egyszerűsége meghökkenti az embert. A város nyugalmát egykoron a város fölött trónoló, jó stratégiai ponton, a spoletói völgy felett elhelyezkedő Rocca Albornoziana őrizte. Az erődöt a XIV. század közepén - a pápák Avignonból való visszatérésekor - kezdték építeni. A vár kulcsszerepet játszott a Via Flaminia (Itália egyik legfontosabb Rómába vezető útja) és a szomszédos tartományok szemmel tartásában. Belső kiképzése, festett termei ugyanakkor hercegek, pápai legátusok és pápák rezidenciájául szolgáltak. Lucrezia Borgia 19. születésnapjára kapta ajándékul a spoletói hercegséget 1499-ben. A városi archívumban őriznek egy saját kezével írt, latin nyelvű dokumentumot. Az erőd ad helyet a város régészeti és festészeti gyűjteménye egy részének. Számomra a legnagyobb élményt a festett szobaként számon tartott teremben - a szenteket ábrázoló művektől már kicsit beteken - az üdítően természetes nőalakokat megjelenítő freskók jelentették. A vár is szerepet kap a filmsorozatban, kapuja a börtön bejárataként szolgál. Don Matteo gyakran lép be ezen, hogy a többnyire ártatlan gyanúsítottal beszélgessen, felfedve a bűnügyek rejtett szálait. E bensőséges jelenetekben gyakran mutatják őt premier plánban, s ez láthatóvá teszi szarkalábait. Hiába, Terence Hill felett is eljárt az idő! Az erőd alatt 80 méter magas, 280 méter hosszú, pillérekkel tagolt vízvezeték íveli át a völgyet, melynek oldalában gyalogos út vezet, s a túloldakól ösvények indulnak a spoletói hegyekbe, a valaha volt remetelakok felé. A város egyik küá- tópontjánál márványba vésve Szent Ferenc legenda szerinti szavait olvashatjuk (ne feledjük, ezen a tájon sok minden szól Szent Ferencről, hiszen Assisi nincs messze innen): „Soha nem láttam kedvesebbet, mint az én spoletói völgyem.” Az utcák közül a Via Fontesecca jelenik meg a legtöbbször a filmkockákon, mivel itt lakik a jóképű Tommasi százados és Don Matteo jó barátja - a bűnügyek és az élet problémáinak megoldásában csetlő-bodó, de mégis szeretnivaló - Cecchini főtörzsőrmester. Az UNESCO Világörökség Listáján szerepel a 16-17. században épített San Salvatore-bazilika, háromhajós egyszerű belsejét, a freskómaradványokat látva megállapítható, méltán lehet büszke rá a város. A templom egy temetőben helyezkedik el. Sűrűn veszik körül a mi számunkra íurcsa síremlékek. Kígyózó utak mentén kis „házikók” sorakoznak, többnyire üvegajtókkal, s bent elhelyezett ülőalkalmatosságokkal. Eddig csak néhány középkori emlékre hívtuk fel a figyelmet, a város a leletek tanúsága szerint azonban már a Kr. e. 11-12. században lakott volt, s Spoletium néven a római korban is létezett. A római idők nyomát számtalan helyen fellelhetjük: a római ház, színház, amfiteátrum maradványai elmúlt idők nagyságát jelzik. S ha már a régi időket emlegettem, hadd idézzek egy nem mai utazótól. Goethe 1786 szeptemberében indult útnak Itáliába. A német költő régóta vágyott Dante hazájába, ahol - irigylésre való módon - két éven át utazgatott. Itáliai utazás című könyvében Spoleto ihlette a következő sorokat: „Spoletóba is fölmentem, s a vízvezetékhez is, mely egyúttal híd két hegy között. A völgyet átfogó tíz téglaív századok óta áll rendítheteden nyugalommal a helyén, s a víz vígan csorog Spoleto minden zegében-zugában... Az ókoriak... műve, építészetük: polgári célokra alkalmazott második természet.” S folytatja, a túlméretezett, túlcicomázott dolgok bírálatával: „Halva született dolgok ezek, mert aminek nincs valódi belső lénye, az nem is él, az nem is nagy, az nem is lehet nagy.” Spoletóban „nem halva született dolgokat” lát az ember. Örvendetes, hogy a középkori város szépségének egyes részleteit a televízió nézői is megismerhetik, s az umbriaiak életéből is kapnak egy kis ízelítőt. Goethe szerint az olaszok „Hihetetlen gondtalanságban élnek, nehogy vénítse őket a töprengés.” Talán finomítani kellene a költőóriás e véleményét. Hiszen a város építményeit, kiállításait látva azt kell mondanunk, mégiscsak „akadnak” töprengők is az olaszok között. Érdemes megismerni alkotásaikat! Csermák Judit ): Spoleto
